Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1920-11-20 / 47. szám
4 AMERIKAI MAGVAK REFORMÁTUSOK LAPJA. hogy azt fel vedd. — Az árváé és az özvegyé legyen az, a te meződben, És ha szó'llődet megszeded, ne mezgereld le azt, legyen az az jövevényé, az árváé és özvegyé.” S ha már Mózes igy gondoskodott, igy érzett és igy rendelkezett, vájjon szabad é mi néktink szűkkeblűbbeknek lennünk, mint voltak a hajdankorban az Izraeliták ? Hát mi, kik előtt Krisztus Urunk betöltötte a törvényt és kik ismerjük a felebaráti szeretet nagy parancsolatját, — vájjon mi nem tudnánk és nem akarnánk é gondolni a mi árváinkra és özvegyeinkre? Szükség van tehát nagy szükség van minden szempontból vizsgálva a dolgot, az amerikai magyar ref. Árvaháznak minélelőbbi létesítésére. És fel is tudjuk ez intézményt építeni is, — tartani is Testvérek, csak legyen meg az erős akarat, a szent lelkesedés és az igaz összetartás sziveinkben. A hívőknek mindenek lehetségesek, — mondja a Szentirás. Körülbelül 60—70 rendesen megszervezett egyházunk van már Amerikában. Nem volna é szégyen még csak feltételezni is ily nagyszámú egyházközségről, hogy ezek annyira erőtlenek és hidegek volnának, hogy áldozni nem tudnának évente egy bizonyos összeget egy olyan intézmény érdekében, melynek áldását és hasznát egyet emlegesen élvezik. Természetesen a kinek több adatott, attól több is kéretik. Ezt a szentirási elvet ez ügyre is alkalmazni kellene. Csekély népességű és nagy adóssággal megterhelt gyülekezettől annyit sem kérni sem várni nem lehet, mint a nagyobb és tehetősebb gyülekezetektől. De MINDENIK egyháznak benne kellene lennie a szent mozgalomban. A mi 35-ik számú osztályunknak az ez irányú tevékenykedését nem dicsekedésből, de példaképen említem fel. Máj us havában mi egy szép mulatságot tartottunk, amelyen megjelent Toledoból Egyesületünk érdemes titkárja, Molnár István ur is, — ki közreműködésével segített nekünk sikeressé tnni összejövetelünket. — Mi innen 70 dollárt küldtünk be akkor az Árvaházi alaphoz való csatolás czéljára. E példát a többi osztályok is követhetnék! Fel tehát testvérek e nemes munka elkezdésére! Csak tőlünk függ, mert a jó Isten bizonyára segít bennünket ! Ne lankadjunk és ne csüggedjünk, még ha itt ott akadályok köveibe botlunk is meg. Hiszen még nem volt nemes ügy, vagy szent eszme, a melyet könnyen lehetett volna mgvalositani. De ha Isten velünk, — ki lehet ellenünk. Daytoni Magyarok Bankja. Elfogad betéteket melyre kamatot fizet. Pénzét felmondás nélkül vissza fizeti. Pénzt küld az ó hazába mérsékelt ár mellett. Hajójegyeket elad az összes vonalakra eredeti árban. Hozzá tartozóit kihozatja és a szükséges iratokat elkészíti mérsékelt árért. Bankunkhoz bizalommal fordulhatnak a honfitársak, mert ügyüket lelkiismeretesen intézzük el. The City Trust & Savings Bank, Dayton, Ohio. 3rd and Broadway. 3rd and Main. Segély kiálltás otthonról! KEDVES MAGYAR TESTVÉREK. A mikor egykor oly szép Hazánkból elmentetek hogy sorsotokon könnyítve és családotok életét biztosítva, egy uj világban szebb jövőt teremtsetek magatoknak: nem gondoltátok akkor azt hogy milyen nagy és szent feladat vár reátok igazi Hazátokkal, s itt hon maradt kedveseitekkel szemben! A mikor napestig dolgozva az esti nyugalomra hajtottátok fejeteket és álmaitokban megjelent a nagy magyar Alföld rónája, megjelent édes anyátok hitvestársatok vagy gyermekeitek drága képe, s mikor reggelre ébredve a gyárak bugása uj munkára hívóit benneteket bizonyara nem gondoltátok, hogy édes anya Hazátok egykor oly állapotba is jut, a melyben Ti lesztek annak minden reménysége. Ismeritek azt a közmondást: Ma nekem, Holnap neked Sorsunk közös, de fájdalmunk elviselése csak azaltal könnyebb, ha közösen viseljük ha segítünk egy máson. így a nehéz bánat is könytive válik, a sokszor megoldhatatlan feladat, kö- nyen megoldható lesz. A sorsunk közős; ennek megismerése közel hoz egymáshoz, testvérek ké tesz bennünket; s ha eddig csak a nemzeti egység tartott össze, ma lelkileg is testvérek lettünk. Az ember nem tagadhatja meg az embert, hát megtagadhatja e nemzet nemzetét, magyar a magyart? Úgy e nem! Az nem lehet, hogy annyi baj, sok sok veszély után az Isten teljesen levegye rólunk kezét. A megpróbáltatás után el kell következni egy jobb jövőnek, a melyben szegény Magyar Hazánk fel kell, hogy virágozzon. De addig mi lesz velünk? Addig éhen, szomjan és ruhá tlanul kell elveszni a magyarnak ? Nem, mert Isten velünk és ö nem hagyja el az ö benne bízókat. Eszközt nyújt arra, hogy segítsen magán az ember! Ilyen eszközök, nemes segítő eszközök, vagytok az isteni bölcs Gondviselés kezében TI, kedves magyar Testvéreink Amerikában, kik egy boldog országban éltek és munkálkodtok, hova a mi sóhaj jaink és jajjaink csak halvány erejűkben juthatnak el. A hála könnyeivel olvassuk azon sok jótétemények nek hírét, a mit cselekedtetek Szibériában sínylődött hadifoglyainkkal, itt az édes Hazában nélkülözéseken általment árva gyermekekkel, a Krisztus kicsinyeivel és minden rendű rangú szegényeivel. Oh ezen jo cselekedetek fel vannak jegyezve Istennél, és ezeknek jutalmát megtaláljátok egy napon! Áldjon is meg érette benneteket a jóságos Isten! MI is, Debreczenben lakó református papi özvegyek és árva gyermekeink, felétek, amerikai magyar református hittestvérek felé nyújtjuk ki kezeinket és kérünk titeket, hti hitfeleink, kik tudjátok és követitek a szeretet nagy parancsolatját, — segítsetek rajtunk és szánjatok meg bennünket árván maradt gyermekeinkkel együtt vigasztalatlanul szomorú helyzetünk ben. ” 34 ref. papnak az özvegye és elmaradt családja húzódik meg Debreczenben, két dollárral egyenértékű nyugdíjjból tengetve szánalmasan életünket, — holott az itteni iszonyú drágaság mellett ezen összeg egy-egy
