Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1920-10-09 / 41. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.

15

VASÁRNAPI ISKOLAI LECZKE OCT.IO-RE.

JÉZUS megkereszteltetése ÉS MEGKISÉRTETÉSE.

(Olvasandó: Máté III: 13tol IV: 4-llig.)

“Jézus szüleinek, — mint az írás mondja,—

Vala gyermekére figyelmetes gondja.

A megmentett kisded növekedék szépen,

Teljesedék lelke égi dicsőségben.

S mely eddig megőrzé, az Urnák kegyelme Okozá, hogy benne szív, lélek és elme.

Korán kifejlődött s mint egyszerű kis Gyermek, — már mindenekelőtt kedvessé lett.”

Jézus nevelése a szülei háznál kétségkívül megragadja figyelmünket. Mi ként növekedett az a gyermek, a ki ég és föld ura lett ? Mi ként érlelődött szivében az a szent érzés, hogy neki mennyei atyja akara tát kell teljesíteni? Ezekhez hasonló kérdések tárulnak elénk, a mikor Jézus gyennekkorát szemléljük.

A szent család Názáretben vagy Nazarában tartózkodott s igy Jézust méltán nevezhették azzal a névvel: Nazarai, a mit Máté evangélista Ezsaiás próféta jövendölésével hoz kapcsolatba. Itt ugyanis az eljövendő Messiás úgy van feltüntetve mint Dávid atyja törzsének egy hajtása.

Jézus 12 éves koráig mint igazán gyermek töltötte idejét Élete ott folyt le a Názárethi réteken a hol figyelmes szemlélője volt a liliomoknak s bizonyára a szál longó, csapkodó, égi madaraknak is. Megjelent a Zsinagógában, a hol nemcsak a felnőttek igyekeztek elmélyedni az ó testamentomban hanem a kicsinyek is megismerkedtek azzal.

“Ily körülmények közt fejlődök lelkében,

A mire az Atya kiválasztó régen:

Eljöttnek hirdetni az Isten országát, így érte el Jézus harmincz éves korát.”

Keresztelő János Jézus Krisztusnak előhírnöke, az agg Zakariás és Erzsébetnek egyetlen fia, Tiberius császár 15-dik évében a Tordán folyó partján föllépett, bünbánatot hirdetve és utalva a Messiás közelgő országára; a kik bűneiket megvallák és hívei lőnek, azokat a Jordán vizében megkeresztelte. Jézus is megkereszteltette magát általa.

“Engedvén János a Krisztusi szóknak,

Bemerité Jézust a Jordán folyónak Vizében. A honnan hogy kilábolának Az ég kárpitjai megnyilatkozának.”

Kiáltó szó a pusztában. Rendkívül nagy fontosságú cselekedet volt, melyet János végezett. A lelkek fogékonyságát, legalább egy kis körben, Keresztelő János adta hi eg. Máskiilömben Jézus zárt ajtókra és süket fülekre talált volna, nemcsak a világ hatalmasainál, hanem a zsidó vallásos élet vezetőinél is.

Később a mikor már Jézus is megkezdte munkáját, János szerényen visszavonúlt mondván: Neki emel - kednie kell, nékem alászállnom.

Keresztelő Jánosnak a mennyei atya azt a feladatot szánta, hogy a világ Megváltójára a figyelmet felhívja. ő csak kiáltó szó az örök életet Jézus adja annak, a ki kisz.

“A fák gyökerére vettetett a fejsze S mely rossz gyümölcsöt hoz, mindörökre veszve, így prédikált János, megtérésre intve így magvat hintvén a megtérő szivbe.”

A megkisértetés tárgyalásánál bizonyos nehézségekkel állunk szemben.

Ki volt a kisértő és hogy ment végbe a nagy küzdelem?

Mindkét kérdés nagy rejtély előttünk. Ugyanis Jézusnak tiszta leikéből elkeseredett támadás nem törhetett elő. Bizonyos tehát, hogy Jézus ellen a támadásokat valami tőle egészen idegen, kívül álló gonosz hatalom intézte. Jézusnak válasza mindhárom esetben teljesen elutasító.

Jézus nem az ő egyéniségének durva érvényesítésével s a Sátáni erők felhasználásával igyekezett uralomra vergődni, hanem azzal jutott igazán uralomra* hogy tiszta és szeretetteljes életével az égi fényt, az égő meleget a sötét és hideg világba beállította. A ki- sértőhöz szólva:

“Monda neki Jézus: — Emlékezzél vissza

Hogy ha már mindent tudsz,.... az is meg van Írva

A kitégedet óv és gondosan vezet,

Ne kisértsd e te Urad’, Istenedet!”

J

Ezen vasárnapi leczkét kidolgozta:

Bertók Béla.

elizabethi, N. J. ref. lelkész.

VASÁRNAPI ISKOLAI LECZKE OCT. 17-RE.

JÉZUS MEGKEZDI MUNKÁJÁT.

Olvasandó: Máté IV: 12-25.

E leczkében két jellemző vonást találunk, melyek meggyőznek bennünket a felől, hogy Istennek útai vé- géremehetetlenek s nincs erő, nincs hatalom, mely az Isteni bölcs intézkedést megakadályozni tudná.

Az Evangélium terjedését Ileródes nem akadályozta meg az által hogy Keresztelő Jánost kivégeztette- János meghalt, de helyébe lépett Jézus.

Jézus szolgai formát vévén fel magára s széllyeljárván, szolgálta az embereket de, ugyanakkor arra is tanította követőit, hogy Ötét is szolgálják.

E kölcsönös szolgálatot úgy értelmezzük hogy Jézus hozzánk jő és azt mondja: munkálkodjunk együtt* kössön össze bennünket a czél és szent munka egysége.

Keresztelő János elfogatása Jézus Krisztus meg- kereszteltetése után történt. János követői közül némelyek Jézus mellé állottak. János tevékenysége csakhamar feltűnt a zsidók előtt. Kemény szemrehá nyá- sokkal illette Heródes Antipást, Heródiással való botrányos viszonya miatt. Ezért vettetett börtönbe s nem sok idő múlva lefejeztetett.

Jézust az első tanítványok gyűjtése körül látjuk foglalkozni, kik nagyczéljának elérésében segítségére legyenek. Csak néhány szót intéz a kiszemelt tanítványokhoz de ez a pár szó a leendő tanítványok lelkének titkos idegeit hozza rezgésbe. Kétségkívül voltak már a vidéken, a kik hallották a pusztai prófétát, vagy személyesen is is merték őtet, a mi aztán könnyítő hatást gyakorolt a tanítványok gyűjtésének nehéz munkájában.

Emez első tanítványok közül néhányan beléptek Jézus lakásába s az ott töltött időre olyédes örömmel emlékeznek vissza, mintha onnan kozdték volna számítani életöket.

A beszélgetés rövid volt ugyan, de oly erővel hatott, hogy rögtön elhagyták foglalkozásukat, családjaikat, szembeszállottak a kor előítéleteivel hogy Jézust