Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-08-02 / 31. szám
10 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA IFJÚSÁGI KÖRÖK. Sokszor és sokféleképen előállottak már a szakadást keresők közül sokan azzal a kifogással, hogy az Amerikába szakadt magyarok lelkiszükségletei kielégítéséről az amerikai egyházak által segélyezett missiói egyházak utján kellőleg nincsen gondoskodva, hogy a gyermekek iskoláztatása, vallásos tanítása és nevelése épenséggel nem lévén kielégítő, az itt született és nevelkedett magyar gyermekek teljesen elvesznek a magyar hazára, az egvházra, a Krisztusra nézve. — Azok, akik ilyen gáncsolásokkal állottak’elő, ma gok is nagyon tudják, hogy messze jártak nagyon az igazságtól, és ha vádnak minősíthető ez a gáncsolás, akkor önmagok ellen is emelték a vádat. Az amerikai egyházak, meg az általuk segélyezett magyar missiói egyházak, bizonyára épenugy, mint a nem általa segélyezettek, és általában véve a föld kerek ségén levő összes keresztyén egyházak minden nemes igyekezettel azon voltak mindig, hogy “megismerjék őt;” hogy kövessék őt, hogy az ő törvényei és parancsolatai szerint rendeljék és folytassák életöket mindenek. De hogy megismerhessék őt, az ő törvényeit, és igy követhessék is a- zokat, hallani, olvasni, tanulni kell ő róla, az ő törvényeiről, mert csak úgy növekedhetnek őbenne. A hit pedig hallásból vagyon. A szülei házaz, ahol a gyermekek elősször hallanak őróla, amikor az édes anyai szeretet az “apa” és “anya”neve után elősször a mennyei Atya, az Isten, és a Jézus nevére tanítja meg a gyermekeket. Majd az édes anya viszi, vagy legalább is bocsátja, küldi gyermekét a vallástanitással foglalkozó vasárnapi iskolákba vasárnapról — vasárnapra és azt már senkisem tagadhatja le, hogy ezek a vasárnapi iskolák Amerikában minden kívánalomnak megfelelőleg vannak berendezve és vezetve. Vagy ha valahol nincsenek, vagy nem úgy vannak, az nem az amerikai egyházi szellemnek, rendszernek írandó a rovására, hanem az azt megvető, lekicsinylő, elfogadni, követni nem akaró gáncsoló közönyös vezetőknek. Igaz, hogy a szomorú tapasztalat szerint a gyermekek a confirmáezió után legtöbb helyen és legtöbben úgy gondolkoznak, hogy ők már felszabadultak az iskolába járás kötelezettsége alól, hiszen ők már a felnőttek sorába tartoznak, tehát nem kell többé iskolába, vasárnapi iskolába járniok. És itt van a baj gyökere, amely a jövőre nézve csakugyan veszedelmet hozó lehet. Igen. de hát HA az amerikai szellemet, rendszert követjük mindenütt, mindenekben, akkor a confir málással nem szűnik meg a vasárnapi iskolába járás kötelezettsége. Hiszen az igazi keresztyén amerikai három éves korától kezdve élete vegéig jár nemcsak a templomba, hanem a vasárnapi iskolába is, hogy mindjobban — jobban megismernesse őt, és mindig közösségben lévén ővele, hogy világosságban járjanak mindenek folytonosan, hogy“legyenek tökéletesek,mint a Mennyei Atya tökéletes”. És a confirmált korú gyermekekre nézve, hogy az Atyával és a Fiúval való közösséget megőrizzék, hogy a mennyei polgárjogot a magok számára biztosítsák ott vannak az “ifjúsági körök ’, a keresztyén ifjúsági körök; — a “Christian Endeavor Society”; a Young Men’s and Women’s Christian Assciation’s. Miért nem szervezzük ezeket? miért nem csoportosítjuk ezekben a mi két nembeli ifjainkat? Nem ismerjük talán ezeket a nemes czélu intézményeket? vagy ha ismerjük, azt tartjuk, hogy nincsen szükségünk ezeknek működésére? Hiszen ha nincs rájok szűk ségünk, akkor minálunk mindenek rendben vannak; — akkor mire való a feljajdulás, hogy a jövő nemzedék elvész ITT AMERIKÁBAN a hazára, az egyházra, meg a Krisztusra nézve? Aki amerikai egyházban, templomban, vasárnapi iskolában nyeri a szülei ház után vallásos tovább ké- peztetését, neveltetését, az nem vész el a hazára nézve. Nem vész el a magyar hazára, vagy bármely más országra nézve, ha innen visszavál- dorol, mert magába szívta itt azt a tiszta demokratikus szellemet, a- melylyel a mi Kálvinunk Genf városát megtisztította, és amely a legelső és legbiztosabb alapokon nyugvó kicsiny svájczi köztársaságnak * * * * * * * * * * * * Házak, Telkek, Üzletek Vétele, Elcserélése. Császár Gyula Eladása és Ingatlanokra kölcsön szerzés. a legnagyobb magyar város az Egyesült legtöbb magyar háztulajdonos. Legyen ön Cleveland Államokban. Itt van a is egy. Nézze a házak, telkek értékének óriási emelkedését — s látni fogja mit jelent a befektetett tőke. Tíz évi házbére elegendő arra, hogy egy házat kifizethessen. Miért teszi ki magát az ide-oda hurcolkodás kellemetlenségeinek. BIRTOK ÁTÍRATÁS. . a legpontosabban, felelősség mellett történik. Különösen nagy súlyt fektetek arra, hogy vevőimnek könnyű feltételeket biztosítsak. Tizenöt esztendei működésem alatt számtalan honfitársamnak adtam el telket, házat, üzletet s ők az én legjobb ajánlóim. CSÁSZÁR GYULA Real Estate. Közjegyző. Tűzbiztosítás. Saját házában. 10209 BUCKEYE RD. CLEVELAND,0. Tele: Ohio State, Princeton 2563—W; Bell, Garfield 4362-J