Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)
1921-07-16 / 29. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 9 hogy az emberek és nők eltévesztik az oltárt, melyre életüket áldozatul felteszik. Tévesztett ügyért halnak meg és életük nem a jóért, de a gonoszért hamvad el. Minden élet naponként meghal. És ez egyaránt igy van a természetnek úgy lelkes, mint lelketlen tényezőiben. A mag meghal, hogy életet adjon a szárnak. A gabonaszár meghal, hogy életet adjon a magnak. Ismét a mag áldozattá lesz, hogy a tápláló kenyérben életet adjon az embernek. A tölgy-makk meghalj hogy életet adjon a tölgynek. A tölgy meghal, hogy továhb éljen épületfákban, hajók vázában hasznos bútorokban. A rózsa meghal, hogy újra éljen rózsákkban. A nyár meghal, hogy újra éljen egy másik nyárban. A nőstény lazac, mikor tojásait lerakja, meghal, hogy azután újra éljen ezer és ezer más lazacban. A nap heve eltemetkezik ezer és ezer év növényzetében. Meghal a kőszénben, hogy újra éljen a fűtésben és erő fejlesztésben, a világításban és kényelmet adásban. Az élet dicsőségről dicsőségre, életről életre, többről még többre változik naponként. Jób azt mondja: “Csak egy lépés van közöttem és a halál között.” Tudjuk, miért mondá e szavakat, de sokkal találóbb lett volna, ha ezt mondja: “Csak egy lépés van közöttem és az élet között.” Az utolsó lépés nem halál. A halál csak egy lépcsőfok. Csak egy lépés az utolsó nyitott ajtó felé. Csak egy lépés a legfennsé- gesebb cél felé. Csak egy lépés a felé a biztatás felé, melyet Jézus e szavakkal fejez ki: “Az én Atyámnak házában sok lakóhely van.” Csak egy lépés Isten s a már elköltözött szeretteink felé. Valaki világkörüli útra indúlt. Mikor bejárta az egész világot és haza tért, csuda dolgokat beszélt azokról amiket látott és hallott. Beszédé t e szavakkal fejezte be: “De számitok arra, hogy még sokkal csodálatosabb dolgokat is fogok látni. És ezeket mind meglátom halálom után az első öt perc alatt.” Vajha úgy gondolkoznánk, úgy cselekednénk, úgy élnénk földi vándorlásunk idején, hogy azok a csudálatos dolgok, amiket halálunk után az első öt perc alatt mind meglátunk, békességünknek, boldogságunknak, üdvösségünknek és örök életünknek szolgálnának biztos alapokúi! Ámen! UTÓIMA. Rád tekintünk még egy szer, óh Isten, ki nagy és rendkívüli dolgokat cselekedtél ami javunkért/ Megha- tottan állunk meg előtted, mert szent igédből láttuk és megértettük, hogy nincs halál és nincsen enyészet. Növés és mozgás, haladás és fejlődés, változás és élet u- ralja teremtő elméd minden alkotását. Isteni műved minden tényezőjében ott rejlik az élet folytatólagosságának csirája. Hálát adunk neked, jóságos Isten, mindezekért. De különösen hálát adunk az Ur Jézus Krisztusért, akiben élő bizonyságot adtál nekünk az örök életre. Nem félünk mi most már és nem esünk kétségbe, mert ő benne nem halhatunk meg, sőt mindörökké élünk. Legyen néked mindörökké dicséret, dicsőség és tisztesség a te nagy kegyelmedért/ Te pedig, Ur Jézus, könyörgünk néked: “Szent Atyádnak szent házába vigy be, amint ígérted: amaz örökös hazába, melyet nyertünk te véled, hol siralmas jajaink eltávoznak mindörökké s megszűnvén sok bajaink, élünk veled mindörökké.” Ámen! A MAGYAR KITARTÁS SIKERE. Junius utolsó hetében valóságos népvándorlás indult meg a különben csendes és néptelen kentucky-i hegyek felé. Százszámra érkeztek magyarok a kermit! állomásra, hogy onnan Himlerville-re menjenek. Mert az amerikai magyarság legfontosabb és legjelentékenyebb találkozóját tartották julius másodikán Himler- ville-en. A közgyűlés napja julius másodika volt, de már három-négy nappal előbb megérkeztek a vendégek, hogy alaposan szétnézzenek és jól szemügyre vegyék a magyar bányászok bányáját. A közgyűlés napján reggel félkilenckor gyülekeztek a részvényesek és vendégek a bánya szájánál, hogy megnézzék a bánya gépeit munkában is. A bányászok százai nagy csoportokba verődve a legnagyobb elragadtatással és elismeréssel állapították meg, hogy a vállalat felszerelése igazán a legmodernebb. Kilenc órakor kezdődött a közgyűlés a színház termében, az amerikai himnuszszal. Utána lelkesülten és meghatottan énekelték el a résztvevők a magyar himnuszt, mely után a színpadon legördült a bányászzászló a magyar bányászok jelvényével. Hinder Márton elnök megnyitotta a gyűlést és üdvözölte úgy a jelenlevő részvényeseket, mint a szép számban jelenlevő vendégeket is. Azután felolvasták a múlt évi közgyűlés jegyzőkönyvét, melyet a közgyűlés hitelesített, valamint a jelenlevő részvényesek névsorát és szavazatát. A gyűlésen részben a jelenlevők, rész ben megbízások által 2795 szavazat volt képviselve. Ott volt az amerikai magyar sajtó képviselete s két legnagyobb magyar testtileletnek, a Verhovay egyletnek elnöke Máthé László, s az Am. Magy. Szövetség elnöke Dezső János. A fontosabb üzleti ügyek letárgya- lása után, azt az indítványt térj esztette elő az igazgatóság, hogy a jelenlegi 500,000 dolláros alaptőkét emelje fel kétmillió dolárra a közgyűlés. Az indítványt az ösz- szes részvényesek elfogadták és megállapították, hogy az uj részvények 120, illetve 130 dolláros árban kerülnek majd forgalomba. Az előbbi kedvezményes áron, a régi részvényesek jegyezhetik az uj kibocsájtást. A közgyűlés megválasztotta az uj igazgatóságot is, melynek tagj ai a következők lettek: Hinder Márton elnök, Lang Jenő, Fekete János, Károlyi Mihály, Varga Mihály, Kish Ferenc, Bakó János, Demjén Ferenc, Domokos József, Róka Frigyes és Hameinger Lajos. Este, a kitűnő vacsora elköltése után, a himlervillei műkedvelők mutatták be első előadásukat s Fiilöp Ilona rendezésében eljátszották “Az arany tallért.” A szereplők : Róka Frigyes és Róka Frigyesné, Kosa Ede és Kosa Edéné, Domokos József, Balogh Pista, mindenkit megleptek folyékony, összevágó előadásukkal. Az előadást tánc követte, mely a reggeli órákig tartott. A magyarok öszzetartását bizonyító ezen kitünően vezetett üzleti vállalatnak minden szakértő egyén megérd emlett nagy sikert és fényes jővőt jósol.
