Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1919-05-31 / 22. szám

2 (^AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA és minden nemes, emberbaráti ügy munká- lásában Főt. és Méltoságos Dr. Baltazár Dezső református püspök! Ugyan mi rosszat tehetett ez a gonosz­tevőként megyilkolt szegény református püspök, hogy halálra kellett őtet Ítélnie a bolshevik kormánynak? Minő biroság hoz­ta meg felette az Ítéletet? Kik voltak a vád­lók, hol vannak a tanuk és melyik biró vet­te lelkére az örök kárhozat gyötrelmét a- zért, hogy egy kegyes életű, senkinek nem vétő református püspököt kivégeztetett? És kik voltak azok az elvetemedett egyének, az emberszeretetet nem ismerő vadak, — kik akár felsőbb parancsra, akár saját őr­jöngő vérszomjuktól vezéreltetve, — meg­fosztották nemes életétől a református anyaszentegyház egyik apostoli vezetőjét? Oh szörnyű helyzet, melyben szegény Ma­gyar Hazánk jutott! Vajh hol van számára megtartatás? Mikor lesz már vége a hitet­lenség és istentelenség őrjöngő uralmának? Nemes lelkű Barátom; — Vértanú ha­lálod legyen utolsó áldozat a Haza, az Anya­szent egyház oltárán, mely két szent ügyért éltél, munkálkodtál és meghaltál! A Prezsbyterián Egyház Zsinatja Zsinati elnöknek, mint az egyházak fejének, John Willis Baer, californiai bankár, volt egyetemi tanár vá­lasztatott meg — bár a jelöltek sorában hangzott Bryan volt külügyminiszter neve is. Reánk magyarokra nézve, nemcsak azért fontos e választás, mert a magyarországi református egyháznak lelki rokon testvére az Amerikai Presbyt. Egyház és mert több magyar egyház és gyü­lekezet nevezi fensőbb hatóságának, élvezi segítségét és a mi a fő, védelmezője az egyházakban a mi édes anyanyelvűnknek, — hanem azért is, mert az egyház legmagasabb elnöke John Willis Baer, magyar szülők­től származott amerikai. E sorok írója 14 évvel ezelőtt hallgatta John Willis Baer, akkor new yorki tanár előadását egy pittsburghi egyházi egyetemen, amint lelkész jelöltek előtt beszél­vén, lelkűkre kötötte, hogy ha majd az élet forgatagába kijutnak, a közművelődés és nevelés szempontjából ke­ressék fel a bevándorlottak házait, ismerjék meg Ame­rikának e legértékesebb, de lenézett elemét segítsék szeretetteel felemelni a szellemi és lelki műveltség arra a színvonalára, amelyre sok bennszülött amerikai hely­ezkedik, amelyre ezen bevándoroltak épp oly méltók, mint a régi amerikai mivoltukkal sokszor kérkedő itt­szülött. Folytatva tovább azt mondotta: — ne szégyelje a bevándorlóit nemzetiségét és származását. — En is bevándorolt szülők gyermeke vagyok, szüleim magyar­ok voltak. Ekkor magyarul üdvözöltem őt de nem tudott választ adni. Angol nyelven magyarázta meg, hogy aty­ja 16 éves korában jött Pozsonyból Amerikába. A mai világra szóló nagy jelentőségű események Irta: Kardos József st. louisi ref. lelkész Baer W. Jánost prezsbitert választotta meg a zsina­ti gyűlés Egyetemes Egyház elnökéül. — A magyaror­szági ref. egyház segélyezésére nagyobb összeget sza­vazott meg a zsinat. A világnak ama nagy református egyházai közül, amelyek a presbyteriánus rendszer szerint kormányoz­zák magukat: legnagyobb az amerikai Presbyterian Church, amelyhez sok magyar egyház egyház is tarto­zik s a mely egyház legelsőnek kezdte meg a magyar reformátusok között az egyházi munkát. Ez a Presbyterian egyház most tartotta országos évi zsinatját, hivatalosan a General Assemblynek ismert nagy gyűlését St. Louis Mo. városában. — Hivatalos minőségben jelen volt ezen az országos gyűlésen Nt. Laky Zsigmond is, a new brunswicki Első Magyar Református Egyház kiváló lelkésze is, a kit egy házmegyéje azzal is kitüntetett, hogy e rendkívüli fon­tos gyűlésre mint hivatalos delegátust küldötte ki. A zsinati gyűlésen 2300 lelkész és presbiter volt jelen. Több mint 2000-en járultak az Ur szent asztalá­hoz és vették magukhoz a szent vendégség szent jegye­it. — Az egyházi képviselők sorában ott volt Marshall, az Egyesült Államok alelnöke, és Bryan volt miniszter relnök. Nem érdektelen tudni, hogy mily sok kiváló amerikai nagy férfi szerepelt ezen régi, nagy egyház tagjai között! — A jelenben is az Egyesült Államok el­nök Woodrow Wilson kurátora a New Jersey Presbyte­rian Egyház megyének. — Nevezetes volt ez a gyűlés azért is, mert bár a min­den évben választott zsinati elnökük eddig a lelkészek sorából kerültek ki, most — 131 év óta az első eset, hogy nem lelkésszel töltötték be ezen legnagyobb egyházi mél tóságot. sorában e kis napi történet szolgáljon tanulságul a mi itt született és ide vándorolt gyermekeinknek, hogy miként tartsuk meg nemzetiségünket, becsüljék meg azt a tiszteletre méltó nemzetet, melyből ők és apáik származtak, önérzetes büszkeséggel vallják be magyar származásukat és nevüket, — de legyen tanulmányul a szülőknek is, hogy gyermekük lelki és testi nevelését emeljék oly magas színvonalra, hogy más müveit nem­zetek tagjai sorában sohasem lehessen okuk szégyen­kezni, hogy ők magyar származású amerikaiak, mint a hogy a fiatalabb, de már ősz fejű John Willis Baer is bizonyosan büszke volt szülői származására, midőn nyíl­tan önérzettel vallotta meg, hogy azok is magyarok voltak. Megemlítésre méltó dolog az is, hogy a háború miatt szomorú körülmények közé jutott európai s közöttük a magyar református egyház segélyezésére nagyobb ös­szeget szavazott meg a zsinat. Vendég-lelkész: — A Presbyterian Egyházak 131-ik évi nagy zsinati gyűlésén a New Jersey állam new brunswicki egyh. megyeje Nt. Laky Zsigmond, new brunswicki magyar lelkészt küldte ki képviselőjéül. A vasárnapi istentisz­teletben ő tartotta az ünnepi szent beszédet a St louisi magyar ref. templomban. Igen nagy örömünkre volt e szép megtiszteltetés. Sajnáljuk, hogy előbb nem volt tudomásunk, hogy szerencsénk lehet őt körünkben üd­vözölni, mert igy nem értesíthettük gyülekezetünk tag­jait. — Megjelenése mintegy meglepetés volt. Ugyancsak isteni tisztelet tartása közben keresz­telte meg Nt. Laky Zsigmond lelkész az east st. louisi lakos Nagy József és Szabó Juliánná szülők újszülött gyermekét Juliánná néven. A keresztszülői tisztet Nóg­rádi Benjámin és neje Nagy Zsuzsánna töltötték be.

Next

/
Thumbnails
Contents