Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1920-03-13 / 11. szám
6 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA segélyezési munkába hogy kinyissa az amerikai egyházi körök figyelmének, szeretetének és testvéri segélyezésének csatornáit a világ egyik legnagyobb kálvinista egyházának számára s ugyanazon testületeket figyelmeztesse állandóan vallásilag és nemzetiségileg elnyomott magyarság sorsára. Az első siker máris megérkezett. Dr. Mott értesített bennünket arról, hogy az amerikai Keresztyén Diákszövetség részéről a magyar Diákszövetség segélyezését egy esztendőre magára vállalta. Tavaszszal fog indulni Európába, mikor Budapesten több időt óhajt fölteni. Nagy fontossága van a Dr. Mott érdeklődésének, mert ő úgy az amerikaiak, valamint az egész világ szemében úgy szerepel, mint a nemzetiségi előítélettel nem biró s mindeneknek jót akaró igazi amerikai minVASÁRNAPI ISKOLAI LECKE MÁRC. 21-RE Ä MENNYEI OTTHON. János látomása a mennyei istentiszteletről. Jelenések könyve 7:9-17A földi élet viszontagságai és hányattatásai, háborúságai és szenvedései között semmi sem nyugtatja meg az embert annyira, mint az az édes tudat, hogy a háborúságot béke s a szenvedést öröm és boldogság követi. Ez az édes tudat az, amely nem engedi, hogy lelki-testi harczainkban ellankadjunk, a nemes munkálkodásban elcsüggedjünk és kitűzött czéljaink eléréséről lemondjunk. De mennyire fölemelőbb ez a tudat annál a keresztyén embernél, akinek erős hite áthidalja még a szenvedések sötét völgyét is és hitének világánál lelke mintegy pillantást vethet a mennyei élet örök dicsőségébe, abba a mennyei honba, ahol a szenvedéseknek még csak árnyéka sem zavarja meg a boldogságot! Hitének biztos diadalában, édes reményeinek megvalósulásában való tudatával halad ő az életnek szenvedés töviseivel megrakott ösvényén, nem feledvén el, hogy “akik az Urat szeretik, azoknak mindenek egyformán javukra vannak”. A mai leczkénk, amelyben János apostol a mennyei istentiszteletet írja meg, ezt az igazságot tárja fel előttünk; feltárja előttünk azoknak a boldog helyzetét, akik a Krisztusban helyezvén minden bizodal- mukat, hitük által a földi szenvedések után az örökélet boldogságának örökösei lettek. S ha valamikor, úgy most bizonyára nagy szükségünk van arra a vezérfáklyára, amelyet nekünk Jézus az ő szent evangyélio- mában adott. Nem is adatott más, akiben megtartatunk, hanem az Ur Jézus Krisztusban. Hiába fordulunk az emberi véges tudományhoz, a mai kornak, az emberiségnek sok gyötrelmét, szenvedését, jajpanaszát és könynuiiatását csakis a Krisztus tudománya fordíthatja ölömre, s a szabadulást egyedül az Istenben vc- taképe. A háború alatt nem volt jótékonysági, vagy vallásos mozgalom, mely meg ne próbálta volna felkérni őt az elnöki szék betöltésére. Elnöke volt egy ideig az Amerikái Vörös Kereszt Egyletnek. Mikor nemzetközi viszályok elintézéséről van szó, az Egyesült Allanok elnöke gyakran küldi ki a békebizottságokkal, mint azok tanácsadóját. Az amerikai nép véleményét a háborús izgatás u- tán nehéz fajunk sorsának javára hangolni, de nem lehetetlen; szükséges azonban az, hogy minden angolul tudó magyar felhívja ismerőseinek figyelmét a magyarországi viszonyokra, hogy nemzeti és vallási jogainNt. Laky Zs. és Nt. Kovács Ferencz lelkipásztor urak minden köszönetét és hálát megérdemelnek e nagyszerű segély kieszközléséért. Szerk. kon esett sérelmeinket minél hamarább orvosolja a világ. Amerika véleménye pedig most döntő sulylyal bir. tett erős hitünkkel nyerhetjük meg; e bűnnel megterhelt öreg földet csak a Krisztusi szeretettel tehetjük földi mennyországgá. Ah, mi más lenne ez a föld, rövid életünknek eme tanyája, ha mindnyájan a Krisztus parancsolatai szerint igyekeznénk élni! Mily más életet élnénk, ha a Jézus eme szavainak: “az Istennek országa ti bennetek vagyon”, vagyis az emberek szivében, ami szivünkben — helyet engednénk közöttünk! Pedig nekünk, amig testben élünk, e földön van szükségünk a mennyországra. Ezt kell nekünk előmozdítanunk az emberek között, és mennyei rendeltetésünket, ami lelkünk üdvösségét bízzuk az Urra; ö gondunkat viseli. S hogy ezt a földet még most sem mondhatjuk a Jézus értelmében Isten országának és hogy oly nagy itt a nyomorúság,-annyi a szenvedés, az azért van, mert az emberi gyarlóság, sze- retetlenség és telhetetlenség könyörületet nem ismerve pusztít és rombol mindenfelé. A Krisztus tudományának a hirdetése és az igaz keresztyéni élet és szeretet mindent megváltoztathat, megszentelhet és megdicsőithet, csak utat nyissunk annak ami szivünkbe. S vájjon ez a föld nem annak köszönheti-e létezését és értékét, hogy annak kebelén egyszer a Golgotha csúcsosodott, amelynek kőszikláin a Krisztus keresztje állott, amelyről az Idvezitő esdeklő imája elhangzott: “Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják mit cseiekesznek”? Avagy mi nem azon igazságból kifolyólag nyertük-e igazi értékünket, hogy Jézus, Istennek ama Báránya, emberi testbe öltözve jött le erre a földre, s velünk élt, itt halt meg és a föld gyomrától föl is támadott? János a szeretet apostola, megragadóan festi azt a mennyei otthont, amelyről az ő Mesterétől, amig vele járt, oly sok szépet hallott: “Az én Atyám házában sok hajlékok vannak. • . Elmegyek, hogy helyet készítsek nektek”. (Ján. 14:2.). Szimbolikus képletekben raj
