Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-06-21 / 25. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3 grants in America, must also disappear. The time has come when the immigrant in America, although still loving his mother-tongue, and still retaining his affection for the home of his fathers, makes America the land of his adoption, and seeks to conform in all phases of life, to the spirit of true Americanism. There is no room for racial differences, or nationalistic ambitions here. In spirit there can be no Slav, no Magyar, no Italian, for we are bound by the common bond of Americanism, which knows no class or race distinctions, cherishes no national hatreds, but looks and labors constantly toward that which is for the highest interests of all mankind. It will be of interest to the readers of “Reformátusok Lapja” to know that an Advisory Committee has been appointed by the Boards to cooperate with Dr. Harsanyi in his good work. This Committee will take into consideration the entire matter of developing a literature in the Magyar tongue that will meet the need of Magyar evangelization, encourage family religion,, and Bible study. It is hoped that through the joint efforts of this Committee, the Editors and the Boards, a marked advance will be seen during the present year. There are great possibilities just ahead if we work together, unselfishly, seeking only the Kingdom’s interests. J. M. Somerndike. gyanú és faji fensőség érzete is, a melyeit az Amerikába bevándorlottakat különböző osztályokba sorozták, el fognék tűnni. Itt az idő, a mikor az Amerikába bevándoroltak is, habár szeretik anyanyelvűket, és megtartják a szeretetet apáik földje iránt, — Amerikát választják hazájukul és életfolytatásuknak minden ténykedésében az igaz amerikai szellemet teszik vezérül. Nincs helye közöttünk a faji különbségeknek, vagy a nemzeti érdekek szolgálatának. Lélekben nem lehet közöttünk se tót, se olasz, se magyar, — mert a közös amerikai érzület kötelékei által egyek vagyunk, — nem ismerve osztály, faj különbségeket, — nem gyűlölvén egyes nemzeteket, hanem nézvén előre és kitartóan munkálkodván az emberiség legmagasabb czéljainak elérése körül. A Reformátusok Lapjának olvasóit érdekelni fogja az is, hogy egy tanácsadó bizottság lett kinevezve, a mely se- gitendi Dr. Harsányit az ő jó munkájában. Ezen bizottság tanácskozni fog a felől, hogy miképen lehetne elősegíteni a magyar vallásos irodalom ügyét, hogy lehetne elősegíteni a családi buzgoságot és a Biblia tanulmányozását. Reméljük, hogy ezen bizottság közreműködése, a Board of Publ. és a szerkesztő közös munkája által ebben az esztendőben haladás lesz észlelhető. — Nagy eredményeket érhetünk el ha ösz- szetartunk és önzetlenül csakis az Isten országának érdekeit nézzük . J. M. Somerndike, Missioi Superintendens. EMLÉKEZÉS Dr. Baltazár Dezsőre, a tisztántuli református egyházkerület püspökébe, a bolsheviki kormány martyrjára. (1871-1919) Dr. Baltazár Dezső született 1871 November 25-én a nevezetes régi hajduvárosban, Hajdúböszörményben. Atyja, e város mérnöke, maga is deákos műveltségű férfi, igen gondos nevelésben részesítette- Elemi és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, a gimnázium két felső osztályát azonban a debreczeni kollégiumban járta, itt tett érettségit s végezte a hittudományi stúdiumokat. Az ifjúság körében vezérszerepet játszott, s máj' itt megkezdte harczát a maradiság ellen- Mint az ifjúság könyvtárosáét nevezetes diáktisztség a debreczeni kollégiumban — minden igyekezetével rajta volt, hogy pályatársait hagyományos diákos mo- dortalansagukról leszoktassa és köztük a társasélet müveit formáit meghonosítsa. Theologiai tanulmányai utolsó félévében Tisza Kálmán hívta házához nevelőnek Lajos fia mellé. A Tisza családnál hatodfél évet töltött s e puritán erkölcsű de egyszersmind európai műveltségű református főúri család körében látóköre egyre szélesbedett. Az egyházjog volt kedvelt tárgya, de mert ebből a tudományszakból doktorátust nem tehetett, kénytelen volt jogot hallgatni. Elvégezte a jogi pályát s igy szerezte meg a jogi doktori címet. Szakbeli tanulmányai folytatására a berlini és heidelbergi egyetemekre ment, azután tanitványábal együtt nagy utazást tett a nyugateurópai országkban. 1898-ban, kétféle szakbeli tanulmányai teljes befejezésével a vallás és közoktatásügyi minisztérium szolgálatába lépett, a hol, mint fogalmazó, a nem kat- holikus lelkészek kongria — ügyeinek előadója volt s mint ilyen az 1898 évi törvényczikk végrehajtásában tett igen nagy szolgálatot az ügyosztálynak. A minisztériumban kifejezetten nagyrészt az ő érdemének tudta be a benyodalmas kongrua — ügy szerencsés és gyors megoldását1900 végén a hajduszoboszlói egyház választotta meg lelkészének. Előléptetése fokozatosan emelkedett. Előbb egyházmegyei jegyző, majd egyházkerületi és zsinati képviselő és esperes lett, kevéssel rá pedig tagja lett a református egyházkormányzat legfelső állandó testületének, a konventnek. Mint lelkész, esperes, püspök páratlan buzgósággal vitte egyháza ügyeit. A kálvinista magyar nép ügyesbajos dolgait szeretettel intézte- Megalkotta az Orszá
