Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1918 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1918-01-05 / 1. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3 bavalo fáradság Krisztus Uruk példájára hivatkozni, ki a kánai mennyegzőben a vizet borrá változtatta, mert először is fel nem tételezhető Jézusról, hogy ő örömöt talált volna abba, hogy leitassa a lakodalmas népet, holott ő azt hagyta meg apostolainak, hogy hirdessék az embereknek, hogy a részegesek és isten- káromlók semmiképen be nem juthatnak a m ennyeknek országába, másodszor meg a zsidók különösen lakodalmi és egyházi ünnepélyeknél soha nem is használtak szesztartalmu italokat, és igy Jézus sem változtatta át a kánai mennyegzőben szesztartalmu borra a vizet. — Jézus isteni jellemével és megváltói küldetésével részegitő tartalmú bor előállitásának gondolata is meg nem férhet. És legyen nyugodt Mihályi testvérünk is, meg bárki más is, a ki ezen evangéliumi csodatettre hivatkozni szeret, hogy a kánai mennyegzőben a Jézus társaságában nem volt sem dorbézolás, sem részegeskedésre alkalom adva! Kissé érthetetlennek tartjuk czikkironak azon érvelését is a szeszes italok “mértékletes” élvezete mellett, hogy-mint a maga példáját felhozza, — ő vele is, — úgymond —, megesik néha, hogy nem tudja a kulcsot a szobaajto zárjába beleilleszteni, de azért “mégsem engedi meg, hogy túl menjen az emberiség határán, mert csak addig megyen a meddig a józan ész megengedi.” Bátrak vagyunk kétségbevonni, hogy az még a józan ész birtoklására mutatna, ha valaki már nem képes a kulcs- sal kinyitni szobája ajtaját! Egyáltalán nem hozott fel találó és meggyőző hasonlatot Mihályi testvér, a mikor a saját élete példájának ilyen állapotára hivatkozott! Ez bizony nem valami erős érv a mértékletesség propagálására! Abban azonban nagy igazsága van, a mit a továbbiakban mond, mikor állítja, hogy “az olyan ember, ki az alkohol szolgája, a legnagyobb szolga és el van veszve.” Nem tud bátran és önérzetesen megfelelni az önmaga által feltett azon kérdésre sem, hogy mi lenne akkor, ha az emberiség úgy “élvezné” a szeszt, a hogy a józan ész diktálja? — Hogy mi lenne akkor? A felelet nagyon egyszerű. A józan ész azt diktálja, hogy senki ne igyon alkoholt, mert a szesz méreg az emberi testszervezetben. A szesz olyan, mint a kígyó, melyet ha felmelegitünk, megmar bennünket. Az ész csak addig lehet józan, mig az alkohol meg nem zavarta gondolkodási képességét. Az ember csak addig a teremtés koronája és ura önnön magának és cselekedeteinek, mig be nem engedte várába az ellenséget, az alkoholt. A prohibicionalisták egyáltalán nem ménnek túl a józan ész határán, mikor a teljes szesztilalmat szorgalmazzák, mint a hogy azt Mihályi testvérünk gondolja, hanem csak harczolnak a bűnbe esés lehetősége ellen, és a józan ész uralmát akarják biztosítani. Czikke végén felteszi Mihályi testvér a kérdést, hogy váljon elképzelhető e a keresztyén vallás bor nélkül? Már miért ne volna elképzelhető? Nagyon is elképzelhető! Szomorú dolog volna, ha a kér. vallásnak lényegét és értékességét a bornak, a szesznek létezése adná meg! A legtisztább kér. felekezetek egyáltalán nem használnak áldozásaiknál sem szesz tartalmú • bort. Nem használt szeszes bort maga Idvezitőnk sem, midőn a szentséges végvacsorát szerzetté. Tény, hogy Krisztus Urunk magát több helyen a szőlőtőkéhez hasonlítja, de ez nem egyje- lentőségü azzal, minthogy ha Q az alatt a bort, vagy szeszt értené. Igaz az is, hogy egyes dicséretünkben, p. u. a 192-ben, az allittatik, hogy valamint a kenyér táplálja a testet úgy a szőllőtő gyümölcse az embernek kedvét tölti, — ámde *e helyek világosan mondják, hogy a szőllőtőnek a gyümölcse, tehát nem az abból előállított alcohol. A többi idézetek is mind félre ma- gyarázhatlanul a szesz nélküli italért adnak hálát Istennek. — A 193-ik Dicséret 2-ik versét is idézi czikkiró: “Édes must csorog a hegyeken, áldás folydogál a völgyekben”. Minek ezt félremagyarázni ? Hát nem világosan meg van mondva, hogy édes mustról, azaz még ki nem forrott borról van itt szó ? Vagy a 195 Dics. 2-ik versébe lehet é alcoholt belemagyarázni, mikor az a vers igy hangzik: “íme a szőlőhegy bizonysága, Hogy nagy hozzánk az Ur jósága, Mert édes mustot bőséggel, Adott számunkra oly véggel, Hogy erősítse testünket. Ha munkánk fá- rasszt bennünket”. Itt mustról, édes mustról és nem borról, nem szeszről van szó testvérek, és ne zavarjuk össze a fogalmakat, mert könnyen tévedésbe esünk a következtetések levonásában. A természet nem áldotta meg az emberiséget a szesszel, mint a hogy azt sokan gondolják, mert a természet nagy ház- tartásábán a szesz az erjesztés, a felbontás tehát a pusztítás munkáját van hivatva végezni. A legképtelenebb önámitás azt elhitetni akarni magunkkal, hogy a szesz táplál és erősít. Az orvosi tudomány már rég túl van ezen az állásponton. Ma már nincs komoly orvos, ki reputa- tiojára csak valamit is ad, hogy hirdetni merészelné, hogy az alkohol táplál és erősít. A szín tiszta igazság az, hogy az alkoholban egy szemernyi táperő nincs. Gyorsabb működésre kényszeríti a szivet, miáltal aztán romlik az emberi test gépezete: — ennyi az: egész ereje. Ellenben pusztító kihatása az emberi szervezetre: — az eltagadhatlan. A Brillians magyar orvostanár Newyorkban, Dr. Gerster Árpád, kinek hírneve és tudománya két világrészt meghódított a magyar névnek, — nemrégiben egyik magyar napilapban közölt két jellegzetes, hirdetést juttatott el hozzám, megemlítvén levelében, hogy a két hirdetés egyugyanazon lapnak egyugyanazon oldalán jelent meg állandóan. Az egyik hirdetésben a whysky gyártó ajánlja a maga kotyvalékát drága pénzért, a másik hirdetésben pedig ugyanaz a lap ajánlja, hogy létezik egy csodaszer, melynek segítségével a részegeskedésből ki lehet gyógyulni! Hát a józan ész vájjon nem azt diktálja é, hogy inkább ne igyunk egyáltalán, mintsen hogy kúrálni kelljen magunkat utánna! így fog bekövetkezni az az ideális állapot, a melynek képét oly pathetikusan rajzolja meg érdekes és igazán nemes érzésből sugalmazott czikkében a mi derék Mihályi György testvérünk, mikor igy ir: “Sok százezer nőnek sok zsebkendővel kevesebbet kellene mosni. Sok millió gyermeknek lenne téli ruhája, és meleg szobája. Nem lenne annyi grocery és butcher számla fizetetlen. Sok végrehajtónak kevesebb munkája lenne. Sok rendőrt el lehetne bocsátani és a betegeknek több hely jutna a kórházakban. Börtön sem kellene annyi és a szombat is csak olyan nap lenne mint a hétfő”. — Bár mindez mihamarabb megvalósulna. — Akkor az emberiség viszatalálna az elvesztett paradicsomba! BÜSZKE LÉGY. Büszke légy, hogy magyar vagy és kálvinista; Ezeréves a hazád és hited tiszta Élet útján törhetnek rád szenvedések, óv az Isten s öröm, áldás lesz a részed. De hitedhez maradj is hü a sirszélig. Állj ellent, ha a lelkedet megkísérlik. Él még köztünk a hiúság, fény és pompa, Szent vallásod mindezekért ne döntsd romba. Fölséges az Idvezitő tudománya, Hiba nélkül, tisztán jött az e világra. Tartsd meg úgy hát, hogy ismerjen rád az égből S adjon részt a híveknek szánt idvességből. Tóth István. Ima-könyvek. Biblia, teljes-«. O és Uj szöv., vászonkötés ............. 1.00 Székács, Imádságok és Buzgolkodások, ’(f'r. bőrkötés 2.50 Szász K. Buzgoság könyve, elmélkedések és imák, finom Tompa M. Olajág, finom vászonkötés, tokkal .......... 2.00 Baksay D. Mennyei Szövétnek, imák és elmélkedések, vász o n k ö t.......................................................................2.50 Szabó A. Lelki Harmat, imák és elmélkedések minden napra ........................................................................ Református Zsoltár, nagy, vászonköt ....................... Pap K. Esti Harang, szép imádságok, vászonköt---1.00 1.25 •75 Minden rendelést igy tessék cimezni: AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA: 1008 — 10th Avenue. Homestead. Pa.
