Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1918 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1918-03-30 / 13. szám
6 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Testvériség. „Egy a ti Me.'tertek, a Krisztus; ti pedig mindnyájan atyafiak vagytok.“ Mát.23.8 Husvét ünnepe közeledik és ezzel Megváltónk dicsalakja a maga teljes ragyogásában ismét szemeink elé tárul. És aki a dicsalakot közelebbről megtekinti azt nemcsak megismerni, hanem szeretve átkarolni akarja, az megérzi ez igék mélységét: “Egy a ti Mesteriek, a Krisztus; ti pedig mindnyájan atyafiak vagytok.” Az ifjúság nem szívesen ismer el valakit mesternek. Minden ifjúság úgy képzeli, vele kezdődik meg csak valósággal az igaz kor, ő van hivatva a világinak igazi mestert adni, de aki mélyebbre néz, mihamar meglátja, hogy a mi életünk nem a mai naptól való, hanem gyökerei alányulnak a múltba; a legjobbat, mit bírunk, azoknak köszönjük, kik előttünk voltak. Bármily körben is munkálkodói, ifjúság, a kézművekben vagy a szellem terén, a gyárban vagy mint a művészet if ja, odakiinn a mezőn vagy pedig az irodában, mindenütt oly utakon jársz, melyeket előtted mások tapostak és bizony közülök sokan voltak a mesterek. De az utakon, melyeken belső embered halad ott csak egy a mester, a Megváltó. Vájjon igyekszel-e Őt követni azáltal, hogy szivedet és gondolataidat egészen tisztán tartod, magadat teljesen embertársaid szolgálatára rendeled? Mert “ti mindnyájan atyafiak vagyEz az intés korunkban és reánk magyarokra különösen komoly. Mindenfelé szétválasztó ellentétek, mindenütt visszavonás és czivódás—hol marad az atya- fiság? Sokaktól kérdezni lehet: keresztyén vagy é te? Hiszen magadviselete és csele — kedeteid megszégyenít nónek egy pogányt! Gondoljunk csak arra Testvéreim, hogy mit is jelent az: “mindnyájan atyafiak vagytok.” Ez azt jelenti, hogy a Krisztus tanítványai, az ő váltságának örökösei vagyunk. Ott künn a kertben sok fa van. Amint eljő a tavasz, fakadnak a levelek s virágok. Egyikök sem teljesen hasonló a másikhoz, egyik sem éppen olyan, mint a másik, de mindnyájan a Mindenhatóról tesznek bizonyságot. Az emberek is olyanok, mint a levelek és virágok. Ők is különbözőségei mellett ugyanazon Isten bizonyságtevői, de csak akkor, ha megismerik: “Egy a ti mesteriek, ti pedig mindnyáj an atyafiak vagytok.” Teutsch Frigyes, ev. püspök. SZÉP OLVASMÁNYOK. Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapjának Kiadóhivatala a maga hatáskörében mindent készséggel megtesz arra nézve, hogy református testvéreink a legszebb és legjobb magyar könyvekhez, szellemi táplálékokhoz hozzá juthassanak. — Ilyen szép olvasmányok, jo könyveknek ítéljük a Vasárnapi Könyvtár füzeteit, a melyek is lapunk kiadóhivatalában megrendelhetők. — Egy - egy füzet ára postai küldéssel csupán 10 cent.— Vasárnapi könyvtár. 1-2. Regék a magyar előidőből. Irta Kisfaludy S. 2. füzet3. Hunyady Mátyás király- Irta br. Jósika Miklós. 4-6. Boldogháza. Buzditó és oktató történet. Zschokke H. után Verner László 3 füzet. 7 Utazások az északi sarkvidékeken. Közli Fényes Elek Átdolgozta Szívós Béla. 20 képpel. 8. Vig elbeszélések. Irta Kisfaludy Károly. 9- A legvitézebb huszár. Irta Jókai Mór. 10. A természet csudái. Irta Szívós Béla. I. füzet: Őriás és különös alakú fák, földünk változásai, csodás sziklák, lengő kövek, orkánok, viharok, hulló csillagok, légköri tünemények. 11-12. Boldogházi esték. Tanulságos történet a magyar nép számára- Irta Vetési László. 2 füzet. 13. Pillantások a természettudomány jövőjébe. Irta Hoitsy P. 14. A világ csudái, összeállította Szegfi Mór. 15-17. András a szolgalegény. Gotthelf J. után Borosa Mihály 3 füzet. 18. Az állatvilág csudái. I. A majmok világából. Irta Szívós B. 19- Arany János élete. Gyöngyösy László. 20. Az állatvilág csudái. II. Az emlősök, hüllők, halak, rovarok világából. Irta Szívós Béla. 21. Regék. Irta Jókai Mór22-24. Robinson Crusoe élete és kalandjai. 3 füzet. 25. Pál és Virginia, Francziából Saint-Piére után26-27. A vékfildi lelkész. Elbeszélés angolból Gold- schmith Oliver után. 2 füzet. 28. Attila Isten ostora- Irta Pálffy Albert. 29. Elbeszélések. Irta Jósika Miklós. 30. Péru elfoglalása és az Inkák pusztulása. Irta Gaal- ( 31. Csontos Szigfrid és a Nibelungok. Irta Gaal Mózes. 32. Berni Deti'e az Amelungok hőse. Irta Gaal Mózes. 33-34- András a gazda, vagy mi lett a szolgalegényből. Gotthelf Jeremiás után Szívós Béla. 2 füzet. 35. Nansen utazása Grönlandon át hóczipőn. Irta Szívós Béla. 30 képpel. 36- Újabb utazások az ésaki sarkvidéken. 22 képpel. 37-39. Homokba irt mesék. Irta Nógrádi László 3 füzet. Minden megrendelés az Amerikai Magyar Reformátusok Lapjának Kiadóhivatalához, — 1008 Tenth Ave., Homestead, Pa. intézendő.— —AZ AMERIKAI MAGYAR HŰSÉG — LIGA— A nagy gondolat hatóereje nem ólomlépésekkel, hanem rohamban halad, mert a nagy gondolat nem apránként szívódik fel a lélekbe, hanem a maga egészében. Ilyen hóditó erejű a hazafiasság eszméje, e- zért volt ilyen az Amerkai Magyar Hűség-Liga megalakulásának gondolata, ezért öltött olyan sebesen testet az eszme, ezért sorakozik olyan hatalmas csapatokban Amerika magyarsága a Ligába. Bizonyos, hogy egyike a legszebb emberi érzéseknek a hála érzése, de az is bizonyos, hogy a hála egyben kötelesség. Már az iskolásgyermek szivébe is belenevelődik ez a hála-ösztön a szülei és tanítói iránt, a felnőtt emberben pedig akképpen alakul ki, hogy kötelességgé fejlődik, kötelességgé az iránt, aki velünk jót tett. Ez a kötelesség lett úrrá az amerikai magyarságon, hogy megalakítsa, fölépítse, nagygyá tegye az Amerikai Magyar Hűség-Ligát. Akik tagnak lépnek be az Amerikai Magyar Hűség-Ligába, megtelik azoknak a lelke a legnagyszerűbb tudattal, hogy ők nem csupán az igazi demokrácia, az amerikai demokrácia előtt tisztelegnek, de egyúttal megtölti majd egész valójukat az a fenséges önérzet is, hogy Kossuth Lajos szellemében cselekedtek, amikor Magyarország függetlenségét mindig rokonérzéssel tekintő Amerika iránt hálájukat fejezték ki.
