Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)

1921-01-15 / 3. szám

6

AMERIKÁI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.

Alkalmi és hazafias ünnepi ist- tiszteleteink is mindenkor rendesen megtartattak volt. Decz. 24-én nagy hatású karácsonyfa ünnepélyt és gyermek istenitiszteletet tartottunk volt, a mely alkalommal a pompás karácsonyfát ez idén is a gyermekek meleg szivü barátja, Id. Lengyel István buzgó hittestvérünk ajándékozta, mig a karácsonyfa feldiszitési és a czukordobozoK megvásárlási költségeit maguk a kedves gyermekek gyűjtötték össze. E kedves szép ünnepélyen 240 box czukor lett szétosztva a gyermekek között. EGYHÁZUNK KORMÁNYZATA.

Az év első vasárnapján tartott egyh. közgyűlés alkalmával 14 tagból álló prezsbiterium lett megválasztva, kik közzül azonban négyen köztük a megválasztott főgondnok is, nem vállalták az egyházi tisztséget- így uj főgondnokul ifj. Lengyel István és a Márcz. 29- én tartott gyűlésen még 5 uj elöljáró lett megválasztva, kik mindannyian le is tették az egyházi rendtartás által megkivánt esküt, — és ifj. Lengyel István buzgó főgondnokunk lelkesítő vezetése mellett elvégezték azt a munkát, a mellyel őket a közgyűlés bizalma felruházta. Prezsbiteri gyűléseink minden hónap első vasárnapján voltak tartva, és e tanácskozásokat a testvéri megértő szellem uralta.

Egyházunk tudvalevőleg az amerikai egyet. ref. egyház fennhatósága és kormányzata alatt áll, — és hogy mily bölcs előre látással és megfontoltsággal határoztunk volt akkor, mikor ezen egyet- egyháznak vé- dőszeretetét fogadtuk volt el, — annak elég bizonysága az, hogy ma már azok a többi magyar gyülekezetek is, melyek bizonyos okokból folyolag elhagyták volt ezen gondozo édes anyát, — egyenként és csaknem mindnyájan összesen visszatérni kényszerülnek ezen egyet, egyház kormányzata alá.

örömmel jelentem azt is, hogy Isten segedelmével és buzgó híveink áldozatkészségével az egyet, egyház Forward movementjéből általunk elvállalt is eleget tehettünk, mert Dec. 30-én postára tettük a főt. missioi hatoság czimére a 775 dolláros törlesztési csekket. Nem csak ezt tehetük meg, hanem ezen kívül ebben az évben takarékbetét törlesztést is eszközölhettünk, és jelenleg is számításom szerint mintegy közel száz dollár maradvány van benn egyházi pénztárunkban, a mit még ez évi törlesztésre fordíthatunk. Ez elég bizonyság lehet úgy híveink, mint azok előtt, kik szeretnek csak rosszat terjeszteni egyházunkról, — arra nézve, hogy egyházunk ügyei a legszebb rendben haladnak.

Figyelembe kell vennünk azt is, hogy ebben az évben is voltak rendkívüli kiadásaink, amelyeknek el- végeztetsése elől tovább ki nem térhettünk. Ugyanis a templomépület alatti egyik rész mindekkoráig nemcsak használhatatlan, hanem egészségtelen és rendetlen állapotban volt, úgy hogy annak rendbehozását to- vábra odázni nem lehetett volna.

A lelkipásztor ez ügyben megkeresést intézett Mr. Ousler gyárigazgatóhoz, ki a legnagyobb előzékenységgel és udvariassággal azonnal megajánlotta a teremrésznek kicementeztetéséhez szükséges cement, homok és cinder anyagnak ingyen való megadását. Ilyen módón mintegy 150 doll, értékű megtakarítást eszközöltünk egyházunk javára. De ennél sokkal nagyobb értékű előttünk az a szereteti munka, mit elöljáróink és egyes buzgó gyülekezeti tagjaink szívesen végeztek <» templomalatti helyiség rendbehozása körül. így is, Különösen a lumber roppant drága volta miatt mire rendbe lettünk mindennel, értve a templomalatti teremnek kicementeztetésével, deszka falazattal való ellátásával, kifestetésével, a templom és parochiai épületeken egyes reparácziok elvégeztetésével, bizony majdnem 600 dollárba került minden! Most azonban elmondhatjuk, hogy akár gyülésezés, akár iskolai tanítás, akár társas összejövetelek czéljaira mindenképen alkalmatos három szép helyiséggel rendelkezünk a templom alattVeronika zsebkendője.

(Folytatás a múlt heti számból.)

VII.

Azon a napon reggel rossz kedvvel kelt föl Jeruzsálemben a helytartó fiatal felesége. Már vártak rá a rabnői, hogy felöltöztessék, öltöztetés közben nagyon szótlan volt, de végre megkérdezte a haját kenő rabnőtől, fölkelt-e már a férje? S ekkor tudta meg, hogy a törvénytévő hazba hívták törvényt ülni egy gonosztevő fölött.

—Szeretnék vele beszélni _ mondta a fiatalaszszony.

—Asszonyom — szólt a rabnő — a tárgyalás közben bajos lesz. Majd tudtodra adjuk, ha a tanácskozás véget érÉs mintha tűkön ült volna, türelmetlenkedett az egész öltöztetés alatt. Aztán azt kérdezte:

—Nem hallott velamelyitek a názáreti prófétáról?

—A názáreti próféta zsidó csodatévő, — felelte hamarosan az egyik rabnő.

—Különös asszonyom, hogy éppen ma tudakozódol utána — jegyezte meg egy másik. — Az imént hozták ide a palotába a zsidók, hogy a helytartó hallgassa ki.

És a fiatalasszony kiadta a parancsot: tüstént menjen valaki s tudja meg, mivel vádolják?

Egy rabnő elsietett. S visszatérve jelentette:

—Az a vád ellene, hogy az ország királyságára tör s a helytartót arra kérik: feszittesse keresztre.

E szavak hallatára Pilátus felesége nagyon megdöbbent.

—Beszélnem kell az urammal, különben rettenetes szerencsétlenség történik — mondta.

S mikor a rabnők újra azt felelték neki, hogy lehetetlen, remegni kezdett és sírva fakadt- Egyiknek megesett rajta a szive és igy szólt:

—Ha a helytartónak Írott üzenetet küldenél, megpróbálnám kezéhez juttatni.

Erre a fiatalasszony elővett egy iróvesszőt s néhány szót irt vele a viasztáblára. Ezt adták át Pilátusnak.

Ám a fiatalasszony egész nap nem találta őt egyedül, mert miután a zsidókat elbocsátotta s az elitéltet a vesztőhelyre vitette, elérkezett az étkezés ideje; az étkezésé, melyre Pilátus néhányat mghivott az akkor