Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1920-06-19 / 25. szám
8 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám (Zsolt. LI:7), igy nyilatkozik Dávid az ő életéről. A bűnös emberiség önmagát akarja áltatni és saját magatartásával másokat is megcsalni. Alig hibázunk, ha a hazugságot alapvéteknek nevezzük. Tehát nagyon egyoldalúan járnánk el, ha e komoly témánál csak a szájjal elkövetett hazugságokról vagy valótlanságokról szólnánk. Ezek bizonyára szánalomraméltók, aljasok és messzire kihatók, bár sokszor csak tréfának vesszük azokat. Vannak becsvágyból elkövetett hazugságok, amikor saját hibánkat vagy a gonosz indulatú értelmet másokkal szemben hamis szavakkal palástoljuk vagy tagadjuk. Ott is hazugság forog fenn, ahol valaki képességeket, előnyöket, érdemeket tulajdonit magának, valamint a hamisság, képmutatás, hízelgés, rágalmazás és esküszegés eseteiben. Mind eme hazugságok az ember bűnös magaviseletéből erednek, s igy korunknak nagy hazugsága az, ha a bűnös embert látszólag ragyogó erkölcsi ruhába öltöztetik, s úgy állítják a világ elé, mintha kristálytiszta jellem lakoznék benne. A farizeusok nagyképüsködtek e kül színnel, de a szivekbe látó Idvezitő meszelt sírokhoz és mérges kígyóknak fajza- taihoz (Mát. XXIII.: 27, 33) hasonlítja őket. Mert a bíin nagy és szörnyű hazugság, s a szavak- ban? mozdulatokban vagy viselkedésben jelentkező hazugság a bűnt tünteti fel a hazugnál, igy az nem csak az ember tekintélyét ássa alá a felebarátok előtt, hiszen ezek annak csupán egy részét tapasztalják, hanem a hazugság az egész embert romlásba dönti. A Szentirás ezt mondja: A bttn gyalázatára van a népeknek (Példa- besz. XIV :34). Mit értünk jellem alatt? E szó az embert a maga mivoltában jelzi. Különben a szó tévútra is vezethet bennünket. Nem egyszer azt kép zeljük ugyanis, hogy természetünkben van a jó, tiszta és igaz, holott szent könyvünk ezt mondja: Tetőtől talpig nincs e testben épség, csupa seb és dagadás és kelevény, amelyeket ki sem nyomtak, be sem kötöztek, olajjal sem lágyítottak (Ézsaiás 1.6). Minden bűn erkölcstelen. A romlás feltétlen következménye az erkölcstelenség. A hazugság erkölcstelen, mert megbecsteleniti az embert, aki Isten képére és hasonlatosságára (I. Móz 1:26) teremtetett. A hazugság által az ember bizonyos mértékben lemond személyiségéről, amennyiben másnak mutatja magit, mint amilyen és igy a természet rendje ellen vét. Ez az oka, hogy a leleplezett hazug szégyenében elpirul. A hazugság ellenkezik Isten igazságoságával és rendelésével, mivel az értelmet és nyelvet nem hazugságra és Isten kicsúfolására kaptuk. A hazugság az embert a- hoz teszi hasonlóvá, akinek szolgálatába szegődött, t.i. a Sátánhoz^ a hazugságok atyjához. Minden bizalmat és szeretetet elpusztít az az emberek között, felbontja a legszentebb kötelékeket is. Az ember attól örökli benső nyugtalanságát, zavarodottságát és külső gyalázatát. Azonban a legrettenetesebb a vég, amikőn a hazug megjelenik Isten Ítélete előtt, ahol bizonyára a távozz tőlem, te átkozott/ (v. ö. Máté XXV :41) felszólítás zúg feléje. Óh, mily nyomorultak vagyunk mi, emberek, a természettől fogva! Sietünk a romlás felé. Milyen jó, hogy Isten maga jön a mi megmentésünkre! Az Isten Fia azért jött, hogy megtartsa, ami elveszett vala (Mát. XVIII: 11). Boldog az, aki Isten kegyelme által igy tanul meg a vámszedővel imádkozni: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek! (Luk.XVIII: 13). Az ilyen megi- gazulva fog eltávozni az imádság helyéről, érezni fogja a Szentlélek munkáját, hogy haljon meg a bűnnek és éljen Krisztusnak. Mindenkinek szól az intés: Azért levetvén a hazugságot, szóljatok igazságot, kiki az ő felebarátjával, mert egymásnak tagjai vagyunk (Eféz IV:25). Győzzön le titeket az isteni igazság! A biztos romlástól csak Jézus menthet meg: nincsen senkiben másban idvesség (Cselek. IV:12). Székely Sándor. Magyarok! ne csüggedjünk! A sárbatiport nemzet elfojtott és tehetetlen keserűsége s élni akaró magyarság dacos elszántságának jobb jövőben bizó, harcra kész és büszke hangja viharzik most szerte a hazában; azoknak a történelmi jelentőségű tüntetéseknek hatalmas hullámaiban, amelyek méltóságteljes fenséggel és minden rombolni akaró forradalmi jelleg nélkül hömpölyögnek az országon. Ebbe a tragikusan komoly és elszánt képbe, ebbe a lét vagy nemlét kérdését érző viharzásba, a földi hazát fanatikusan szeretők ez impozáns menetébe bele kell állanunk nekünk is; de nemcsak mint magyaroknak, hanem úgyis mint keresztyéneknek, hogy belevigyük Magyarország panaszaiba és tiltakozásába azt a hangot, amely nélkül a mi református hitünk szerint nincsen sem egyének, sem nemzetek számára újjászületés: a töredelmes bünbánat hangját; azt a hangot, hogy mi nemcsak földi hazánk ezeréves történelmi határait akarjuk visszakapni, hanem megbánva saját hazánkkal szemben is‘elkövetett vétkeinket, megtérni és uj életet élni! Mert ha van valakinek vagy valaminek siratni valója ebben az országban, úgy az öt részre szaggatott magyar református anyaszentegyháznak van. Elvesztettük földi jólétünk biztosítékait: bányáinkat, erdein- ket, folyóinkat; de ugyancsak elvesztettük az egységes magyar református egyház gazdag termő területeit is: Erdélyt, Baranyát és Bácskát, a Csallóközt és Észak- magyarországot, amelyek a református jellemek ezreit adták a hazának s onnan jöttek seregesen azok az ifjak, akikből nyilakat kellett és lehetett volna faragni Budapesten és egyebütt a magyar és a református kultúra számára. És milyen tragikus fordulata a történelemnek, hogy ezt a békét olyan protestáns népek asszisztálása mellett kötötték meg a nagy Babylonban; az államilag proklamált hitetlenség fővárosában, Párisban, amelyek számára az atheista francia szellem éppen annyira, sőt még inkább idegen, mint a mi számunkra; s ezt a bűnben fogantatott s az Istennek a népek számára is adott örökkévaló törvényét tekintetbe sem vevő béketervezetet oly hatalmasságok is szankcionálták, amelyek pedig ezerféle intézményükben tisztelték az Isten törvényeit s nekünk népeik hite által testvéreink voltak. A Nem/ Nem! Soha/ jelszó felséges szimbólum; de igazi hatalma és ereje akkor lesz, ha ez a jelszó egyszersmind szakítást fog jelenteni a múlt bűneivel s ha vele és általa győznek a keresztyénség legtisztább gondolatai is ebben az országban s ujjáteremtik az e- gész magyar életet és gondolkodást. Nincs okunk a félelemre, nincs okunk a csüggedésre, ha minden erőnket megfeszítjük azért, hogy Magyarországot épp^u a református keresztyénség siessen a leghatalmasaob erővel talpra állítani. Kálvinista Szemle. Dr. Sebestyén Jenő.
