Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-08-23 / 34. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK i A *>» -* És minden port szemenként, — Úgy vigyáz az ő szeme, — Hogy minden allat neme, — Megélégittetik é- pen, — Magához illendőképen. A természetet méltán hasonlíthatjuk egy nagy templomhoz, melyben az örökkévaló szól a mi lelkeink- hez, hogy megismerjük az ő bölcsségét, hatalmát és kegyelmességét. Már Ezékiel profétához is igy szólott az Ur; — Menj ki a mezőre, és ott szólok tevéled. S Valóban a templomon kívül a természetben találjuk, vagy érezzük magunkat legközelebb Istenhez. Itt lelkünk elragadtatik, s megismerjük Istenből azt. a mit könyvekből ő róla meg nem tanulhatnánk. Menjünk ki mi is gyakran a szabad természetbe és ismerjük meg annak alkotmányából Azt, a kinek kezei formálták az égnek boltozatait s kinek akarata hívta elő a semmiségből a teremtett lények sokaságát. y-******************************************* * * | * A nagy társadalmi harcz. ! * * ********************************************* Socialismus, anarchismus, bolshevismus, — magyarul: — elégületlenség, lázongás, osztály gyűlölet, társadalmi harcz és minden nyomorúság, a mi ezekkel együtt jár. Nem elég volt az iszonyú háború, mely megtizedelte a világ lakosságának számát, felégette századok alkotásait, letarolta a jövőnek reménységet adó vetését, szétárasztotta a nyomorúság Pandora szelenczéjének minden elképzelhető és elképzel- hetlen szenvedését; — mind ennek tetejébe jön a társadalmi harcz, mely lerombolja még azt a keveset is, mit a háború véletlenül meghagyott a szenvedők birtokában. Az osztálygyülölet jegyében született s a háború által teremtett világközi helyzetben könnyen megerősödhetett az az anarchistikus irányzat, mely tetszetős jeligék alatt indulva meg főkép a munkás munkás elemre vetette magát. A tőke és munka, a gazdag és szegény örök harcza ez, melynek kiegyenlítésére minden időben próbáltak orvos szereket feltalálni és alkalmazni, de siker nélkül. S lemondással kezdik mondogatni, hogy az elharapódzott anarchiának elejét venni többé nem lehet. Nincs gyógyszer, nincs orvosság, — mondják a társadalom betegségeinek vizsgálatával és gyogyitásával foglalkozó bölcsek, és szaktudósokDe hát nem lehetett volna é megelőzni a bajt? — Bizonyára meg lehetett volna! De hogyan? Úgy a hogy az örökkévaló Isten nekünk világosan megmondja. A világ bölcseségével nem. Az márkényte- len beismerni kudarczát. Az itt ártalmas vigasztalónak bizonyúlt. Az itt tehetetlen, haszontalan orvos. Magasabb bölcseségre van szükség, mint az emberi.— Szurony, golyó, sem gyógyítja meg a bajt Katona és csendőr elfojthatja itt-ott egy időre a lázongást, de az elégületlenséget meg nem szüntetheti. Börtön, statárium, sajtómegfékezése, gyökeres javítást szintén nem fog eszközölni. Erőszak nem segít; sem az állam részéről, sem a tőke képviselői részéről. De nem hoz jobbulást a szegénység részéről sem. Meglett már kisérlve. Ott voltak a párisi anarkhisták, kik remegésbe hozták 25 évvel ezelőtt a nagy világvárost. Ott volt a londoni merénylet, midőn az országházat levegőbe a- karták repíteni- Ott voltak az irlandiak merényletei, kik az alkirályokat egymás után legyilkolták. Mit használtak? Mit javítottak a szegénység helyzetén? Semmit. S ott vannak a strike-ok. Tekintsen át bárki azok történetén. Azok ritkán végződtek a munkások győzelmével? De sőt a munkások vesztettek és szenvedtek sokat. Az erőszak egyik részről sem segít. Sem a gazdagok szidása, átkozása. Elvégre a vagyon nem mind egyforma. Gyűlhet az tisztességes úton, kiváló tehetség, szorgalom, takarékosság által. S vannak gazdagok, kik javaikat a szegények javára gyümölcsöztetik. Ott volt New Yorkban Cooper Péter, a ki sok milliót költött egy roppant palotára, melyet óriási könyvtárral s százakra menő lapokkal látott el, hogy a szegénynek legyen alkalma olvasni, tanúim, mikor ideje van, ingyen. Senki sem irigyelte nagy vagyonát tőle. Bálványozták a szegények isViszont nem segít a szegények megvetése, letapodása sem. Némelyek úgy nézik a szegényt, mintha állat volna. Annak ereje, családi jóléte, boldogsága előttök mind semmi. Nem eszközöl alapos javúlást aprólékos intézkedés, ittott egy kis munkaadás, népkonyha, q 1 Q TY11 V Í3 C1PTYI Gyökeres javúlást a Jézus Krisztus evan- gyélioma eszközöl — a mit a világ nem akar megérteni. Ez jóvá teszi a birtokost a gyárost munkása iránt, s az alkalmazottat, a munkást munkaadó ura iránt. Kíméletessé, nyájassá teszi a feljebbvalót az alacsonyabb sorsú iránt. Skócziában, Edinburgh közelében lakott egy sokszoros milliomos nagy úr. Egy munkása beteg lett, annak meglátogatására mindennap jó útat tett és segítségére volt annak s családjának. Ez az evangéliom az életben. Munkaadó és munkás megérti egymást, méltányolja egymás helyzetét. Webb amerikai milliomosról fel van jegyezve, hogy. együtt töltötte a karácsony estét, munkásaival, örömöt szerezve azoknak s gyermekeiknek. Ez az evangéliom az életben- “A nagyvagyonú embereknek készen kell lenniök, hogy sokkal többet tegyenek a szegény osztályért, mint eddig,” — mondotta Perier Kázmér, Fran- cziaország egykori elnöke. Az első keresztyének között nem volt elhagyatott szegény, mert ők egymás terhét hordozták, és gondot viseltek egymásra. — Az ótestamentomi időben, a Kanaán földén minden családnak állandó birtoka volt, melyet örökre elidegeníteni nem lehetett, s a ki zálogba adta, bizonyos számú évek elteltével, ismét visszakapta. Énnek az ótestamentomi állapotnak viszhangja mintegy az az újabban kiadott jelszó: Földet a népnek! T
