Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1920-03-06 / 10. szám
VOLUME XXL ÉVFOLYAM, 1920 Márcz. 6. No. 10. Szám. Tisztítsuk meg magunkat BÖJTBEN A keresztyén embernek élete folytonos tisztulás kell hogy legyen. Tisztítjuk a testet születésünktől fogva halálunkig több vagy kevesebb vízzel. Ép igy tisztítjuk a lelket is újjászületésünktől fogva egész megdicsőülésünkig. Igen, újjászületésünktől fogva, mert elébb nem tisztítottuk a lelket. Sőt, ha valaki azt mondotta, hogy szükség volna tisztogatni a.lelket, nem hallgattunk volna reá. Az első nagy tisztulása azonban a léleknek akkor van, mikor kelébred öntudatra, bűntudatra a lélek. Mikor érezi hogy őbiinös, és bűnös nép között lakik. A sere gek urának Istenét látja a szem, a hit szeme. S igy kiált fel a prófétával: “Jaj nekem, el kell vesznem, mert megfertőzi etett ajaku vagyok.” S azlán meglátja a lélek a büntörlő Jézust, s igy szól hozzá: “Mosogass meg Uram engem, tisztogass meg Uram!” Erre a Megváltó elkezdi a nagy tisztítást, s megtisztítja az ember szivét, kezét, lelkét, száját, mindenét, hogy valamint tiszta ö, úgy az is tiszta lehessen, aki övé. Ezzel az egy tisztítással azonban nincs minden befejezve. A lélek továbbra is itt marad a világon. S báláz újjászületett embernél meg van a test feszítve, s az ó ember megöldökölve, (Róm. 6:6,,) s az uj ember felöltözve (Kol. 3:10.) és mégse mondható, hogy bűn nélkül van az ember. A mint az ember gondolja, hogy ő megholt a bűnnek (Róm. 6:10.), él pedig Istennek az Ur Jézus Krisztus által, megkezdette a Szentlélek az ő tisztitó munkáját. A lélek minden bűneitől meg kell tisztulni a léleknek, meg a gondolati s érzési bűntől is. Kisértések, hajlamok sokszor elegendők arra, hogy szennyet dobjanak lelkünkre. Isten gyermekeinek e világban folytonos tisztulásra van sziikségök. “Nem kérlek téged, hogy kivegyed őket e világból, imádkozott Jézus övéiért, hanem, hogy megőrizzed őket a gonosztól. (János 11:15.) E világon sok tisztátalanság és por van s valamint a testet folyton kell mosni vízzel, úgy a lelket is a Krisztus vérével. A holttal való minden érintkezés fertőzötté tette az embert az ő testamentomban, (IV. Mózes 19:13.) ép igy a világon is, a hívőknek hitetlenekkel való érintkezése gyakran megfertőzteti a hivő lelket. Azért kell újjászületésünk után is megtisztittatnunk a Krisztus vérének reánk való áradása által (V. Péter 1:2.), az engedetem telkével. És Isten bűnbocsátó kegyelme mindig kész s újra, meg újra hangzik a szó, valahányszor a létek alázatosan megy az Úrhoz eme kéréssel: “Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem.” “Akarom, tisztulj meg.” Egy esetben azonban nem szólja az Ur ezt. Ha akarat szerint vétkezünk. Lehetetten, — mondja Pál— hogy kik egyszer megvilágosittattak s megkóstolták a jövő világ erejét, hogy ha elesnek, ismét megujittas- sanak. Adja Isten, hogy közöttünk senki ne tegyen ilyen. bHHHI