Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)
1921-02-12 / 7. szám
AMERIKAI MAGYAR REFOj ÍYAOK LAPJA. gélizáló esték az összejött lelkészeknek, azt teljességében lenni nem lehet. Azok a napok melyek az ő teljes egészükben imádságnak, Biblia olvasás, elmélkedés, theologíai s a gyakorlati egyházi munka felett való,— csak építeni túdó testvéries értekezésnek voltak adva, esték melyek a Krisztus kincseinek félelem és visszatartás nélküli osztogatásának, voltak szentelve, hangosan hirdetik, azt ami hiányzott eddig a lelkészi és gyülekezeti életből. Igaz amit egyik lelkész a gyülekezet előtt mondott: Testvéreim, mi lelkészek szenvedtük meg legjobban a hiányát a lelki tápláléknak, mert eddig nem voltak meg az alkalmak arra, hogy össze jőve kicseréljük lelkűnknek kincseit s ezáltal gazdagítsuk magunkat a Jézus Krisztus szolgálatában- Úgy érzem, hogy ezek a napok uj világot nyitottak meg mindnyájunk előtt.” A lelkészi értekezlet programja a következő volt: Jan. 30. “A jelen programja” Jövendő feladataink a gyülekezeti életben. A lelkészi értekezletek czélja; gyakorlati értékesítése a gyülekezeti életben. Este a templomban; Előírna Kish Gyula; Biblia olvasás, Tóth Sándor; prédikáczió Ujlaky Ferencz, tárgy: “A Múlt és Jövő”; utóima Ujlaky Ferencz; értekezés Tóth Sándor. Január 31. Az értekezlet tárgya “Evangyeliumi egyhás ság” Tagfelvétel- Tanulmányozása a Ref. és Ppesb. Church kánoni utasításainak. Kálvin egyház gyakorlata. Nyilvános hitvallás módjai. / Este; előírna Ujlaky Ferencz; Biblia olvasás Kozma Mihály; prédikáczió Kish Gyula, tárgy ^Megtérés és újjászületés”; utóima Kozma Mihály. Ér^ek. Bakay Á. Február 1. Értekezés tárgya “Egyház fegyelem” Kálvin egyházának gyakorlata. Ref. és Presb. jáhurch kánoni utasításai. A gyülekezeti élet és a 1y£ tisztaságának ellenőrzése az egyéni élet bibliai ellenőrzése által. Este; előírna; Bakay Árpád; Biblia yólvasás Kozma Mihály; prédikált Kish Gyula, tárgya “A kulcsok Hatalma”: értekezés Ujlaky Ferencz;yTJtóima, Borsos István; a gyülekezethez szólt még Kalassay Sándor a ref. Kon- gressus elnöke- Február 2. Értekezés tárgyi, “Az evangéliumi munka többi ágai” Vasárnapi isjtöla, Ifjúsági tevékenység: őszinte evangéliumi irányzat. Templomi élet. Biblia osztályok. Egyéni evangéli^áczio. Irattérjesztés. Imórák. Házi Istentisztelet- TáPsadalni élet. Jótékonyság. Külmisszió. Eete; előírna Biblia olvasás Kozma Mihály; prédikáczió Ujlaky Ferencz: tárgy, “Királyi Papság”; értekezés Kjííh Gyula; utóima Tóth Sándor. A g/ülekezet és lelkész. A gyülekezet beszél: “Mit hasznának nekem ezen evangéliumi esték.” most legyen szabad egy két szót szólni erről az evap^élizáló munkáról a clevelandi első egyházban. / Az evangélizáló munka amerikai magyar ref. egyházi életünkben ezideig parlagon hevert, tapasztalataink nem voltak abban; nem csoda tehát, ha bizonyos aggodalommal tekintett ez a lelkészi kör azon esték elé, mikor szembe kellett állani a feladattal. A munka nagysága a uoan eltörpült Istennek nagysága, mellett, mikor azzal a hittel indult arra, ha ők megtesznek mindent ami az ő gyarló erejükből kitelik 's nem néznek sem jobra sem balra csak a Knsztußra: Isten elvégzi a többit. Az első evangélizáló estejfegén ezzel a hittel mondotta Tóth Sándor hívéinél^ “Menjetek el haza s mondjátok meg otthon, mopdjótok meg mindenkinek testvéreim, hogy leszállotU^' angyal a Bethesda tavára, ide, s megcsapkodta szárnyával a tó álló vizét s az ismét forr, buzgó a gyógyító erőtől, jöjjenek akik gyógyulni akarnak- “És ipttek, de hogyan jöttek Istenem, a szomjuhozók, a gyógyulni akarók, a kiváncsiak, mindenféle felekezetü^es rangú emberek. Hétfőn többen voltak mint vasárnap, kedden többen mint hétfőn, szerdán még többen, csütörtökön meg amikor már, & vendég lelkészek mind távol voltak, száz- nyolczvanyrelnőtt jött össze, hogy elmondja a gyülekezet lelkipásztorának, hogy “Mit használtak nékem ezek az evangéliumi esték?” kiden a Ref. Kongresszus egyházi és világi elnökei, továbbá Borsos István detroiti lelkész is eljöttek, így gyönyörködjenek a hitélet eme gyönyörű ujjá- ízületésében. Nem csoda, hogy szerdán este mikor az egyik vendég lelkész benézett a templomba s látta azt még jobban megtelve néppel, igy szólt: “Jó lenne tovább folytatni.” Hogy mit jelentettek ezek az esték a gyülekezeti életben azt legjobban tán a clevelandi első egyház jelenvolt tagjai tudnák elmondani. Az egyik elöljáró mondotta el, hogy ők összeszedték az elöljáróságot, hogy vasárnap este mind ott legyen, nehogy a lelkészek maguk legyenek egy nehány férfival és nővel a templomban, azonban meglepődtek mert nagyon szép közönség jött össze. Megint elhatározták, hogy hétfőn is összejönek, mert már úgy gondolták, hogy hétfőn este nem igen fognak jönni. Mihor az utolsó estének is eljött a vége, ugyanez az elöljáró azt mondta a többieknek, ha az elöljáróság elmaradt volna s ez a sok nép pedig jött volna a mi szégyenünkre, beadhattuk volna a lemondásunkat Írásban, levélileg. Az első egyház prezsbyteriuma elhatározta, hogy az evangéliumi esték perselyét odaadja egy uj alapra, melynek a czélja ezen lelkészi kör azon útiköltségeinek a fedezése, melyek az evangélizációt szolgálják a kör lelkészeinek a gyülekezeteiben s felkéri ugyanily határozatra a többi gyházak prezsbiteriumait is- A persely a négy este 60 dollár volt. Mit jelentettek eztk az esték? Csütörtökön este erre a kérdésre felelni jött össze az estéken jelenvoltak közzűl száznyolczvanan. Tizenkilenczen szólaltak fel a gyülekezet közzül s köztük vagy nyolcz valóságos hitbeli bizonyságtétel, három nagyon megható; többen szóltak az imádság erejéről és meghalgattatásáról; a legfőbb pedig egy házaspár teljes megtérése, ahol már az asszony baptista akart lenni s a férj tőle elválni; most mindig ott voltak a templomban leikökben uj világosság támadt, megtértek és most már Jézusban bíznak, hogy ő sietve magához vonza őket. íme a szent írás ereje, ime Isten lelkének munkája mibennünk. Felszóllalt még két katho-
