Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1919-09-27 / 39. szám

12 AMERIKAI MAGVAK REFORMÁTUSOK LAPJA tunk. Aztán vége lett a háborúnak, és potom álban adták a cseh meg a jugoszláv koronákat. Hét-nyolc meg hat dollár volt az ára száz koroná­nak, s azt hittük, hogy a béke már meg yan, százszámra vették a ma­gyarok a cseh koronákat. Hat-hét dollárjával. Azután az osztrák ko­ronákat öt dollárjával. És mi lett? A cseh, a jugoszláv koronák ára leesett borzasztóan, úgy hogy ma körülbelül három dollárt érnek százanként a cseh koronák. Pedig Csehcrszág nagy, hatalmas ország Magyarországhoz képest. Győzelmes ország. És a korona még sem ér annyit sem, mint a rongy, amire rányomják, s esik az ára nap- ról-napra. Ha végre lesz egy állandó magyar kormány, józan eszii ember csak egy megoldást láthat maga előtt. Újfaj­ta pénzt adnak ki, amelynek a fede­zetéről gondoskodnak, s akkor majd kijelentik, hogy egy uj korona tiz- husz régi koronát ér. Akkor aztán majd hiába várják a mostani spekulánsok, hogy a ko­ronájuk ára emelkedjék. Most a magyar korona két dollár ötven cent és meggondolatlan ma­gyarok ezerszámra veszik az érték­telen pénzt, arra számítva, hogy borzasztó sok koronát kapnak a dol­lárokért és ha egyszer valamikor, sokára majd csak felmegy a korona ára. De hátha nem megy fel? Hát ki képzeli ép észszel, hogy az a száz ko­rona, ami ma két dollárt, vagy két dollár ötven centet ér. újra felemel­kedik az értékben? Hogy száz korona otthon mégis csak száz korona? De meddig lesz annyi ? Magyarország, csakúgy mint a többi középeurópai állam csak egy módon segíthet a pénzügyi zavarain. Újfajta pénzeket kell kibocsájta- niok, s meg kell állapi tani, hogy az újfajta pénz nek az értéke maga­sabb lesz, a mostani pénz ellenben elveszti az értékét, a hogy máris el­vesztette. Hiszen már most is van otthon hatféle korona is, és egyik kevesebbet ér, mint a másik. Van kék korona, vörös korona, fe­hér korona, és a jó isten tudja mi lesz majd még ezek után. Hát ne spekuláljunk és ne akar­junk megint nyerészkedni Magya­rország bőrén, mert megint úgy já­runk, mint mikor megvettük a ti­zenkét dolláros koronákat és azt hit­tük, hogy most sokat nyertünk. Pe­dig sokat vesztettünk akkor is. Haza se küldjön senki pénzt egész addig, amíg azt nem kérik tőle. Ott­hon semmi sincs, csak pénz van ele gendő, de a pénzért semmit sem ad­nak, részint mert nincs semmi, ré­szint mert elvesztette a pénz az ér­tékét. H'ába küld haza valaki ezer dol­lárért harmincezer koronát, nem ér az semmit. Mert a harmincezer ko­ronáért otthon semmit nem adnak, fele annyit sem, mint itt adnának az ezer dollárért. És mi ezeket nem azért írjuk, mert el akarjuk ijeszteni a magya­rokat Magyarországtól. Csak arra kérjük őket, hogy várjanak és hogy ne dűljenek be gondolkozás nélkül a gyönyörű alkalomnak, mikor halom­számra szerezhetik az értéktelen ko­ronákat csekély pénzért. Ne felejtse el senki, hogy amit két dollár ötven centért adnak, az nem is ér meg soha három dollárt. ************„-**************** SZERKESZTŐI ÜZENETEK. ***************************** Lapunk barátai !:ö;zül azokat, kiknek előfizetése le árt és a vonatkozó értesítést a Kiadchivataltól megkapták, — arra kér­jük, hogy szíveskedjenek előfizetéseiket rncgujjitani. — Az egyenlő elbánás elve, a Kiadóhivatali kezelésbe bevezetett rend­szer szükségessé teszi, hogy lapunk elő­fizetői idejében megujjitsák előfizetései­ket, — mert csakis igy garantirozhatjuk számukra mi is a lap küldésének pontos­ságát. M. J. Cleveland, O. Hivő kér. lélek sem­mit nem kételkedik az Ur J. Kr. Ítéletre való eljövetelének, s igy a világ vége be­következésének bizonyossága felől. Az első keresztyé’. otc ezt mindennap várták és úgy éltek úgy viselték magukat, mint a kikhez minden pillanatban eljöhet az ő Uruk, hogy számadásra vonja őket. így kell ma is a keresztyéneknek élniök, gon­dolkoznak és viselkedniük. Kételkedők, hitetlenek és vallásgunyolók minden idő­ben voltak nagy számmal. — de ezek nem fordíthatják el Isten tanácsának útjait, Ég cs föld elmúlnak, — mondotta az Ur J. Kr. — de Istennők igéje megmarad mind­örökké. Legyen biztos afelől, hogy a hí­veké a diadal és nem a hitetleneké. P. G. Detroit. Mich. — ön azt írja; — Nrn s égyen é, hogy ebben a szebad or­szágban eltiltják az embereket a szeszes italok “élvezetétől” és ekkép szabad cse­lekvési jogának gyakorlásában megaka­dályozzák ? — A mi válaszunk erre az, hogy ez nem szégyen egyáltalánsőt el­lenkezőleg igen bölcs intézkedés. A sze­szes italok “élvezete” ugyanis aláássa az emberi szervezet épségét, átöröklő hetem, séget terjeszt az emberiség soraiban, á- to< czivódás, gyilkolás előidézője a csa­ládi és társadalmi életben és igy helyes dolog, ha államtörvények szabályozzák annak készíttetését és árusittatását. Az Ön logikája szerint szabad kellene hogy legyen árusítani a morphiumot és a kü­lönböző méreg szereket is, mert hisz né­melyekre nézve azok is “élvezeti” czikkek, és e szerint kár azoknak eltiltása által korlátozni az embereket szabadságuk gyakorlásában! Az az érv sem áll meg, hogy a szesztilalom behozatala által ezer cs ezer munkás veszítette el munkáját, — ínért azoknak a munkásoknak mindenike kapott sokkal tisztességesebb és jobb munkát, mint a mivel foglalatos volt an­nak előtte. Ne sajnálkozzon hát a miatt, hegy a salonok ajtajai örökre bezárultak Amerikában, — mert igen szépen meg le­het ám élni szeszes ital nélkül is ezen a világon! D. G. Sydney. Canada. — Lapunk Ca nadúba való küldésének nincsen semmi a- kadálya. Több száz előfizetőnek jár a Re­formátusok Lapja Békevárra. Otthonba, Yorktonba, Kilplingre és több helyekre. A háborús korszakban egyes kanadai túl­buzgó postahivatalnokok visszatartották volt a mi lapunknak is egyes számjait, —- noha a kanadai kormányhatoság hivata­losan megadta az engedélyt lapunknak ar­ra, hogy mint AMERIKAI egyházi kiad­vány akadálytalanul kézbesittessék előfi­zetőinknek. Fogunk örvendeni, ha minél több előfizetőt szerez kedves testvér, la­punknak Sydneyben is. Tiszt Hamilton nrezsb. lelkésznek 20 pld. ban jár oda a lap. Geo. Boros, Akron, 0. Előfizetése, mint annak idején jeleztük volt is,—1920 Márc. 20-ig rendben van. Köszönjük lapunk i- ránti meleg joindulatját. — A Kiadóhi­vatal kivétel mindenkinek kiküldi a le­járat idejéről szóló értesítést. Magyaror­szágba már lehet a Reformátusok Lapját küldetni. Lapunk előfizetési dijja az ó ha­zába 2.00 egy évre. A czimet kiigazítot­tuk. üdvözlet még egyszer. — Toth I. Grand Rapids. Mich. Hogy lé­tezik é még körjegyzőség Abarán, és hogy él s még Batta Bálint körjegyző? — azt Önnek senki Amerikában meg nem mond­hatja az idő szerint. írjon ajánlott leve­let és várja be, hogy mi válasz jön arra. Ez az egyetlen dolog a mit ez időszerűit tehet örökségi ügyében. Varjú Károly New-Phila. O. Köszönet a ouzgoságos sorokért, melyek lelkesitöleg i-atottak ré”k. l átszik leveléből, hogy Ön igazán szivén viseli az egyházi irodalom terjesztését. Köszönjük szives ajánlkozá- sát uj előfizetők gyűjtésére. Meghatalma­zása és mutatvány.számokat_ e héten fo­gunk küldeni. Előfizetése egész 1921 Oct. 1-ig rendben van. Az Ur áldása jutalmaz­za Önt minden nemes fáradozásáért. Varga J. Tíemont, O. — Köszönjük az előfizetést és a szives Ígéretet, több uj előfizető gyűjtésére. — így kellene min­den jó lelkű ref. testvérünknek éreznie. Legyen hála a jo Istennek, — vannak szép számmal, kik szives örömmel munkál­kodnak az egyházi irodalom terjesztésén. A rendelt uj zsoltárt mai postával küld­jük. 2) Még nem lehet csomagot küldeni Magyarországba, bár vannak csomagszál­lító vállalatok, a melyek szavatolnak a csomagok biztos átjuttatásáért. Ha nem akar várni a csomag küldéssel, akkor csak arra vigyázzon, hogy megbízható és fe- lelősségnyujtó Express társulatnak adja át a hazaküldsndő csomagot. 3) A pénznek otthon most nagyon kevés hasznát lehet venni, mert a gyárak évek óta állván, alig van árusítás alá kerülő czikk. Szűcs M. Portage. — Az állatkínzás bűn, mert az állatnak test szervezete é- poly módón érzi a fájdalmakat, mint az emberi testszervezet. Elvadult érzületre vall az olyan lefolyású disznó öles, miről Ön is említést tesz levelében és felette csodálkozunk azon, hogy az Ön szomszéd­ja, magyar ember létére annyira meg tud feledkezni magáról, hogy joizü tréfának vette a szegény oktalan állat kínlódását. Ha nem ért a disznó öléshez, — legalá! ) ne kínozza azt a szegény állatot, hanem végeztesse el azt a munkát olyan egyén­nel, a ki ért hozzá. —

Next

/
Thumbnails
Contents