Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-09-27 / 39. szám
12 AMERIKAI MAGVAK REFORMÁTUSOK LAPJA tunk. Aztán vége lett a háborúnak, és potom álban adták a cseh meg a jugoszláv koronákat. Hét-nyolc meg hat dollár volt az ára száz koronának, s azt hittük, hogy a béke már meg yan, százszámra vették a magyarok a cseh koronákat. Hat-hét dollárjával. Azután az osztrák koronákat öt dollárjával. És mi lett? A cseh, a jugoszláv koronák ára leesett borzasztóan, úgy hogy ma körülbelül három dollárt érnek százanként a cseh koronák. Pedig Csehcrszág nagy, hatalmas ország Magyarországhoz képest. Győzelmes ország. És a korona még sem ér annyit sem, mint a rongy, amire rányomják, s esik az ára nap- ról-napra. Ha végre lesz egy állandó magyar kormány, józan eszii ember csak egy megoldást láthat maga előtt. Újfajta pénzt adnak ki, amelynek a fedezetéről gondoskodnak, s akkor majd kijelentik, hogy egy uj korona tiz- husz régi koronát ér. Akkor aztán majd hiába várják a mostani spekulánsok, hogy a koronájuk ára emelkedjék. Most a magyar korona két dollár ötven cent és meggondolatlan magyarok ezerszámra veszik az értéktelen pénzt, arra számítva, hogy borzasztó sok koronát kapnak a dollárokért és ha egyszer valamikor, sokára majd csak felmegy a korona ára. De hátha nem megy fel? Hát ki képzeli ép észszel, hogy az a száz korona, ami ma két dollárt, vagy két dollár ötven centet ér. újra felemelkedik az értékben? Hogy száz korona otthon mégis csak száz korona? De meddig lesz annyi ? Magyarország, csakúgy mint a többi középeurópai állam csak egy módon segíthet a pénzügyi zavarain. Újfajta pénzeket kell kibocsájta- niok, s meg kell állapi tani, hogy az újfajta pénz nek az értéke magasabb lesz, a mostani pénz ellenben elveszti az értékét, a hogy máris elvesztette. Hiszen már most is van otthon hatféle korona is, és egyik kevesebbet ér, mint a másik. Van kék korona, vörös korona, fehér korona, és a jó isten tudja mi lesz majd még ezek után. Hát ne spekuláljunk és ne akarjunk megint nyerészkedni Magyarország bőrén, mert megint úgy járunk, mint mikor megvettük a tizenkét dolláros koronákat és azt hittük, hogy most sokat nyertünk. Pedig sokat vesztettünk akkor is. Haza se küldjön senki pénzt egész addig, amíg azt nem kérik tőle. Otthon semmi sincs, csak pénz van ele gendő, de a pénzért semmit sem adnak, részint mert nincs semmi, részint mert elvesztette a pénz az értékét. H'ába küld haza valaki ezer dollárért harmincezer koronát, nem ér az semmit. Mert a harmincezer koronáért otthon semmit nem adnak, fele annyit sem, mint itt adnának az ezer dollárért. És mi ezeket nem azért írjuk, mert el akarjuk ijeszteni a magyarokat Magyarországtól. Csak arra kérjük őket, hogy várjanak és hogy ne dűljenek be gondolkozás nélkül a gyönyörű alkalomnak, mikor halomszámra szerezhetik az értéktelen koronákat csekély pénzért. Ne felejtse el senki, hogy amit két dollár ötven centért adnak, az nem is ér meg soha három dollárt. ************„-**************** SZERKESZTŐI ÜZENETEK. ***************************** Lapunk barátai !:ö;zül azokat, kiknek előfizetése le árt és a vonatkozó értesítést a Kiadchivataltól megkapták, — arra kérjük, hogy szíveskedjenek előfizetéseiket rncgujjitani. — Az egyenlő elbánás elve, a Kiadóhivatali kezelésbe bevezetett rendszer szükségessé teszi, hogy lapunk előfizetői idejében megujjitsák előfizetéseiket, — mert csakis igy garantirozhatjuk számukra mi is a lap küldésének pontosságát. M. J. Cleveland, O. Hivő kér. lélek semmit nem kételkedik az Ur J. Kr. Ítéletre való eljövetelének, s igy a világ vége bekövetkezésének bizonyossága felől. Az első keresztyé’. otc ezt mindennap várták és úgy éltek úgy viselték magukat, mint a kikhez minden pillanatban eljöhet az ő Uruk, hogy számadásra vonja őket. így kell ma is a keresztyéneknek élniök, gondolkoznak és viselkedniük. Kételkedők, hitetlenek és vallásgunyolók minden időben voltak nagy számmal. — de ezek nem fordíthatják el Isten tanácsának útjait, Ég cs föld elmúlnak, — mondotta az Ur J. Kr. — de Istennők igéje megmarad mindörökké. Legyen biztos afelől, hogy a híveké a diadal és nem a hitetleneké. P. G. Detroit. Mich. — ön azt írja; — Nrn s égyen é, hogy ebben a szebad országban eltiltják az embereket a szeszes italok “élvezetétől” és ekkép szabad cselekvési jogának gyakorlásában megakadályozzák ? — A mi válaszunk erre az, hogy ez nem szégyen egyáltalánsőt ellenkezőleg igen bölcs intézkedés. A szeszes italok “élvezete” ugyanis aláássa az emberi szervezet épségét, átöröklő hetem, séget terjeszt az emberiség soraiban, á- to< czivódás, gyilkolás előidézője a családi és társadalmi életben és igy helyes dolog, ha államtörvények szabályozzák annak készíttetését és árusittatását. Az Ön logikája szerint szabad kellene hogy legyen árusítani a morphiumot és a különböző méreg szereket is, mert hisz némelyekre nézve azok is “élvezeti” czikkek, és e szerint kár azoknak eltiltása által korlátozni az embereket szabadságuk gyakorlásában! Az az érv sem áll meg, hogy a szesztilalom behozatala által ezer cs ezer munkás veszítette el munkáját, — ínért azoknak a munkásoknak mindenike kapott sokkal tisztességesebb és jobb munkát, mint a mivel foglalatos volt annak előtte. Ne sajnálkozzon hát a miatt, hegy a salonok ajtajai örökre bezárultak Amerikában, — mert igen szépen meg lehet ám élni szeszes ital nélkül is ezen a világon! D. G. Sydney. Canada. — Lapunk Ca nadúba való küldésének nincsen semmi a- kadálya. Több száz előfizetőnek jár a Reformátusok Lapja Békevárra. Otthonba, Yorktonba, Kilplingre és több helyekre. A háborús korszakban egyes kanadai túlbuzgó postahivatalnokok visszatartották volt a mi lapunknak is egyes számjait, —- noha a kanadai kormányhatoság hivatalosan megadta az engedélyt lapunknak arra, hogy mint AMERIKAI egyházi kiadvány akadálytalanul kézbesittessék előfizetőinknek. Fogunk örvendeni, ha minél több előfizetőt szerez kedves testvér, lapunknak Sydneyben is. Tiszt Hamilton nrezsb. lelkésznek 20 pld. ban jár oda a lap. Geo. Boros, Akron, 0. Előfizetése, mint annak idején jeleztük volt is,—1920 Márc. 20-ig rendben van. Köszönjük lapunk i- ránti meleg joindulatját. — A Kiadóhivatal kivétel mindenkinek kiküldi a lejárat idejéről szóló értesítést. Magyarországba már lehet a Reformátusok Lapját küldetni. Lapunk előfizetési dijja az ó hazába 2.00 egy évre. A czimet kiigazítottuk. üdvözlet még egyszer. — Toth I. Grand Rapids. Mich. Hogy létezik é még körjegyzőség Abarán, és hogy él s még Batta Bálint körjegyző? — azt Önnek senki Amerikában meg nem mondhatja az idő szerint. írjon ajánlott levelet és várja be, hogy mi válasz jön arra. Ez az egyetlen dolog a mit ez időszerűit tehet örökségi ügyében. Varjú Károly New-Phila. O. Köszönet a ouzgoságos sorokért, melyek lelkesitöleg i-atottak ré”k. l átszik leveléből, hogy Ön igazán szivén viseli az egyházi irodalom terjesztését. Köszönjük szives ajánlkozá- sát uj előfizetők gyűjtésére. Meghatalmazása és mutatvány.számokat_ e héten fogunk küldeni. Előfizetése egész 1921 Oct. 1-ig rendben van. Az Ur áldása jutalmazza Önt minden nemes fáradozásáért. Varga J. Tíemont, O. — Köszönjük az előfizetést és a szives Ígéretet, több uj előfizető gyűjtésére. — így kellene minden jó lelkű ref. testvérünknek éreznie. Legyen hála a jo Istennek, — vannak szép számmal, kik szives örömmel munkálkodnak az egyházi irodalom terjesztésén. A rendelt uj zsoltárt mai postával küldjük. 2) Még nem lehet csomagot küldeni Magyarországba, bár vannak csomagszállító vállalatok, a melyek szavatolnak a csomagok biztos átjuttatásáért. Ha nem akar várni a csomag küldéssel, akkor csak arra vigyázzon, hogy megbízható és fe- lelősségnyujtó Express társulatnak adja át a hazaküldsndő csomagot. 3) A pénznek otthon most nagyon kevés hasznát lehet venni, mert a gyárak évek óta állván, alig van árusítás alá kerülő czikk. Szűcs M. Portage. — Az állatkínzás bűn, mert az állatnak test szervezete é- poly módón érzi a fájdalmakat, mint az emberi testszervezet. Elvadult érzületre vall az olyan lefolyású disznó öles, miről Ön is említést tesz levelében és felette csodálkozunk azon, hogy az Ön szomszédja, magyar ember létére annyira meg tud feledkezni magáról, hogy joizü tréfának vette a szegény oktalan állat kínlódását. Ha nem ért a disznó öléshez, — legalá! ) ne kínozza azt a szegény állatot, hanem végeztesse el azt a munkát olyan egyénnel, a ki ért hozzá. —
