Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)

1921-09-03 / 36. szám

T AMERIKAI magyar reformátusok lapja. 3 ban is megcsappant a hazavándorlás miatt, de a csök­kenést az egyház minden rázkódtatás nélkül állja ki. Az itt maradt hivek hűséges ragaszkodása s az igazi keresztyén szellemben nevelt hatalmas gyermeksereg a legjobb biztositék a jövőre. Mert Istennek hála: a hivek valóban szép gyer­mekseregben gyönyörködhetnek. Ezen a nyáron 140 gyermek iratkozott be és járt föl a nyári mindennapos iskolába, akiket még elhelyezni is nehéz volt a megfe­lelő helyiség hiánya miatt. De hány gyermek van még otthon, az apróbbak, akik még nem járhatnak iskolá­ba, de akik szintén az egyház kertjének virágai. A gyermekek szülői tudják, hogy az egyház ötven és 75 esztendős j ubileumát máj d ezek a most még apró gyer­mekek fogják megünnepelni — s hűségüket az egyház iránt az a gondolat is erősebbé teszi, hogy ezeknek a gyermekeknek minél szebb örökséget adjanak át! Az egyház elöljárósága a 30 esztendős jubileum ünnepére természetesen meg fogja hivni a magyaror­szági egyház épen Pittsburghban időző kiküldöttjeit is, akik a református egyházak világkongresszusán fognak részt venni. De meghivja azoknak a protestáns nemzeteknek képviselőit is, amelyek testvéri szeretet­tel karolják föl a magyarországi protestántizmus ügyét. Nem dicsekedni akar az egyház néjoe, hanem bizonyságot tenni arról, hogy az ősök szent hite az ide­genbe szakadt gyermekek lelkében is lobogó lánggal ég s hogy ez a hit még idegenben, mostoha körülmények között, évtizedes nehézségekkel küzdve is akar és tud is nagy dolgokat alkotni! A pittsburghi magyar református egyház ünnepe bizonyára ünnepe lesz az egész amerikai magyarság­nak is. Ez az egyház, amely legelőször emelt hajlékot az Lírnak, várat a magyar református egyháznak itt az idegenben, megérdemli, hogy ennél a nevezetes ha­tárpontnál szeretettel gondoljon rá minden magyar testvérünk. (A Reformátusok Lapja már is küldi üdvözletét a ritka szép ünnephez készülő érdemes gyülekezthez, kiváló papjához, hű elöljáróihoz és összes tagjaihoz. Szerk.) • ' j I Dr. Kuthy Zoltán New- I Yorki ref. lelkész halála. Az amerikai magyar református lelkészi karnak egyik nagymunkásságu és nagytekintélyű tagja hunyt el Aug. 21-én Budapesten, — Kuthy Zoltán new-yorki r«f. lelkész személyében. Egyike volt ő az úttörő egyházi munkásoknak, kiknek az a nehéz feladat jutott osztályrészül, hogy alig elképzelhető küzdelmeken vigyék keresztül és tart­sák mindenkor magasan azt a szent zászlót, a mely alá a vezéreknek csoportosítani kell mindenkor az egy jelszót vallókat. 23 esztendőt töltött el Amerikában, mint lelkész, — és ez a nehány szó megmagyaráz mindent, a mi be­lefoglalható a Krisztus ügye szolgálatának fogalmába. Ez a szolgálat minden kétségenkivül a legszentebb és a leggyönyörüségesebb, de bizonyosan a legnehezebb is. — Nehéz még akkor is, ha könnyen vesszük azt, mert hiszen egy lelkipásztornak az élete a másokért való élet a szó legteljesebb értelmében. Különösen nehéz a lelkipásztori szolgálat Ameri­kában, hol a gyülekezetek tagjait oly sok különféle gon dolkozásu, érzelmű, szinte mondhatnánk conglomerá- tum elem alkotja. — Ezen elemeket összeforrasztani, egy gondolkozásra vezérelni, az erőket egységes czél szolgálatába beleállitani, — szóval hit és érzelmi egy­séget tei'emteni körükben: — krisztusi szelídséget, apostoli bölcsességet, végtelen türelmet és nagy tapin­tatosságot igényel. Tökéletes embernek kellene lennie annak, ki az amerikai gyülekezeti életben el tudhatná érni a siker­nek és jo eredménynü munkálkodásnak azt a magas •fokát melynek elérését minden jo lllkiismeretü lelki- pásztor ambitionálja magának pályálya megkezdésé­nél. Kuthy Zoltánnak szintén nehéz életsors jutott ki, mikor első parochiáját, a Pennsylvaniai, Mt. Carmeli tót magyar gyülekezet lelkészi állomását elfoglalta 1898 Dec. havában. — Nem is soká bírta ki e paro- chián, — honnan e sorok írójának közbenjárására a Főt. Missiohatoság csakhamar New-yorkba helyezte át. Hivatalát itteri 1898 Máj. havában fo£lálta el, s~e gyü­lekezetben maradandó alkotásokat létesített. Életének nagy tragikumát az elvek helytelen meg­választásának ténye képezte. A csatlakozási akczio né­ven ismert mozgalomnak inaugurálása és erőszákos fenntartása az o nevéhez fűződik. Ez az akczio, bármily tiszta motívumokból vagy meggyőződésből szafriíaz- hatott légyen is nála, — határozottan okozója lett amerikai magyar reformátusságnál az egyházi élet fejlődése megakasztásának és gyülekezeteink békéje megbomlásának. Kuthy Zoltán vak eszközül engedte magát által annak a szerencsétlen politikai kormányzati rendszer­nek, mely a régi Magyarország ügyeit vezette és sze­gény Hazánknak mai romlását jorészben okozta. An­nak a politikának, mely egyházat és politikát úgy ös­szekevert, hogy maguk a lelkészek is nem Istennek, ha­nem a Kormánynak "szolgáivá lettek. Fokozta az általa kialaki tolt helyzetnek nehézsé­geit az is, hogy Kuthy az ő fellebbvaloinak. Bánffy- Tisza-Dégenfeldnek egyházpolitikai terveit Ameriká­ban a legkíméletlenebb formában, minden érdekeken való keresztülgázolással hajtotta végre, a mi termé­szetesen sok keserűségnek, meg nem engedhető test­véri etlen viszálykódásnak, és meghasonlásnak okozoja lön az amerikai magyar református egyházak belső életében. Characterének szebbik oldalát lobogo magyar ha­zafias érzése, — tiszta faj szeretete és a magyar ref. anyaszentégyházhoz való törhetlen hűsége alkották. Nagy eredményű működése mély és maradandó nyomokat hagy maga után az amerikai magyar refor- mátusság' egyházi életének és fejlődésének országut- ján, — és emlékét kegyelettel őrzik meg az ő tisztelői. Kora Kálalával a harezos vezére hunyt el annak a pártnak Amerikában, a mely a minden egyházi főha­tóságtól függetlenül működni kívánó Independens ame rikai ref. egyházat kívánta Volna megszervezni.

Next

/
Thumbnails
Contents