Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-02-22 / 8. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA AKRON, O. Lelkész: Nt. Bakay Árpád. Akroni Hittestvéreink Figyelmébe. Nt. Bakay Árpád lelkész urnák lapunk iránti meleg érdeklődése folytán két derék hittestvérünk vállalkozott arra, hogy az Amerikai Magyar Reformátusok Lapjának képviseletében és egyházi lapunk érdekében AKRONBAN előfizetőket fognak gyűjteni. — E derék, lelkes férfiak egyike HALMY PÁL hittestvérünk, ki a Református Egylet kebelében fog működni mint lapunk teljhatalmú megbízottja, — a másik hit- buzgo atyánkfia pedig TÓTH SÁNDOR egyháztanácsos, ki viszont a prezsbiteriumban és általában a gyülekezet körében képviseli lapunkat. Miután sikerült ily két jóindulatú és fáradozásra kész egyént megnyernünk lapunk terjesztésének nemes munkájára az akroni virágzó gyülekezet és magyar ref. társadalom körében, — a legjobb reménységgel vagyunk eltelve az iránt, hogy az ő odaado munkálkodásukat teljes si-» kér fogja koronázni és úgy az egylet, mint a gyülekezet köréből hatalmasan meg fog szaporodni lapunk barátainak és támogatóinak tábora. Kérjük akroni összes testvéreinket, örvendeztessék meg e derék egyházi érzületü férfiakat azzal, hogy minél számosabban iratkozzanak ősze náluk az Amerikai Magyar Reformátusok Lapjának megrendelőiül. Két ilyen ügybuzgo egyén fáradozásainak reméljük meg lesz az az e- redménye, hogy a johirü akroni ref. gyülekezet a Református Lap és egyházi irodalom pártoló gyülekezeteknek az ELSŐ sorába fog jutni. Lelkipásztori szeretettel mindnyájokhoz A SZERKESZTŐ NEW YORK, N.Y. — Lelkész; — Nt. Harsányi László. Lapunk newyorki előfizetőinek figyelmébe!—Berecz Viktor ur, a new- york-harlemi magyar ref. egyház vasárnapi iskolájának egyik lelkes tanítója és vezetője, — felbuzdult arra, hogy Newyorkban a mi szép egyházi lapunk érdekében akcziot kezdeményezzen. — Jól eső örömmel veszzük e derék hittestvérünk jelent kezését és bizton reméljük, hogy az ő önzetlen lelkesedésből fakadó munkálkodásának Isten segedelmével meg lesz a kívánt eredménye. Hisz- szük, hogy abban a virágzó szép new york-harlemi gyülekezetben és általában a newyorki magyar refor- mátusság körében az Amerikai Magyar Reformátusok Lapjának olvasó és előfizető tábora a közel jövőben hatalmasan meg fog szaporodni. — Berecz testvérünk úgy az egyházban, mint egyleteknél és általában egész Newyorkban fel van hatalmazva a Reformátusok Lapjának minden irányban való képviseletére. Philadelphiában, Pa. az egyházias, buzgó érzületjéről ■ ismert Mérey Viktor urat sikerült megnyernünk lapunk ottani és közel környéki képviselőjéül.— Az ő tevékenysége folytán reméljük Philadelphiában jelentékenyen megszaporodik a Reformátusok Lapjának olvasó előfizető tábora. — a Szerkesztő. BRIDGEPORT, CONN. Lelkész: Nt. Ludman Sándor Bridgeporti Magyar Keresztyén Ifjúsági Kör. A “bridgeporti első magyar ref. egyház” kebelében már 13 év óta működő M. K. I. K. működését a múlt 1918-ik évi Junius elején beszüntette, és, mint arról e lap hasábjain már volt híradás, Junius 16-ikán ujjáalakittatott és az óta az egyházzal szoros sz er vi kapcsolatban állva nemcsak működik, hanem fejlődik is. És mert a templom épületben levő helyisége kicsiny immár még gyűlések tartására is, Ludmán Sándor felügyelő lelkész buzdítására, a kör lelkes, buzgó elnöke Czikay Ambrus és a kör érdekében négy tevékenységet kifejtő jegyzője Ludmán Mariska kezdeményezésére meg is indították az ifjak a mozgalmat, hogy “ház” at, vegyenek, vagy építtessenek, amely az ilyen czélu ifjúsági kör nemes czéljainak megfelelőleg legyen berendezve és igy előmozdítsa a kör helyes irányban való fejlődését, működését. Az ifjúsági “kör- ház”előre láthatólag mintegy nyolcz- tizezer dollárba fog kerülni. Nagy összeg és annak összehozása nehéz. De nem lehetetlen. Nem, mert a kültagjaiban megvan a lelkesedés és az egyház sok tagjában ott él a pártolásra is kész szeretet. A “HÁZ-ALAP” létesítésére nézve a tulajdonképp első lépés Február 2-ikán este lett megtéve, amikor erre a czélra belépti díj nélkül tea estélyt rendeztek az ejak a Pine streeti m. ref. nagytemplom alatti iskolahelyiségben. Az estélyen szép számú közönség jelent meg. Az estélyt a közönség üdvözlésével Ludmán Sándor ref. lelkész nyitotta meg, ismertetvén röviden az ifjúsági kör czéljait és eddigi működését is. Az egyház énekkara énekelt ezután népdalegyveleget, melyet a közönség gyöngörköd- ve hallgatott végig. — A nyolez éves Bakos Józsika, a ki a Kedves Imre zeneiskolájának még csak pár hónapos növendéke; zongorakiséret mellett szépen és korához és tanulási idejéhez mérten szinte csodálatos biztonsággal játszott hegedűn nehány magyar dalt, szűnni nem akaró tapsok által honorálva. Ismét a Kedves Imre tanítványai léptek a színpadra, és pedig ismét az apróságok. Kedves Imrének nyolez éves leánya énekelt egy háborús dalt két kis fiú hegedű és Rakaczky N. zongora kísérete mellett. Heckler Emma elragadta a közönséget a “Férjhez megyek” monolog nagyszerű előadásával. Andó József és Szenczy Bözsike énekeltek aztán szépen pár szép dalt a “Biró lányá” ból. — Itt következett az estély fénypontja, amikor Ludmán Sándor lelkész bemutatta Varga Imre bátyánkat, azt a hófehér hajú és hajuszu régi dalárdistát, aki, mint a debreczeni dalárdának tagja, három, négy évtizeddel ezelőtt nem- csag országszerte, hanem úgy szólván Europaszerte ismeretes volt bámulatos, szinte hasonlíthatatlanul szép tenorhangjáról, és aki a debreczeni dalárda sok-sok sikerét mindig nagyban elő segítette akkoriban” “boldogult fiatalabb korában”. No igen, — mert, hogy most sem öreg ember a fehérhaju Varga bácsi 67 é- ves kora daczára sem, bebizonyította most is, ez en az estélyen is, a mikor “a tihanyi echó” t mindenkit elbüvölőleg énekelte el. Majd a közönség kívánatéra “Az arató dalát” és mert még ekkor sem hagytak neki békét, elénekelte a nőknek,” Az asszonyok hymnuszát” és pedig mind a négy versét, tehát azt is, amely igy végződik:” de az ördög még nem vitte el, oly rossz, hogy az ördögnek nem kell”! “Dehogy is haragudtak meg érte, még most is szívesen hallgatnák, csak hallhatnák!” — Nem is felejtik el soha. Várva várják is-- mét! — Ludmán Sándor lelkész szavalta ezután el a “Simon Judith” ez. költeményt. — Pompás élvezetet nyújtott a “Falun” ez. dialóg, melyet Gyenes Lidia és Heckler Emma kedves közvetlenséggel adtak elő. — Teázás közben kérte fel a kör felügyelő lelkésze a jelenlevőket a házalaphoz való hozzájárulásra. Nem is lett
