Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-11-15 / 46. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Jó bornak.... ***-X-******-)Hfr********tt********************** * * * * * * * “A jó bornak nem kell cégér” — mondja a $ régi magyar közmondás, De a legsilányabb vin- $ kót is el lehet adni jó reklámmal. Ezt meg a ta- * pasztalat bizonyítja. * a ífí AzerJ; van az, hogy már mindent hirdetni kell. * akár jó, akkár nem. A nem jót azért kell hirdetni, * mert másként nincs kelendősége. A jót pedig a- * zért, mert ha nem hirdetik, mindenki azt hiszi, hogy a hirdetett rossz a jó. % Minden jósága dacára hirdetni kell a Szövet- * séget is, mert másként nem hinné a magyarság, * liogy nem jó testület. Illetve nem venné tudomá- * sül, hegy a Szövetség a legjobb magyar testület * az egész világon. * * * * •De nemcsak a magyarok, hanem a legnagyobb | angol testületek között is a legelső helyet foglak a | el jóság, pontosság, megbízhatóság és szilárdság % tekintetében a bridgeporti Amerikai Magyar Se- % gélyző Szövetség. $ * Ennek igazolására álljon itt az, hogy a leg- * nagyobb és legjobbnak képzelt angol testületnek * az év végén az egész múlt éven keresztül kifize- $ tett összegéhez viszonyítva 84 percentnyi kifize- * tetten összege maradt, a legjobbnak hirdetett ma- * gyár testü’etnél 85 percentnyi és a Szövetségnél * pedig csak 11 percentnyi. * * A Szövetség tagsági okmányai az állami becs- * lés szerint száz percentesnél is jobbak. Ez mindent * megmagyaráz. Sem a magyar, sem az angol tesfületek között nincs ilyen biztos jóságu testület. * A Szövetségnél a befizetések sohasem vál- $ ■* f toznak. A 16 éves ifjú havi befizetése egy dollár * és teljes életében egy dollár marad. A 80 éves * tagé 1.70 dollár és ha 70 éves korig lesz tag, ak- * kor is csak annyi lesz. Külön kivetések nincsenek * még tömeges haiá’ozás esetén sem. * A Szövetség 1000 dollár haláleseti illetéket * fizet, — de minden nehézség nélkül, azonnal fizeti. * ezenkívül a szokásos fél és csonkulási segélyeket is, 500 dollárig terjedő összegben. A 70 évet me- ij; gért tagok pedig 1.00 dollár aggkori segélyt kap- | nak évente. Az évi betegségi segély 100 dollár. % A Szövetségnek tagjává lehet minden meg- * felelő egyén 3 éves kortól 50 éves korig, akár tar- | tozik más testület hez akár nem. Törvény által * megerősített jogon veszi fel a Szövetség a gyér- * mekeket. A tagok teljes jogú tagok maradnak | visiszavándorlás esetén is, minden külön rendsza- | bály nélkül. | Tagok felvehetők az Egyesült Államok vagy * Canada bármely részéből. Négy vagy öt tag kü- * lön csoportot képezhet, ha ott még osztály vagy * • íj» csoport nincs. * Érdeklődők Írjanak Walkó János titkárhoz, * * 1412 State Street, Bridgeport, Conn, ki azonnal * válaszol és a szükséges felvilágosításokat megadja. * * 4f-******************************************l! A Kasztokról. Én csak röviden, mintegy bevezetésül kívánok nehány szót szólani a kasztokról. Mi a csoda az a kaszt? kérdezheti valaki, a ki sem hidiában, sem Egyptomban nem járt még, mint nem jártam en sem soha. A kasztok magyarul társadalmi osztályok, melyek kifejlődtek ugyan bizonyos mértékben minden országban, leginkább pedig Indiában és Egyptomban. Most én Indiát, ezt az á zsiai országot tartom szem előtt. Indiában a kasztrendszer vallásos alapon nyugszik, fennáll vagy harmadfélezer év óta. Az indusok vallása és gondolkozásuk szerint kiki a mely osztályban születik, abban marad az örökkévalóságban is, a válaszfalakat átlépni nem lehet. Az indiaiknál öt kaszt, vagy társadalmi osztály van. Első a papoké, második a katonáké, ide tartoznak a királyok is, harmadik, negyedik a szolgáké, ötödik a kaszton kívülieké, kiket páriáknak neveznek. Egy-egy osztálynak ismét több alosztálya van. Lássunk egy-két tételt az indiaik vallásos, társadalmi és erkölcsi törvénykönyvéből, Manu könyvéből. Mikor egy hramán (első kaszthoz tartozó) szüle- letik, az igazság ölt testet, mert a bramán azért születik hogy előmozdítsa az ig'azságot és boldogságot. Jog szerint őket illeti minden birtok a földön, bármi foglalkozást űzzenek, tisztelni kell őket, mert ők isteni lények. A kasztonkivüliek a városon kivűl tartoznak lakni, ép edényt nerp szabad használniok, csak cserepet s e- gyedűli birtokuk ebek és szamarak lehetnek. Ruháik csak a megholtak ruhái lehetnek, ékszerök rozsdás vas s egy helyben nem lakhatnak, nomád életet kell folytatniok. A ki vallására ád valamit, az ne érintkezzék velők, sem velők össze nem házasodhatik. A három első osztály a kétszer születtek szent osztálya, de a szükséges megkülönböztetést egymásközt ezek is feltartják. Az egyes kasztok, — mint mondottuk — ismét elsőbb osztályokra oszlanak, születéshely, foglalkozás stb. szerint. Még az osztályon kívüliek, a kivetettek is osztályokat különböztetnek meg magok között. A zsíros, nagy szaggal levő, a holt állatokkal élő madigár nem álana szóba a mosdatlan, fésületlen malával, ez pedig nem állana szóba az egérevő hindu czigánynyal bár mindnyájan a páriák közé tartoznak. Újabb időkben mégis tetemesen enyhült a kaszt rendszernek ez a rideg szigorúsága. Némelyek az a sóbb osztálybeliek közül is jelentékeny vagyonra tes: nek szert. Egy a legalsó osztálybeli keresztyén nőt törvén, elé állítottak azért, hogy derékon felül ruhával fedt testét, holott a törvény értelmében ehhez nem lett volna joga. A kormányzó csak nehezen volt rábírható.
