Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1920-03-13 / 11. szám
2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA tett, rettenetes háború romjain vagyunk, mi csábítsa őket arra, hogy magyarok legyenek? És mégis ezt senkiben megölni nem lehet, mert az ily életösztön elnyomása elöbbutóbb felborítja a mesterségesen megcsinált úgynevezett “európai egyensúlyit. Ezt Amerika, mely távolból, nagy szempontból, nézi a dolgokat, sokkal jobban láthatja, mint azok az európai politikusok, akik a békeparagraphusokat összeragasztották. Épen ezért a régi Magyarország feltámasztásában elsősorban az amerikai magyarságnak van nemzetteremtö világtörténeti szerepe Nem kicsiség, ha az amerikai közvélemény az első, mely a magyarság, a népközösség, az emberiesség és a rend érdekében felszólal. Mi ismerjük az amerikai nép nemes szivét, lehetetlen, hogy kopogtatásunkra meg ne nyíljék az. A Szentirás is úgy mondja nekünk: “Zörgessetek és megnyittatik nektek”, zörgessünk az a- merikai magyarságnál. Mihelyt a béke meg lesz, az itthoni magyarságnak az amerikai magyarsággal össze kell fogni, hogy a világ előtt megmutassa azt, hogy egy bátor és szabadságszerető néppel a körülmények szerencsétlen összefogása folytán nagy igazságtalanság történt és ezt az igazságtalanságot jóvá kell tenni az egész emberiség érdekében. Ezért a magyarság jövendő harca a népek szabadságharca lesz. Amerika fogja ezt először megérteni. Esőö kezünket tárjuk ki tehát amerikai testvéreink és az amerikai közvélemény felé. Hallja meg a világ azt, hogy Magyarország területének kétharmad részét elveszik, három és fél millió magyart idegen, kisebb kultúrájú országok imperiumma alá vetnek, kik már eddig is agyonkinozzák ott levő véreinket, papjainkat, tanítóinkat elkergetik. Hallja meg a világ, hogy egy ezer év óta egységes, geográfiailag összenőtt országot széjjeltépnek. Évszázados protestáns egyházainkat orthodox imperi, um alá állítják, és ezáltal egész lakosságát nyomorúságba kergetik. Hallja meg azt is, hogy sem az elszakadok, sem az itthon maradók ebbe belenyugodni nem tudnak, hanem utolsó csepp vérükig azon lesznek, hogy országuk egységét visszaállítsák. Ha az^ amerikai magyar testvérek azt hiszik, hogy az itthoni magyarok ott szolgálatot tehetnek, mi készséggel ki fogunk menni és gyűléseken az amerikai közvéleményt fel fogjuk világosítani. Csak az a nagyszerű platform, melyet az a- merikai közvélemény ad, tudja a mi igazságunkat igazán a világ színe elé vinni. Amerikának a nagy hivatása az, hogy a lenyomott népek szabadságát adja vissza. Most Magyarország esd érte, esd ezért a- zonsok hü fia nevében is, kik munkájukkal Amerika fellendülésében némi szerény szerepet vittek. De esd a nagy emberi közösség nevében is, melyet megsérteni különféle nemzetiségi politikusok kis játéka miatt nem szabad. Mindenki, aki Carlylenek a francia forradalomról irt remekművét olvassa, feledhetetlen benyomással teszi azt le mikor ahhoz a részhez ér, hogy Amerika megindítja a demokráciát és — mint Carlyle mondja — a bostoni kikötő megfeketül a teától, a Bunker Biliről harsog a szabadság és elindul a “Demokrácia”, hogy meghódítsa a világot. így kell elindulni a nagy Amerikából a szabadság leheletének Magyarország felé is, hogy a szabad Magyarországot újra megteremtse. Ezért a mi elhatározásunk itthon az, hogy ha az amerikai közvélemény úgy kívánja, a magyarságból többen utrajtelnek, hogy ott hirdes- sék a szabadság és magyarság igéjét! Lehetetlen a legnagyobb meghatottság nélkül olvasni azt a gyönyörű czikket, mit lapunk számára irt a Magyar Haza egyik legelőkelőbb politikus, az országos hírnevű sociologus és pénzügyi szaktekintély Dr. Hegedűs Lóránt. Ha van valaki a Magyar Haza vezető államférfiai között, a ki nemcsak most, hanem évtizedek hosszú ideje óta meleg rokonszenvvel viseltetett az amerikai magyarok sorsa, helyzete és élete iránt, a ki szerető gonddal igyekezett megoldani fajunk, Nemzetünk és Hazánk javára, annak érdekében a kivándorlási problémát, — ha van valaki, a ki ismeri és szereti az amerikai magyarokat, — ez a férfiú Dr. Hegedűs Lóránt, a halhatatlan emlékű költő királynak, Jókai Mórnak legközelebbi rokonja. Dr. Hegedűs Lóránt, még atyja, az emlékében is áldott Hegedűs Sándor volt kereskedelmi miniszter életében beutazta Amerikát, és itt, a helyszínén tanulmányozta a magyarság társadalmi, egyházi és magán életét. Megfigyeléseit A Magyarok Kivándorlása Amerikába ez. becses sociologiai munkában hozta napvilágra, mely mű a Magyar Tud. Akadémia kiadásában jelen volt meg a 90-es években. Dr. Hegedűs Lóránt mindezeken kívül különösen azért is közel áll mi hozzánk, amerikai magyar reformátusokhoz, — mert ő mi nékünk hittestvérünk, a ki tehát a faj és a hit közösség kettős arany lánczával van hozzánk kapcsolva lelkileg. Olvassátok el magyar ref. testvéreim, — gondolkodó lélekkel és érző szívvel ezt a brilliáns czikket és buz- duljatok szegény Magyar Hazánk, otthon szenvedő véreink segitésére. Szerk. ******************************************* I STERLING STUDIO. $ 1410 Seventh Avenue % BEAVERFALLS, PA. * * * Fényképek, fénykép ma- *sinák, és hozzávalók, Ké- *pek rámázása, — és minS *den e szakmába való munka. Mielőtt hazamenne az ó hazába, — nagyittassa *<neg a fényképjét mi ná- * sunk. Jöjjön el és látó * gasitn meg bennünket. *___________________ ************
