Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1919-08-02 / 31. szám

10 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA IFJÚSÁGI KÖRÖK. Sokszor és sokféleképen előállot­tak már a szakadást keresők közül sokan azzal a kifogással, hogy az Amerikába szakadt magyarok lelki­szükségletei kielégítéséről az ame­rikai egyházak által segélyezett mis­siói egyházak utján kellőleg nincsen gondoskodva, hogy a gyermekek is­koláztatása, vallásos tanítása és ne­velése épenséggel nem lévén kielégí­tő, az itt született és nevelkedett magyar gyermekek teljesen elvesz­nek a magyar hazára, az egvházra, a Krisztusra nézve. — Azok, akik ilyen gáncsolásokkal állottak’elő, ma gok is nagyon tudják, hogy messze jártak nagyon az igazságtól, és ha vádnak minősíthető ez a gáncsolás, akkor önmagok ellen is emelték a vádat. Az amerikai egyházak, meg az ál­taluk segélyezett magyar missiói egyházak, bizonyára épenugy, mint a nem általa segélyezettek, és álta­lában véve a föld kerek ségén levő összes keresztyén egyházak minden nemes igyekezettel azon voltak min­dig, hogy “megismerjék őt;” hogy kövessék őt, hogy az ő törvényei és parancsolatai szerint rendeljék és folytassák életöket mindenek. De hogy megismerhessék őt, az ő törvényeit, és igy követhessék is a- zokat, hallani, olvasni, tanulni kell ő róla, az ő törvényeiről, mert csak úgy növekedhetnek őbenne. A hit pedig hallásból vagyon. A szülei házaz, ahol a gyermekek elősször hallanak őróla, amikor az édes anyai szeretet az “apa” és “anya”neve után elősször a mennyei Atya, az Isten, és a Jézus nevére tanítja meg a gyermekeket. Majd az édes anya viszi, vagy le­galább is bocsátja, küldi gyermekét a vallástanitással foglalkozó vasár­napi iskolákba vasárnapról — va­sárnapra és azt már senkisem tagad­hatja le, hogy ezek a vasárnapi is­kolák Amerikában minden kívána­lomnak megfelelőleg vannak beren­dezve és vezetve. Vagy ha valahol nincsenek, vagy nem úgy vannak, az nem az amerikai egyházi szellemnek, rendszernek írandó a rovására, ha­nem az azt megvető, lekicsinylő, el­fogadni, követni nem akaró gáncso­ló közönyös vezetőknek. Igaz, hogy a szomorú tapasztalat szerint a gyermekek a confirmáezió után legtöbb helyen és legtöbben úgy gondolkoznak, hogy ők már fel­szabadultak az iskolába járás köte­lezettsége alól, hiszen ők már a fel­nőttek sorába tartoznak, tehát nem kell többé iskolába, vasárnapi iskolá­ba járniok. És itt van a baj gyöke­re, amely a jövőre nézve csakugyan veszedelmet hozó lehet. Igen. de hát HA az amerikai szellemet, rendszert követjük mindenütt, mindenekben, akkor a confir málással nem szűnik meg a vasárnapi iskolába járás kö­telezettsége. Hiszen az igazi keresz­tyén amerikai három éves korától kezdve élete vegéig jár nemcsak a templomba, hanem a vasárnapi is­kolába is, hogy mindjobban — job­ban megismernesse őt, és mindig kö­zösségben lévén ővele, hogy világos­ságban járjanak mindenek folytono­san, hogy“legyenek tökéletesek,mint a Mennyei Atya tökéletes”. És a confirmált korú gyermekek­re nézve, hogy az Atyával és a Fiú­val való közösséget megőrizzék, hogy a mennyei polgárjogot a ma­gok számára biztosítsák ott vannak az “ifjúsági körök ’, a keresztyén if­júsági körök; — a “Christian En­deavor Society”; a Young Men’s and Women’s Christian Assciation’s. Miért nem szervezzük ezeket? miért nem csoportosítjuk ezekben a mi két nembeli ifjainkat? Nem ismerjük talán ezeket a nemes czélu intézmé­nyeket? vagy ha ismerjük, azt tart­juk, hogy nincsen szükségünk ezek­nek működésére? Hiszen ha nincs rájok szűk ségünk, akkor minálunk mindenek rendben vannak; — akkor mire való a feljajdulás, hogy a jövő nemzedék elvész ITT AMERIKÁ­BAN a hazára, az egyházra, meg a Krisztusra nézve? Aki amerikai egyházban, temp­lomban, vasárnapi iskolában nyeri a szülei ház után vallásos tovább ké- peztetését, neveltetését, az nem vész el a hazára nézve. Nem vész el a magyar hazára, vagy bármely más országra nézve, ha innen visszavál- dorol, mert magába szívta itt azt a tiszta demokratikus szellemet, a- melylyel a mi Kálvinunk Genf vá­rosát megtisztította, és amely a le­gelső és legbiztosabb alapokon nyug­vó kicsiny svájczi köztársaságnak * * * * * * * * * * * * Házak, Telkek, Üzletek Vétele, Elcserélése. Császár Gyula Eladása és Ingatlanokra kölcsön szerzés. a legnagyobb magyar város az Egyesült legtöbb magyar háztulajdonos. Legyen ön Cleveland Államokban. Itt van a is egy. Nézze a házak, telkek értékének óriási emelkedését — s látni fogja mit jelent a befektetett tőke. Tíz évi házbére elegendő arra, hogy egy házat kifi­zethessen. Miért teszi ki magát az ide-oda hurcolkodás kelle­metlenségeinek. BIRTOK ÁTÍRATÁS. . a legpontosabban, felelősség mellett történik. Különösen nagy súlyt fektetek arra, hogy vevőimnek könnyű feltételeket biz­tosítsak. Tizenöt esztendei működésem alatt számtalan honfi­társamnak adtam el telket, házat, üzletet s ők az én legjobb ajánlóim. CSÁSZÁR GYULA Real Estate. Közjegyző. Tűzbiztosítás. Saját házában. 10209 BUCKEYE RD. CLEVELAND,0. Tele: Ohio State, Princeton 2563—W; Bell, Garfield 4362-J

Next

/
Thumbnails
Contents