Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)

1921-07-23 / 30. szám

8 AMERIKAI MAGTAR REFORMÁTUSOK LAPJA. mram ototot-ZroTOTO.TOTOTraTnr thttttt 35 rrz mjra im 37 3JS.35Z0Ü5JSO I BIZTOS MUNKA ÁLLANDÓ OTTHON. Ez a legtöbb magyar munkás vágya. És a legtöbb magyar munkásnak soha sem telje- | sül ez a vágya. Akik idegen tőkepénzeseknek dolgoznak, a- zok örökké ki vannak téve a munkátlanság és az ezzel járó nyomor veszedelmének. >1 § fP i I Biztos munkája, nyugodt állandó otthona csak annak van, aki magának dolgozik. A Hinder Coal Company munkásai önma­guknak dolgoznak. Rossz munkaviszonyok között is állandó munkájuk van, mert bányá­juk jó, a szenük et könnyen el tudják adni és olcsóság tekintetében is kiállják a versenyt más bányákkal, mert itt nem terhelik a bá­nyát azok a hatalmas fizetések, amiket vá­rosokban henyélő bányabáróknak fizetnek más társaságok. A Hinder Coal Company munkásainak biz­tos mukájuk és állandó otthonuk van. És azt akarják, hogy minél több magyar élvezhesse azokat az előnyöket, melyet ez a murikástár- saság nyújthat munkásainak. A társaság közgyűlése elhatározta, hogy a már dolgozó bánya mellé még két uj bányát nyitnak és az ehez szükséges másfélmillió dollárt is magyar munkásoknak ajánlják fel. Egy részvény ára 130 dollár , régi részvénye­sek egy részvényt 130 dollárért kapnak. Csatlakozzék ön is ahoz a vállalathaz, melynek célja a magyar munkások boldogu­lása. Ha személyesen akarja megtekinteni tele­pünket, jöjjön el hozzánk, szívesen látjuk. Levélben is megadunk minden felvilágosítást. Küldje be jegyzését még ma. Levelek és pénzküldemények az alábbi címre küldendők HIMLER COAL COMPANY, HIMLERVILLE, KY. Moneyordereket a következő névre kell kiál­líttatni Hinder Coal Company Warfield, Ky. ♦ ♦ ♦ ♦ A LIKAS ZSEB. Nagy nap volt az, mikor Dömötör Sanyi levetette a szoknyát és felhúzta az első nadrágot. Valóságos, i- gazi nadrágot. Olyan volt az a nap, mint egy ünnepnap. Csak a karácsonyfa alatt érzett ennél nagyobb örömet. Nadrág, igazi zsebekkel! Most érezte először, mit jelent az__férfinak len­ni. Mert hát a lányoknak nincsen zsebük. Az a kis kö­tényzseb szóra sem érdemes azokhoz képest, amelyekbe Sanyi majdnem könyökéig dughatja kezeit. Mennyi spárga, golyó, gomb meg miegymás fér el bei^m! Egész kis vegyeskereskdés. Zsömlét el lehetne benne sülyesz- ten.i Almát kettőt-hármat is, ki micsodás. Történt, hogy a Sanyit meglátogatta a keresztap­ja. A zsebbe érték került. Sanyi boldogan futott ki az udvarra, onnét egyenesen az utcára, át az öreg Klein báo8Í boltjába, önérzettel tekintett körül, mint akinek van miből költekezni. Szakértelemmel nézegette az á- rukat. Válogatott, mint tehetős ember. Mit is vágyén hát: fügét, krumpli vagy árpacukrot, szentjánaskenye- ret? Végre eldöntötte a nehéz kérdést. Választott. Be­nyúl a zsebbe, hogy fizessen. Izgatottan nyomkodja kezeit le a zseb legf énekéig. Szörnyen elvörösödik. Ve­rejtékezik. Nem talál semmit! Azaz, hogy talál. Egy nagy likat. Az a sok lim-lom kirágta a zsebét. Napoleon vert hada se volt talán szomorúbb, mint Sanyi. Ott kellett hagyni a finom deákabrakot. Lassan ballag vissza ugyanazon az úton, amelyen kevéssel e- lőbb olyan boldogan és reményteljesen futott végig. Borzasztó is az, ha elveszítjük a pénzünket. De, hát mikor Isten jó adományait hullatjuk, csúsztatjuk Ri szivünk valami résén?/ A bibliában azt olvassuk egy helyen, hogy £t efti- berek “lyukas zacskóba” tették a pénzüket. Megbolon­dultak? Vagy tévedésből, tudatlanságból tették? Vagy hanyagságból, könnyelműségből ? Nem szószerint kell venni Aggeus próféta szavait. Olyan emberekről beszél, akik teletömték telhetetlen szivüket mindenfélével, ami nem odavaló; ez a sok lim­lom azután kikoptatta szivüket, elvékonyodott lelki é- letük, szakadozások támadtak rajta és ezekén egymá­sután kihullottak a legfőbb kincsek. Sokan jártak igy azóta is. Könnyen kieshet szivünkből a hit Istenben, a sze­retet mások iránt, a tisztelet szüléinkké! szemben. Las­san elvesztegethetjük legdrágább javainkat, elfelejthet jük esti imádságunkat, a biblia drága igéit és ezt leg­többször csak akkor vesszük észre, mikor mindezekre a javakra, lelki erőkre a legnagyobb szükségünk volna? Üres zsebbel se sokra lehet menni, de üres lélekkel I- gazán semmire/ Hej, de sok ilyen ember él manapság közöttünk. Likas zsebbe rakják az emberek javaikat. Likas zsebbel járnak a templomba. Meghallgatják Isten igéjét, de egyik fülükön be, a másikon kiengedik. Nem viszik messzebb a templomajtónál. Aki pedig a lelki javakat likas zsebbe teszi, az a földi, testijavakat is elveszítheti.

Next

/
Thumbnails
Contents