Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)

1921-01-22 / 4. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.

5

Szűkölködünk nagy mértékben) s utána jön a prédikáció s azt követi az apostoli hitvallás elmondása. Az apostoli hitvallást indokolja az a körülmény, hogy az az egyetemes egyháznak közős hitvallása s amennyiben Isten igéjének predikáíása hitet akar ébreszteni bennünk’ annak a prédikáció után van méltó helye. Jogosultsága mellett szól, hogy benne van a Kálvin liturgiájában s a külföldi ref. liturgiákban. Újabban a debrecze ni egyház vette be hétköznapi istentiszteletek alkalmával s Erdélyben az úrvacsora kiosztásakor használják. Prédikáció után egy énekben felel rá a gyülekezet a prédikáció és Apostoli hitvallás igazságaira, alkalmas énekek: Uram a te igéd nékem, vagy Tarts meg minden időben, vagy Uram a Te szent igédnek, hallottuk édes hangját. Az éneket kővető imádságban röviden hálát adunk az ige megvilágositásáért s kérjük Istent, hogy a hallott igéket Írja be szivünkbe. Az azutáni ének vagy karének alatt lelkész lejön a szószékről s az Ur asztalánál kötött imádságban hivja fel könyörgésre a gyülekezetét, hogy imádkozzék az országért, egyházért, betegekért s ezt az úri imádság és áldás zárja be. Záró ének után pár szóval hálafohászt mond lelkész az adományok felett s igy az adományozás egyik alkatrészévé válik az istentiszteletnek, amivel Isten iránti hálánkat mutatjuk ki- Azután gyülekezet kivonul a templomból.

Ez istentiszteleti sorrend alkotó részei azok, amiket az apostoli korban találunk: imádság, ének, bibliaolvasás, Isten igéjének hirdetése és adományázedés, csakhogy arányosan elhelyezve és beosztva. A Novák s külföldi ref. liturgiák beosztása szerint párhuzamos cse lekvést biztosit lelkész és gyülekezet részére; s amennyi ben az eddigi két hosszú imában foglalt kérést, magasz talást és hálaadást részekre bontja, az imádság nem foglal le több időt, mint a mai szertartásban. Gyülekezetünk szeret énekelni s biztosítja számára az istentiszteletben való aktívabb részvételt. Emellett, mint Novák találóan megjegyzi, drámai erő is van e sorrendben; a megnyitás alkalmával a lelkész, mint pásztor gyűjti össze nyáját s vezeti Isten színe elé bünbocsánatáéi't esdekelve; a második részében, a szószéki szolgálat alkalmával, mint próféta jelenik meg, aki hirdeti Isten igéjét; végül pedig mint imádkozó és áldást adó pap az istentisztelet berekesztése előtt. Ezenkívül az első rész az Atyára vonatkozik főleg, akinek színe előtt lebontunk; a második a Fiúra, akinek evangéliumát hallgatjuk s a harmadik a Szentléleki'e, akinek áldásával távozunk a templomból.

UR VACSORAOSZTÁSI SZERTARTÁS.

A rendes vasárnapi istentisztelet után az Ur asztalánál bevezető intelem, btinbevalló ima, háromkérdés feltétele, bünbocsánathirdetés. Ezután jön a szent asztal felbontása, ami alatt a gyülekezet a “Belső tisztaságban” kezdetű zsoltárverset énekli- Azután a sze- reztetési szavak mondása, rövid beszed, a kenyér meg- áldása és kiosztása az első csoportnak a Szállj le most mennyből életnek kenyere kezdetű ének mellett; azután a bor megáldása és kiosztása “Életnek vize” kezdetű ének mellett. Urvacsoraosztás után a rövid intelem, záró imádság, úri imádság, áldás s azután a záró ének. Ez igy van gyakorlatban legtöbb helyen a tiszáninneni kerületben s mint az urvacsoraosztás legteljesebb és

legbibliaiasabb formája külön megindokolásra nem szorul.

BETEGEKNÉL, ha urvacsoraosztás napján részesül a beteg a templomból vitt szent jegyekben, a szerez- tetési szavak és elemeket megáldó imádságok elmaradnak, a többi része a szertartásnak érvényben marad; ha nem templomi urvacsoraosztás napján részesül beteg az úrvacsorában, az egész szertartás használandó. HÉTKÖZNAPI ISTENTISZTELET SORRENDJE:

1. Megnyitó fohász; 2. Felálló ének; 3. Bibliaolvasás, 4. imádság, úri imádság, záró imádság; 5- záró ének. Ha bibliamagyarázat tartatik, az az imádság és úri imádság között foglal helyet s ez utábbit ének előzi meg. Bűnbánati heteken a nagy imádság után a Kálvin liturgiájában s a debreczeni újabb gyakorlat alapján a tízparancsolat olvasandó.

KERESZTELÉSI SZERTARTÁS.

A templomban istentisztelettel kapcsolatban: 1. Megkérdezni a felnőtt megkeresztelendőt, vagy kis gyermek keresztelése esetén a keresztszülőket, hogy akarják-e a keresztség kiszolgáltatását? 2- Szertartási beszed, 3. Kérdés, hogy igérik-e a kisgyermeknek az Atya Fiú, Szentlélek nevére való megkeresztelkedés által, hogy vallásos neveléséről gondoskodnak? 4. Imádság; 5. Keresztelés, 6. áldás. Ha a keresztelés magán háznál történik, a szertartást fohász nyitja meg. KONFIRMÁCIÓI SZERTARTÁS- A gyermekek vizsgatétele után 1. Szertartási beszéd;

2. Hitvallás és fogadástétel lelkész két kérdése alapján;

3. A felvétel kijelentése és felhatalmazás; 4. Ének, 5. A konfirmáltak megáldása kézrátétellel a bibliai példanyomán; 6. imádság az egyházért és konfirmáltákért; 7. áldás; 8- záró ének.

TEMETÉSI SZERTARTÁS. 1. A TEMPLOMBAN.

1. Fohász az Ur asztalánál; 2. Fentálló ének; 3. Bibliaolvasás; 4- Ének, 5. Ima, textus, prédikáció a szó- zséken; 6. ének 7. mi Atyánk, bátorító vigasz s megál- dás az Ur asztalánál; 8. záró ének.

2. HÁZNÁL. 1- Fohász, 2. ének, 3. gyászbeszéd, 4. könyörgés. Mi Atyánk; 5. záró ének.

3. A TEMETŐBEN- Rövid beszéd I. Kor. 15 alapján; 2. Hiszekegy 3. megáldó ima; 4- ének.

E javaslat elkészítése alkalmával, amit sok tekintetben Nováktól vettem át, de azt egyszerűsítettem, vagy pedig ahol pótoltam, tettem azért, mert Novák figyelmen kiviil hagyta a Kálvin liturgiájában található bibliaolvasást és apostoli hitvallást, ügyeltem arra, hogy vannak az istentisz teleiben kötött és szabad alkatrészek. Kötött alkatrész az úri imádság, az istentiszteletet megnyitó bűnbánati fohász, az áldás, továbbá az urvacsorai szertartás s ezeknek az Ur asztala mellett van a helyük. A mi szabad alkotó rész, az a szószékről mondandóVASÁRNAPI ÉS ÜNNEPNAPI ISTENTISZTELET SORRENDJE.

1 Megnyitó fohász rövid bünbevallással, az Ur asztalánál.

2 Felálló ének.

3 Bibliaolvasás az ó és újszövetségből, (urasztala, vagy bibliaolvasó)