Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)

1921-08-27 / 35. szám

4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. Ábránd és hit. Irta: Kovács János, békevári, canadai ref. lelkész. Kint vagyok a rencsemen. Épen füstöt csinálunk a mindenütt jelen levő szúnyog ellen. Deszka kunyhónkban másként nem tudnánk aludni. Az est és a szokatlan környezet kínálkozó alkalmak a beszél­getésre s itt el mondom, hogy miről be­szélgettünk. Régen vágytam egy ilyen vidékre, egy ilyen környezetbe. Mikor még odahaza, erdős, dombos Somogyba a frissen leka­szált szénára leheveredtem s az est kí­gyóit csillagai között elmerengtem, ez volt az ábrándom. Még akkor ki hitte vol­na, hogy mindez tényleg egykor be fog következni. Zöröghet is én előttem a tu­dósok rozoga szekere, én keveset hiszek neki. Hiszen nekem is van eszem s van u. n. tudományos képzettségem épen úgy mint más hozzám hasonlónak, s néha-né­ha előveszem s használom úgy a hogy tu­dom, mindamellett úgy látom, hogy nem az én eszem, akaratom tudományos ké­szültségem, hanem Isten elvégezése sze­rint fog velem történni minden. Ifjú ko­romban egy Agabus megjövendölte, hogy életemben szenvedni fogok. Úgy is lett, csak elfeledte hozzá tenni, hogy szenve­désemben sok tiszta örömöm lesz. Kunyhónk a vidék egyik kiemelkedő pontján áll, melyről nagydarab főidet be­látni. Dél felől, félkörben sürü erdő terül el. Színe, zöld, mintha körülötte minden zölddé akarna lenni. Alakja mint a ki­bontott koszorúé, mellyet most nyitottak szélyel. Vonala kissé szabálytalan, s egy helyen kiemelkedik az összes többi felett, úgy szeretném ezt az egy helyet kiigazí­tani, de nem lehet, mert messze van, s úgy sem lehetne. Alattam kicsiny tavak rejtezkednek erdős dombok ölében, me­lyeknek fái gyönyörködnek a természet tükrében. Észak felől magasabb s kopár lombok fenyegetőznek mintha le akarnák hajtani erről a tályról a szépet és a meg­nyugtatót. Azokon túl terül el ami “Bé­kés” telepünk, a honnan jőve ezeken a nehéz járású kopár dombokon nekünk át kell jutni.” Sok háborúságokon át kell ne­künk az Isten országba menni.” Nem kí­vánunk lefeküdni, egyrészt, mert a táj szépségében elgyönyörködünk s más részt, mert nem valami kényelmes alvás kecsegtet. Az, amit ágynak kell nevez­nünk tulajdonképen egy ősi tárgy, mely nyugat Canada pioneer-jainak egyrészét kiszolgálta s igy a jelen méltó befejezése pályafutásának. Ezért inkább kint a sza­bad ég alatt töltjük az időt. A hold fele­melkedett az erdőből s árnyak panorá­mái köröttünk minden. Egy nyúlánk lo­vas, a távoli domb tetőn, az alatta elte­rülő tó sima tükrében megtetsző képé­vel úgy közeleg felénk, mintha az óriá­sok könyvéből lépne ki. Jézus segíts ben­nünket, sAajtunk fel. Valóban kísérte­ties alak. Kevés idő múlva előttünk áll. Ember volt. Leszáll a lóról s azt eleresz­ti. Megsem moccan az állat, csak néha, néha a fejét kapja fel. Gazdája érdekes alak. Megfigyelem. Nem még nem szo­morú. Flegmatikus. Valami fél vár lehet Az öltözetén nincs mit nézni, nem jó s nem rongyos. Az inge gomb helyébe zsindely szeggel van összefoglalva. Arcza nem borotvált, de nem is nagyon szőrös. Kész a beszélgetésre, de nem szaporázza. Közbe-közbe nagyokat hallgat, mintha várná, mit mond neki ős annyja, a vadon. Harminc évvel ezelőtt jött ide, ebbe a va­donba s ma is annyi a há za, mint akkor volt. Felesége soha sem volt, apja, annyja nincsen ek meg, hozzá tartozói lehetnek valahol, de ő ugyan azokhoz már régóta nem tartozik, örökösen bolyong, keres, hajszol valamit. Ő azt mondja, hogy jó­szágot, de én ez utóbbit soha sem látom. Azt hiszem, inkább valami fántomot haj­szol, talán az ős erdő fántomját. Az tény, hogy tele van a vidék csodákkal és nyá­jakkal. Mind csupa vad jószág. Ha vélet­lenül egy csapatra bukkanunk, egy pilla­nat kell hozzá, hogy többé nem láthatom. Lábaik alatt reng a főid, bübörög a domb, törik az erdő, pattan a drót s elnyelte ő- ket asürüség. Hát még a lónyájak. A- zokra sem tette még senki a kezét. Hur­kos végű pányvával tanúit paripa hátú­ról kell őket megfogni s azzal vezetni be a karámba. Itt majd elbának vele a tudós csikósok. Csendesen, ügyesen, bátran, vak merően megy az egész dolog. Kétszáz dollárt olvasnak le egy szilaj csikóért. Késő lehetett. Óránk nincs, s a csilla­gokhoz nem értünk. Lovasunk egy “Good night” köszöntéssel ellovagol. A hóidra tekintettem önkénytelenül. Az megmagya ráz mindent, mit mi halandók nem tu­dunk felfogni. Befordúltam s lefeküdtem, azután még sokáig nem aludtam el. Ma­gam maradtam s legalább önmagam tár­saságában akartam lenni. “Maradj ve­lem, már-már alkony föd el, nő a homály, Uram Te légy közel.” Í^LoJ, Koronákban és Készpénz­Dollárokban. BETÉTEK Hajójegyek minden vonalra KISS EMIL BANHA.R, 133 SECOND AVE NEW YOfíH J Mi a hir Canadában LESTOCK, CAN. Dr. Colin Geo. Young missioi superin- tendens és Dr. Hoffman Ferencz missio- í’árius, — mint bennünket értesítenek, — nagyhatású és a hivek szivében sokáig maradandó emlékű ünnepélyes ist. tiszte­letet tartottak volt Jul. 24-én az itteni ref. templomban. Mióta a templom felé­pült, ily népes gyülekezet még nem volt együtt annak szent falai között. Dr. Hoff man Ferencz építő szent beszéde látható­lag mélyen megindította az Isten Igéje után éhező és szomjazó lelkeket, a mely megindultságnak bizonysága az is, hogy harminczan járultak a szent asztal elé, keresvén az Isten előtti megigazulást az Ur Jézus Kr. kegyelme és váltsághalálá- nak érdeme által. Az egyházi életnek mű­ködésben tartása a mándoki, Szabolcs m. illetőségű Borbély István hitbuzgo curá- tornak, és hiv munkatársának Béres Ká­roly pénztárnoknak érdeme. OTTHON, CAN. Aug. 14-én d. e. Nt. Kovács János, és Dr. J. S. Nicol saskatowni ref. lelkészek Dr. Hoffman Ferencz missionárius segéd­letével nagyszámú buzgó híveknek osztot­ták ki a kegyelmi szent vendégségnek je­gyeit, a mely alkalommal természetesen Isten Igéjét is hirdették az egybegyült hivő közönségnek. Nt. Kovács János bé­kevári lelkipásztor gyönyörű predikácziot tartott, melynek ereje sokáig táplálni fogja a lelkeket. Vasárnap délután aztán a lelkészek a 18 mtfdnyi távolságban fekvő Halmok telepre rándultak át, hol már várta őket az Evangélium hallgatása után ohajtozó és a bünbocsánat szent jegyeit éhező, szomjazó hivek sokasága. Dr. Nicel és Nt Kovács János itt is hatásos prédikácziot tartottak, mely után a hivek igaz buzgo- sággal járultak a szent asztalhoz. Az ilyen vallásos összejövetelek, temp­lomi istenitiszteletek a nagy területeken szétszórtan élő canadai magyar reformá- tusság lelki életében igen nagy jelentősé­gűek és sokáig áldásos hatást gyakor- lóak. A buzgoság jele az, hogy a hivek, kik szeretik vallásukat és hűek ahoz, — nem egy esetben 10-12 mtfd. távolságból is eljönnek az Isten igéje hallgatására. Dr. Hoffman Ferencz missionárius. F. E. BOLDIZSÁR JR. Amerikai Magyar ügyvéd Városi irodája a Garfield Nat. Bank épül etjében a 11-ik emeletén. — 322 Euclid Ave. Telefon; — Central 1302, — Main «68#. Este atyja ban küzl etében található: 2781 E. 79-th str. Cleveland, O. — Tf'l. Pririopton Q0*' V. RENDELJE MEG MAGANAK A REFORMÁTUSOK LAPJÁT! KÉT DOLLÁR EGY EGÉSZ ÉVRE

Next

/
Thumbnails
Contents