Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)
1921-06-25 / 26. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAFJA. . ti * Arvaházunk felszentelése. Utoljára van alkalmunk arra, hogy még egyszer felhívjuk a magyar testvérek figyelmét arra a szép ünnepélyre, amelyhez hasonlót még nem ünrApelt az a- merikai magyarság. Eddig elé ez az egyetlen olyan emebrbaráti intézményünk, amely, ha felekezeti jellegű is, annálaz egyszerű körülménynél fogva, hogy az amerikai magyarságnak egyik hatalmas Egyesülete alapította, nem csak egy felekezetnek, nem csak egy Egyesületnek, hanem az összmagyarságnak is osztatlan érdeklődése között kezdi meg áldott munkálkodását. Az Egyesületnek u- gyanis nem csak protestáns, hanem más felekezetű tag jai is vannak és igy csak természetes, hogy az Árvaház a maga nemes munkálkodásában épen úgy nem tekinti a felekezeti különbbséget, amint nem tekintette ezt soha és nem is fogja tekinteni soha a tagoknak a felvételénél sem. Az Egyesületnek a munkálkodása nyitott könyv gyanánt áll az egész magyarság előtt s nyitott könyv gyanánt fog az Arvaház munkálkoádsa is állani mindazok előtt, akik az árva gyermekek sorsa iránt érdeklődnekÉpenezért joggal számítunk arra, hogy az árvaház felszentelési ünnepélyére minél többen jöjjenek el a magyar testvérek közül. Ha eljönnek, nem fogják ezt soha sem megbánni. Jót cselekesznek s a jó cselekvése pedig állandó boldogságot ád. Hozza el minden egylet a maga amerikai és magyar zászlóját! Ha az Egyesült államok képviselőháza és senátusa megegyeznek erre az időre abban a szövegben, amely az Egyesült államok és központi hatalmak között a békét kimondja: úgy ezt az alkalmat felhasználjuk arra is, hogy hálát adjunk az Urnák azért, hogy szülő hazánk újra békeségben élhet fogadott hazánkkal. Ez lesz a legszebb alkalom arra, hogy együtt ünnepeljünk a nagy esemény alkalmából. Reméljük, hogy a mckeesporti, duquesnei, homes- teadi, brownsvillei, uniontowni, daisytowni, springda- lei, leechburghi, pittocki, johnstowni, windberi pitts- burghi donorai, rankini, canonsburghi, zeliepolei egyházak küldöttei, ezen a nagy vidéken élő magyar egyletek küldöttségei s a közelebb lakók testületileg való megjelenése az ünnpély sikerét teljesen biztosit ja. Szeretnék és valóban kívánatos volna, hogyha messzebb vidékről és többen jönnének el. A honnan azonban nem jönnek: legyen szabad azt kérnünk, hogy ne feledkezzenek meg rólunk! Julius har madikán minden magyar református templomban adjunk hálát az Istennek, aki eddig segített minket és kérjük további segedelmét és áldását a mi intézményünkre ! Mindenek készen vannak! Legyen áldott az Ur neve, aki az ő áldását nem vonja meg soha azoktól, akik cselekszik az ő akaratát! Ő bízta reánk az árvákat: viseljünk tehát reájuk gondot, hogy cselekedeteink legyenek mellettünk bizonyságtevő cselekedetek! Az Árvaház külső és belső kitisztítása befej ezdőd- ik, mire ezek a sorok napvilágot látnak, már az árvaatya, a családjával együtt uj állomás helyén lesz. Fel kérem tehát mindazokat, akik velem levelezésben állanak, hogy leveleiket, uj címemre Ligonier, Pa. címre küldjék. Telefon számom Ligonier. 133. Ismételten figyelmében ajánljuk az szervezett egy házaktól távol lakó testvéreinknek, hogy gyermekekeiket a nyári szünidei iskolába nálunk is elhelyezhetik. Azok a gyermekek, akikre odahaza mosnak 17 dollár és 50 centet s azok, akikre az intézetben mosnak 20 dollár havi dijjat fizetnek. Ha rosszak is a munkaviszonyok : a gyermekekről gondot keli viselnünk! Azoktól a nemes szivii magyar testvérektől, akik fármokon gazalkodnak, akik nem igen érzik a mostani idők nehéz terheit sem, legyen szfcad kérnem, hogy em- lékezznek meg az aratás idején az árvaházról. Nincsen olyan termény a farmon, aminek hasznát ne vehetnénk. Nem sokára ásni fogják az uj krumplit! Nem volna lehetséges az, hogy egy-két búséit elküldjenek arre a címre: Hungarian Reformed Orphens Home. Ligonier. Pa. Most készülnek már az asszonyok a gyümölcs eltevéshez, lekvár főzéshez! Nem volna-e szép dolog, hogy az ilyen dolgokból is egy pár üvveggel beküldené- nek az árvaházhoz. A tyúkok tojnak: nehány tuczat tojás minden farmertől kitelnék. Aztán vannak a tyúkok, csirkék! Ha minden református asszony, csak a közelvidékről küldeni egy vagy kér pár csirkét, tyúkot vagy, kacsát: úgy hamar megtelne a tyuk ketreczünk s néha napján árváinknak lehetne tyuk húst is adnunk. Az ilyen adomány senkit se szegényit: hanem az adakozókat meggazdagitja! Minden ilyen adományt is köszönettel nyugtázni fogunk Árvaházunk czimü lapunkban, amelynek első számát Julius elsején kapják meg a lelkészi hivatalok és az Egyesületi osztályjegyzők. Legyen szabad itt is kérnünk azt, hogy a lappéldányokat kiosztani szíveskedjenek. Még egyszer kérem közeiben és távolban lakó testvéreimet: hogy Julius negyedikét tegyék Ligonierben olyan magasztos ünneppé, a milyen illik mi hozzánk, hogy mások is látván a mi dolgainkat: dicsőítsék atyán kát és istenünket. Kalassay Sándor árvahazi atya. A fennti rokonszenves czikk feleslegessé teszi ránk nézve, hogy az ádvaház megnyitási ünnepélyen való részvételre külön czikk keretében buzdítsuk lapunk olvasóit s összes amerikai magyar testvéreinket. Nt. Kalassai Sándor árvaházi atya szives meghívására feleljünk meg azzal, hogy közztilünk a ki csak teheti, legyen ott Julius 4-én Ligonierben a ref. árvaház fölszentelési magasztos ünnepélyen! Szerk-
