Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1920-02-07 / 6. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3 A Magyar Egyházak érdekében! A Board of Publication and Sabbath School work of the Presbyterian Church, U. S. A., (Az Amerikai Egyesült Államokbeli Presbyteriánus Eíyház vallásos iratokat kiadó és vasárnapi iskolai munkálkodást irányitó és teljesitő hivatal), melynek jóindulatú segítségével jelent meg a ref. naptár, mély érdeklődéssel viseltetik az amerikai magyarság lelki szükségleteit szolgáló irodalmi munkák kiadása iránt. Úgy érezzük, hogy a magyar lelkészekből álló tanácsbizottság segítségével — se tanácsbizottság tagjainak vezetői lényéhez kétség nem fér, e különleges, az amerikai magyarság érdekében reánk bízott munka végzésében lényeges haladást tettünk, amikor magyar egyházakat és iskolákat igyekezünk ellátni evangéliumi, egyházirodalmi nyomtatványokkal, és segitjük ő- ket az egyházhoz nem tartozók közötti munka végzésében is. A bizottság bölcs terve szerint egyházi hetilapunkat, “A Reformátusok Lapjá’H időről- időre javítani fogjuk, valamint vasárnapi iskolai kiadványunkat, a “Bibliai Tanitó”-t is. Havonta legalább két vallásos füzetet fogunk kiad ni. Vallásos iratokat terjesztő egyházi tátoga- tóinkat e kiadványok lényegesen segíteni fogják munkájukban. Egy ima könyv kiadása van tervbe véve, s a Tanácsbizottság a terv megtestesítésére már munkába kezdett. Bizonyára ez imakönyv magánosokat és családor kát segíteni fog a vallásos élet követésében: Nagy örömünkre szolgál Református Naptár kiadása. A naptárbizottság fáradságot nem ismerve, hűségesen és önzetlenül dolgozik, Laky Zsigmond lelkész vezetése alatt, s megérdemli, hogy minden lelkész és egyház elismeréssel adózzon igyekezetéért. Az igazi keresztyéni szellemtől áthatott szeretet munkája az ő munkájuk. Mily csodálatos megnyilatkozását látjuk e naptárban a magyar egyházak amerikaszerte végzett csodálatos munkájának, Isten országának terjesztésében végzett munka csodálatos e- rejének. Amint egyek vagyunk a Lélekben, legyünk egyek terveinkben és céljainkban is. E jelen napok azok, melyekben egyesülnünk kell Jézus körül csoportosulva, elfelejtkezve önző érdekeinkről és nagyravágyó egyéni törekvéseinkről. Félretéve az elkeseredést keltő érzéseket, a gyűlöletet, a viszálykodást, nyomuljunk előre egyeült igyekezettel, segítsük felebarátainkat, a kik nem ismerik Krisztust, az Ő megismerésében, hogy ők is szolgálhassák életükkel Őt, aki drága vére által szerzett váltságot mindnyájunk részére. Ne feledkezzünk meg fogadott hazánk iránti kötelességeinkről sem; annak kormánya, vezető férfiai iránti hűségről, azon keresztyéni e- rények gyakorlásában, melyek a jó polgárság alapkivánalmai. Az igazi amerikanizmus szépsége abban rejlik, hogy embertársaink között forgolódva, minden ténykedésünkben gyakoroljuk a keresztyén elveket. Amerikanizmus és Ke- resztyénség elválaszthatatlan fogalmak. Az i- gaz, hogy nem minden amerikai keresztyén, de viszont feltétlenül szükséges, hogy legyen valaki született amerikai vagy bevándorolt, a nolgá- ri jogok gyakorlásakor az Uj Testamentomi eszméket gyakorolja az otthonában, üzletében, társadalmi és politikai életében. Testvéri üdvözlettel s jó kívánságokkal John M. Somerndike. Missiói Superintendens. EGYHÁZMEGYEI KÖTELEZETSÉGÜNK. Körlevelet intéztünk volt az Egyesült Államokbeli Magyar Egyházmegyéjéhez tartozó gyülekezetekhez az egyházmegyei járulék befizetése ügyében. Előadtuk ebben, hogy 1920, Januártól kezdve az e. m. járulék havi részletekben, minden hó elején küldessék be az e. m. pénztárnokához. Ez intézkedés nemcsak könyeb- bé teszi egyház megyei kötelezetségeink lerovását, de rendszeresebb és szabályszerűbb módszernek ad kezdetet egyházmegyei kivetéseink fizetésében. Annál is inkább, amennyiben a zsinati rendszabály megköveteli, hogy az e. m.-i pénztárnokok havonként küldjék be a járulékokat. Ezt ugyan a mi szokásunk miatt a magyar e. m. pénztárnoka nem tehette meg s ennél fogva rovás alatt is volt egyházmegyénk. Ez uj behozott rend szer által el kivánjuk érni azt, hogy egyházmegyei kö- telezetségünknek a mi magyar egyházmegyénk is pon- to san megfelelhessen. Ezt azonban csak úgy teheti ha az egyházmegyébe tartozó minden gyülekezet pontosan beküldi járulékát, hogy aztán az e. m. pénztárnoka továbbíthassa azt a zsinati hatosághoz. Magyar gyülekezeteink közzül kevés fogta fel becsét annak, hogy a Reformed Church in the United States felkarolása, anyagi segítsége, erkölcsi támogatása lehetőve tette azt, hogy egyházat szervezzünk, templomot építsünk a saját nyelvünk és szokásunk szerint gyakoroljuk és élvezzük szent hitünk javait. Kévésé méltányoltuk a zsint azon kedvezményét, hogy mig az amerikai gyülekezetekben a zsinati kivetés tagonként. $1.71, 1-3 a Magyar egyházmegyében ez csak 51 1-3 cent. Ha megondoljuk hogy e kivetés mily Istenes czélra fordittatik, nevezetesen 20 cent belmissiora, uj egyházak szervezésére, segélyezésere; 20 cent kül- missiora, Kina és Japan millióinak keresztényitésére; 10 cent szolgálat képtelen agg lelkészek segélyezésére; 1 1-3 cent pedig zsinati költségvetésre; ha e czélokat komolyan megfontoljuk, úgy minden igaz kereszténynek a mi Magyar gyülekezeteinkben nem csak 50 centet de $5.00 is kész örömmel kellene áldoznia. Reméljük is hogy a közel jövőben a Magyar egyházmegye önkéntesen megfogja azt a lépést tenni, hogy a zsinati kivetésben az Amerikai egyháztagok áldozatkészsége szerint
