Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1920-07-24 / 30. szám

PUBLISHED EVERY SATURDAY. _ Miu. MINDEN SZOMBATON^ VOLUME XXL ÉVFOLYAM, 1920 Julius 24, No. 30. Szám. ." A ' aM&nnxukszáurolí' T5“' AÍapige.: Máté V: 17-2(tr v. A régi próféták mindig csak a földi életiről Ibeszél- tek. Ha a hájdankori ősatyák meghalnak, ehiiyi van feljegyezve róluk.:- __ meghalt és eltemetteiett. Az ó testamentom a síron .inneni életről szól. Keveset törő­dik egyes lélekkel vagy halál utáni sorsával. Az ó szö­vetség Istene kezöknél fogva Vezeti az embereké? az életnek mindenféle örömein és sznvedésein keresztül a sir ajtajáig, ahol eltűnnek örökre, ő, a Jehova, azonban ismét a dérült és mosolygó napfényre kerül és uj nem­zedéket vezet a világosság útjára: De te ugyanaz vagy és a te esztendeid el nem fogynak (Záolt. CII: ,28). El- ragadod őket, minit egy folyam (Zsolt. XC:5). Irigység­ként hangzik ez, és nem is csuda. V Azóta'meg-megállanak az emberek és néznek utá^ • aia. Mindenki utána,néz, még azok is, akik nem hisznek ’(benne. ,E szó: mennyország, megragadta az emberek figyelmét...Jézus e szóval a világtörténet fordulópont­ját képezte. Mióta ő és elő futárja a mennyország szót kimondotta, az emberek látóköre tágult, kiszélesedett. Világosságsugár esett útjukra, s ez utón járók töreked­nek arra, hogy egy pÉftányi, kis részét bírják a mennyor szágnak. ,• - - *- ' Némelyek itt e földön akarják a mennyországot megvalósítani, csaknem a régi próféták vakmerőségével emlegetik amaz időket amikórt arMigrisek a bárányok mellett fognak fekiidhi és kiki nyilgszik az ő szőlője a­Az uj testamentom a Jordánnál kezdődik. Ott áll egy férfiú, akit kortársai Keresztelő Jánosnak nevez­nek. Bár külseje igénytelen, mégis nagy ember. Ki mondja ezt? Jézus nyilatkozott igy; neki csak tudnia kell. A legokosabb emberek kétezer év múlva is ugyan- - azt mondják utána: A Jordán melletti János nagy em­ber. Nem teveszőrből készült ruházata miatt. A ruha­nem teszi az embert, egy teveszőr — öltözet különben se képvisel túl magas értéket, főleg nem Ázsiában. Ha­nem személyisége miatt. Ugyanis ez a János, Jézus Krisztus előhírnöke, egy­szerre kiszélesíti az emberiség látkörét. Erős kézfogás­sal feiszakit egy kaput és a bámuló^ álmélkodó népnek valami újat mutat: — a mennyországot. Azt mondá, hogy: Elközelitett a mennyeknek országa!.... A keresztyén vallás megalapítója pedig, aki ezután nem sokára fellépett, gyakorta dicső és magasztos sza­vakkal szólt e mennyországról. Sőt a mennyországba ment be. A sir szájánál elhagyta őt Istene, jóllehet igy kiáltott: Én Istenem, miért hagyál el engemet? (Mát. XXVII.46) ; de tanítványainak szilárd hite, sőt szemé­lyes tapasztalata szerint Isten kiragadta őt a halál álla­potából és a mennyországba vitte, amelyet olyan hatha­tós szavakkal és olyan hűségesen ismertetett. latt és fügefája alatt (Mik. IV: 41.) Vajha eljönne ez..az idő! • * ’ ^ Uram, ha lehetséges .ez reánk nézve, küldd el minél előbbi » rá, Mások titkon és összedugott kezekkel a hitremény és s^W’ötdtr'iok nagy csudáit táplálják szivökben; szi­lárdan hiszik, hogy a sir szélén Jézus magához öleli és a mennyországba viszi őket. Akkor — igy szólnak ezek— a mi szánkat nevetéssel és ajkainkat vigassággal tölti be. (Jób VIII: 21). Ez alkalommal elmélkedjünk a mennyországról. Azt kérdem azért I. akarsz-e a mennyországba jutni? s II. bejutsz-e oda? Ha életünknek vége szakadj akkor testünk, mint tudjátok, egy szomorú helyre, a temetőbe kerül. Por vagy, porrá kell lenned (I. Móz. 111:19) . Ha ez az idő testünkre nézve el érkezett, hol marad akkor lelkünk? Bizonyára, mindnyájan akarjuk, hogy az ne jus­son a gyötrelem helyére, óh, mit mondok? — egyálta­lában nem akarjuk! Lelkünk világosság, szeretet után áhit már itt alant. Mennyivel inkább akkor, ha mint csak lélek, megszabadult a testből. Szomorúság, kétel­kedés honol körülöttünk^ balhiedelem nyújtja felénk ke­

Next

/
Thumbnails
Contents