Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-06-14 / 24. szám
6 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA tályánál és kinevezhető felügyelőül is. A társulat fog fizetni minden tagnak és felügyelőnek a miért uj osztályokat szerveznek, a szerint a díjszabás szerint, a mit az Egyesület Vezértestülete jóváhagyott. Ezen intézkedés azért van, hogy minden tagnak meg legyen az alkalma arra, hogy az általa fizetendő illetékeket ilyen módon megkereshesse és hogy azon tagok, a kik különösen alkalmasak szervezési munkára, ezen az utón tisztes megélhetéshez juthassanak. 10. Az Egyesületből kilépett tagnak a Társulat általi biztosítása önmagától megszűnik a kilépés által. Senki sem biztosítható a Társulat által, a ki nem tagja az Egyesületnek, vagy nem az Egyesület tagjainak a családjához tartozik. 11. Elfogadtatott, hogy a The National Service Life Society, a mig az Amerikai Magyar Református Egyesület életbiztosítási osztályaként szerepel, mint a- lárendelt biztosítási ügynökség tekintendő. Nem fog beleavatkozni az Egyesület és osztályai meglevő terveibe, céljaiba, üzletébe és ügymenetébe. Mindezeknek hiteléül az Amerikai Magyar Református Egyesület és a The National Service Society, mint az Egyesület életbiztosító osztálya életbe léptették ezen szerződést a fennt irt napon és aláírták azt törvényesen meghatalmazott tisztviselőik által. Az Amerikai Magyar Református Egyesület Vezértestülete. A MUNKÁSKÉRDÉS ÉS A VALLÁS. A bolshevikiek határtalan elbizakodottsággal és minden józan és jogos kritika elfojtásával hirdetik tév- tanaikat. Kárhozatos felfogásuk szerint a munkásság boldogulását a többek között a vallás is gátolja. • E tévtanok terjesztői és hangoztatói éppen úgy nem tudják, hogy eme konok balhiedel-mük mire támaszkodik. mint a hogyan én sem tudom és mások sem tudják. A munkáskérdés tisztára és kizárólag ipari kérdés és annak megoldása csakis az ipar határain belül lehetséges. A vallás nem szegődött el a munkásság ellen egyik érdekeltséghez sem. A vallás felette áll minden érdekeltségnek. Még talán érthető volna a vallás és az egyházak elleni heves támadás, ha a legkisebb mértékben is igazolható volna, hogy a vallás nélküliség elősegíti az ipari kérdések megoldását. De éppen ellenkezően. A vallás és az egyház egyáltalában nem szentesítette a fennálló viszonyokat, ellenkezőleg elismeri annak szükségességét, hogy a munkáskérdés a legnagyobb méltánylásra találjon. A munkáskérdés megoldását szolgálni hivatott angol guild szocializmus szószólói között, hogy hamarjában más példát ne említsek, papok is vannak. Eltekintve ettől: a vallás megtagadása semmivel és semmivel és semmiképpen sem mozdítja elő a táradalmi és ipari bajok orvoslását. Az emberek túlnyomó többsége, velem együtt, hisz az Istenben, az egyházban, a vallásban.A hit nem akadálya afejlődésnek. A hit az embernek úgyszólván veleszületett legszentebb tulajdona, és megbecsülhetetlen erkölcsi java, amelyet rendeletekkel vagy erőszakos intézkedésekkel elfojtani, megsemmisíteni lehetetlen. Az ember lelkében élő oly erős érzés az, amelyet elpusztítani csak úgy lehet, ha a hivő embert magát is elpusztítja. A hitnek, a vallásnak sok-sok mártírja volt. Ezek a mártírok erősítették meg a hit gyökereit az emberek szivében és lelkében. A vallásnak minden üldözése, az egyház ügyeibe való külső beavatkozás, csak fokozza a hozzá való ragaszkodást és éppen ez oknál fogva nagyon csalódnak azok, akik annak a megsemmitité- sére törekszenek. Az uj kor szelleme nem tűri meg a vallási türelmetlenséget. Ma már nem élünk a vallási türelmetlenségek korszakában. Ma sem az nem engedhető meg, hogy bárkire vallást, hitet erőszakoljanak, de az sem tűrhető, hogy hitet, vallást üldözzenek vagy támadjanak. A vallásra, a hitre és az egyházra az emberiségnek ma nagyobb szüksége van, mint volt valaha. A vallás a legmagasabb erkölcs, a lelkünk uralma önmagunk felett. Ez megszűnnék a hit és a vallás megszűnésével és ennek következtében rend. nyugalom, béke és ama magasabb világnézet helyett, amely a nagy véráldozat után, eddig soha sem sejtett uralomra jutna: a legteljesebb zavar és chaotikus összevisszaság keletkeznének. Dr. Cserna Endre. ❖ * ❖ * A Szabadság napilap nagyérdemű szerkesztőjének, Dr. Cserna Endrének oly nemes kér. szellemű nyilatkozata jelent meg nemrégiben az általa szerkesztett lapnak hasábjain, hogy mi, mint egyházi és vallásos lap, mindenek okulására méltónak találtuk ama hitvallástételszerü nyilatkozatot teljes egészében is leközölni. — Megtesszük ezt annyival is inkább és már csak azért is, mert ezzel megrősiteni kívánjuk azt a jó véleményt, a mi az amerikai magyarság közvéleményében kialakult a magyar sajtó irányzata felől. Istennek légyen hála — az amerikai magyar sajtó n-em rúgta még ki maga alól azt a talajt, melyen é- pitheti fel egyedül az általa vezetett magyarság jólétének és boldogulásának nagy épületjét. Az amerikai magyar sajtó képviselői — mint látjuk. — átérzik mindenben azokat a megne- mesitő kér. erkölcsi igazságokat, melyeknek követése szerezheti meg nemzetünk ide vetődöttt gyermekei részére is a közvélemény tiszteletét és becsülését. A sajtó munkásai közzül azok, kik a hit, a vallás gyökereit kiakarnák tépni a tömegek szivéből, — nem tesznek jó szolgálatot semmiféle irányban. A munkáskérdés problémáját a vallások megsemmisítésével, még inkább pedig a kér. tanok eltörlésével egyáltalán nem lehet megoldani. — A hitet csak akkor lehet megölni, ha előbb az emberi lelkeket megsemmisítik. Mig a lélek mozdulását érezzük magunkban, — addig mindég fogunk is hinni Istenben és a világot kormányzó fővaloságban. És helyesen mondja Dr. Cserna Endre, a Szabadság szerkesztője az ő hivatolt nyilatkozatában; — a vallásra, a hitre és az egyházra ma nagyobb szüksége van, mint volt valaha! — Ne állítsuk a- zért szembe azokat az eszméket egymással, melyek csakis kölcsönös hatás és közreműködés által juttathatják el a emberiséget a mainál eszményibb és kívánatosabb állapotba, — hanem igyekezzünk odahatni, hogy az egymással kapcsolatos tényezők megértsék egymást és közös nemes igyekezettel szolgálják a köznek a javát. — A socialismus mindenkor maga mellett fogja küzdő társul találni a vallást, a hol az emberiség és különösen a munkás elem igazainak védelméről, boldogulásának eszközlésé- éről van szó. Szerk ********************************************* Amerikai Magyar Segélyzö Szövetség (Magyar Betegsegélyz.ö Egyletek Szövetkezete) 1418 Stíte St- Bridgeport. Conn. Tagja lehet minden testileg és szellemileg ép és egészséges 16-50 év közötti férfi és nö vallás és nemzetiségi külömbség nélkül. Minden tag a felvételi korának megfelelő havidijat fizeti teljes életében.
