Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1920-08-21 / 34. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.

í i

VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE AUG. 29-RE.

Bibliai rész: I. Királyok könyve III: 4-15.

Aranyige: Imé, az Urnák félelme a te bölcseséged és a te értelmed a gonosztól való elszakadás. Jób. 28:28.

Kedves Gyermekek; —

Egészen bizonyos vagyok abban, hogy ti, mint kedves jó gyermekek mindennap, és pedig minden reggel és minden este szoktatok imádkozni. Ezt meg is kell tennetek, mert hiszen az imádkozás úgy a felnőtteknek mint a gyermekeknek a legelső és legszentebb kötelessége a jó Isten iránt.

Azt az embert, vagy gyermeket, a ki nem szokott vagy nem szeret imádkozni, háládatlan embernek vagy gyermeknek nevezzük, — mert elmulasztja megköszönni a jo Istennek azokat az áldásokat, a miket a Jo Istentől ingyen kapott. Soha el ne felejtsétek azért kedves gyermekek, hogy este mielőtt lefekiisztök, — felkérjétek édes jó szüléiteket, hogy imádkozzanak veletek együtt és mikor felébredtek reggel, — az első legyen, hogy imádságra kulcsoljátok össze a ti kezecskéiteket. — így áld és segít meg benneteket mindenkor a jo Isten!

Fiát aztán kedves gyermekek, — meg tudnátok é azt is mondani, hogy mit kértek ti a ti imádságaitokban a jo Istentől?

Bizonyára kértek jo egészséget. Ezt is a jo Isten adja, — és ez csakugyan szükséges hogy meg legyen életünk boldogságához.

Aztán kéritek a jo Istentől, hogy Ö az ő angyalaival láthatatlanul őrködj ön felettetek, szüléitek és testvéreitek élete felett, hogy semmi baj és veszedelem ne érjen benneteket.

Aztán kéritek a jo Istent arra, hogy adja meg ti néktek a mindennapi kenyeret a testnek fenntartására szükséges dolgokat.

Mindezeket Istentől kell kérnünk és várnunk, — mert minden Áldás és jótétemény onnan felülről jön alá mi reánk földi gyermekekre.

De egyebet is kell Istentől kérünk a mi imádságainkban. — Hiszen nem csak testi, földi életünk van nékünk, hanem van LELKÜNK is, és a Jo Isten arra is kegyelmesen gondot visel.

A mai vasárnapi iskolai leczkében egy igen kiváló királyról, Salamon királyról tanulunk, a kiről többek között az is fel van jegyezve, hogy mikor ő trónra jutott, — a legelső dolga volt, hogy leborult az Isten szent szino előtt, imádságra kulcsolta össze az ő kezeit, és azt kérte a jo Istentől, hogy adjon neki bölcs szivet, hogy mindenkor igazságosan tudja kormányozni Izrael nemzet jét.

Látjátok milyen szép példát adott ez a nemes gondolkodású király arra, hogy mire van szüksége egy uralkodónak, a ki helyesen akarja kormányozni az országot.

Salamon király kérhetett volna gazdagságot, kincse

két, hatalmat, nagy hadsereget, vagy egyebb olyan dolgokat, a miket a királyok sokszor kérni szoktak, — de o tudta, érezte, hogy a legnagyobb áldás a mit Istentől nyerhet, és a legnagyobb szükségesség a mivel egy király bírhat, —- ha bölcs szivet kap az Istentől.

A bölcs szív először is megmutatja nekünk mindég a helyes utat, melyen kell haladnunk, hogy Istenhez eljuthassunk. — Már pedig a legfőbb dolog, az, a mitől

függ földi és jövendő sorsunk,_hogy a helyes utón jár

junk és egykor Istenhez eljussunk.

Aztán megtanít bennünket a bölcs szív arra,'hogy miképen viselkedjünk embertársaink irányában.

Még egy királynak is meg kell tartani az ő embertársai iránt tartózó kötelességeket. — Ha hiányzik szivünkből a bölcsesség, — akkor könnyen szeretetlenekké, gytilölködőkké, felfuvalkodottakká, vagy igazságtalanokká leszünk embertársainkkal izemben.

A bölcs szív megőriz bennünket a vétkekbe eséstől is, — mert felmutatja előttünk az Isten szent parancsolatjait, és arra serkent bennünket, hogy igyekezzünk úgy cselekedni, mint a hogy Isten az ö szent parancsolatjaiban nekünk azt előírja.

A bölcs szív arra is figyelmeztet bennünket, hogy keressük először az odafennivalókat, — azaz ne éljünk csak testi életet, hanem viseljünk gondot a mi halhata- lan lelkűnkről is.

Mert mit használ mi nékünk, ha az egész világot megnyernénk is, — de a mi lelkűnkben kárt vallanánk ?

Azért a mikor imádkozunk, — tárjuk Isten elébe a mi minden szükségeinket és legyünk bizonyosak a felől, hogy Isten a mi kéréseink közzül megadja mi nékünk mindazokat, a miket ö az ö legfőbb bölcsessége szerint megadni szükségesnek vél és megadhatónak talál.

Isten jobban tudja, hogy mire van mi nékünk VALÓBAN szükségünk, mint azt mi magunk tudhatjuk. — Azért kéréseink közztil csak azokat adja meg, a melyek az ö isteni bölcsségének szent czéljaival megyeznek és a miket megadni jónak lát.

Az édes apa sem teljesiti gyermekének MINDEN kérését, mert az a gyermek sokszor olyat kíván meg, — a mi egyáltalán nem szolgálna az ő javára sőt határozottan kárára és vesztére lenne.

Isten sokszor késedelmes még azon kéréseink beteljesítésében is, a melyek csakugyan javunkra volnának és szükségesek lennének, — de ez a késedelem csak azért van, hogy a mi bizalmunkat fokozza és hitünket próbára tegye. Semmit ne kételkedjünk a felől, hogy alkalmas időben Isten kegyehnes választ ad minékünk minden mi zörge'téseinkrc.

A fődolog azonban, hogy hittel kérjünk mindent a jo Istentől és kérjük első sorban a léleknek javára szolgáló dolgokat.

Kérjünk bölcs szivet, — mert a nélkül csak sötétségben bolyongunk.

Kérjünk bölcs szivet, hogy különbséget tudjunk tenni jo és rósz között.

Ha nem vagyunk is oly nagy méltóságra elhivatottak és kiválasztottak, mint Salamon király, — bölcs szivre és az okos értelemre nekünk is nagy szüségünk van, — mert a jo és rósz között nekünk is igen sokszor kell választanunk.

« Kedves Gyermekek; — Ne feledjétek el, hogy szent kötelességtek az imádkozás. — Ne feledjétek el, hogy első sorban a lélek javaiért kell imádkoznotok. — és azután mindenek megadatnak ti néktek. — A Szerkesztő.