Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1918 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1918-05-04 / 18. szám

4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA tárnoknak Tóth Károly múlt évi pénztárnok választatott meg egy­hangúlag. B.Tóth Jánosnak jegyző­könyvben örökíti meg a fiók egyház- község hűséges munkálkodását. EAST CHICAGO, IND. Az east chicagói református egy­ház megint hatalmas egyházi ünnep­séget tartott: Ugyan is a minap állí­tották be a takaros kis templomba az egyház vadonat uj orgonáját, ame­lyet ötszáz dollárért vásároltak.Szak- értők véleménye szerint ezért az olcsó pénzért remekebb, pompásabb hangú, művészeknek való organát se­hol a világon nem lehetett volna ven­ni. Az orgona felavatási ünnepély a múlt vasárnap tartatott. BRIDGEPORT, CONN. Egyháztanács gyűlés. Az első magyar református egy­ház elöljárósága április hó 21-én, vasárnap délután, az istenitisztelet végeztével tartotta meg rendes havi gyűlését, melyen az egyház folyó ügyeit intézték el bölcs körültekin­téssel.— Esküvő. Az első magyar ref. egyház Pinc streeti templomban esküdtek egy­másnak örök hűséget az erdőhorváti, (Zemplénmi) születésű Zölyomi Sán­dor és a kállósemjéni, (Szabolcsin.) születésű Gura Veronika. Tanuk: Kovács Kálmán és Gura András. Ref. Énekkar. A Pine st.-i magyar ref. egyház énekkara április 9-én tartotta meg negyedévi közgyűlését,amelyen száz­ötven dollár adományt szavazott meg az egyház részére, uj bizonysá­got tévén ez áltál is, újabban is, hogy minden lehető tisztes utón és módon támogatni kívánja az egyházat. A közgyűlés jegyzőkönyvileg is köszö­netét mond a húsvéti előadás szerep­lőinek, a rendezőnek, a súgónak és az előadást látogató és igy az ének­kart és ezáltal az egyházat is támo­gató magyarságnak. — Az énekkar huszadik év óta áll már szeretett egyházának és a bridgeporti magyar­ságnak szolgálatában és húsz éves jubileumát ez évi októberben ünnepli meg. Ugyancsak jubilálnak tehát a Pine st.-i magyar reformátusok! Mert októberben az énekkar húsz é- ves;- és majd a jövő évben maga az egyház huszonötéves és a nőegyelet tízéves jubileumi ünnepélyt tart. Ezek az évszámok is mutatják, hogy mily régi idő óta teljesiti nemes mis­sziói munkáját ez a hatalmas élet­erőtől duzzadó és folyton fejlődő első magyar református egyház, amely sohasem húzódott semminemű köz­hasznú jótékony cél és intézmény előbbvitelétől, amely alapon is joggal tartott és tart igényt a magyarság osztatlan megbecsülésére és támo­gatására. (Gratulunk az énekkar szép múlt­jához, jelenjéhez és jövendőjéhez. Szerk.) BRIDGEPORT, CONN. — Egyh. tanács gyűlés. A Bridgeporti Első Magyar Refor­mátus Egyház elöljáróság havi gyű­lését ápril 21-én, a délutáni isteni­tisztelet végeztével tartotta meg. Megválasztotta az egyházmegyei gyűlésre kiküldendő képviselőit; in­tézkedett a Liberty Bond vétele ii- gyében. E gyűlésen tették meg a számvizsgálók jelentésűket az egy­ház negyedévi számadásánek meg­vizsgálásáról. Ez a jelentés is mutat­ja, hogy nemcsak az elmúlt év volt szokatlanul eredményes az anyagiak­ban is, a mikor majdnem nyolcezer dollár volt a bevétel, hanem ezen év három első hónapja is, miután e há­rom hónapban a bevétel, a múlt évi maradvány nékül 2890 dollár és 61 cent volt. Az egyház bevétele tehát a múlt évben csaknem megkétsze­reződött és ezt az egyház elöljáró­sága, a hívek egyház és vallásszere- tetén, nemes áldozatkészégén kívül a helyes vezetésnek, és első sorban a lelkipásztor lelkes és lelkiismeretes buzgólkodásánek s a lelkészcsalád minden téren való közreműködésé­nek is tudja be és ez alapon is az itteni rendkívüli drágaságra, nehéz megélhetési viszonyokra való tekin­tettel. a lelkésznek készáz dollár évi drágasági pótlékot szavaz meg és ezzel kapcsolatosan a múlt idők mu­lasztásának mintegy pótlásául olyan nemes érzületről és egyenes életnézet ről tanúskodó határozatot hoz, mely ha régen meghozatott volna, nagyon való szinti, hogy nem lennének most az Amerikában élő reformátusok annyi csapatra szakadva egyházi te­kintetben, vagy legalább is nem lett volna szükség az úgynevezett csat­lakozási mozgalomra, mely a refor- mátusságot itt is két csoportra sza­kította. Kimondotta ugyanis a Bridgeporti Első Magyar Reformá­tus Egyház előj árósága, hogy lelki­pásztorja családjáról gondoskodni, tog akképen, hogy a lelkész részére ötezer dolláros életbiztosítási köt­vényt vált ki, fizetvén arra a bizto­sítási évi dijat itt lelkijásztorkodása ideje alatt. Ez a határozat nagy fon­tosságú és szükséges is ilyen intéz­kedés. Szükséges, mert a lelkipász­tor, ha szent szolgálatainak és ha azoknak megfelelően él, családja jövőjéről anyagiakban kellően tel­jességgel nem gondoskodhatik, sőt ha anyagi gondokkal is kell küzdenie, szent hivatalát sem viheti olyan e- redményesen, mint azt szeretné és igy egyháza felvirágoztatását sem munkálhatja kellő mértékben. És nagy fontosságú is ez a határozat, ellensúlyozva lévén ezzel a nyugdíj­alaphoz való igénytarthatás, a mi pedig letagadhatatlanul főfő mozga­tó ereje volt a csatlakozása mozga­tóimnak. Ha minden egyház megtesz ezt, amire most a Bridgeporti Első Magyar Református Egyház gyönyö­rű példát mutatott, önmagától elosz- lik a nyugdíjhoz való vágyódás csá­bitó ingere és hamarább visszajön a régi helyes állapot, hogy egy tábor­ban lesznek az amerikai magyar re­formátusok és ezáltal a béke és sok egyháznak a fellendülése is biztosít­va lesz. Úgy legyen! Körtési Sándor, egyházi jegyző. * S Nagyon nemesen és példaadoan csele­kedett a fényes bridgeporti gyülekezet e- melkedett gondolkodású elöljárósága, mi­dőn érdemes lelkészüknek Nt.Ludman Sán­dor urnák feláldozó és hü fáradozásait azzal honorálta, hogy a lelkipásztor csa­ládja részére kivette az életbiztosítási köt­vényt ötezer dollárról. — Tudtunkkal más egyházak is tanúsítottak ilyen szép eljá­rást papjokkal szemben. — Mindenesetre az ilyen határozatok és cselekedetek iga­zolják azt, hogy az egyes gyülekezetekben meg van a lelkészi hivatal iránti mélysé­ges tisztelet és a lelkipásztor iránti hűsé­ges szeretet. Ennek a tiszteletnek és sze­retetnek elemi követelménye, hogy a lel­kipásztori állás ne a nyomorúságos, hanem a tisztességes megélhetésnek állása legyen az Ur szolgájára nézve, ki sok esztendei tanulás és költséges iskoláztatás után ju­tott el szent hivatalának magaslatára. — S nem csak a lelkészi állás, de Isten Igéje iránti tiszteletlenségnek szomorú példája az, ha valamely gyülekezetben meg feled­keznek a hívek arról, hogy méltó a mun­kás a maga jutalmára, és hogy az Ur szol­gájának az Ur oltáráról kell megélnie.—■ S ha ma több gyülekezetünk van lelkész nélkül, s még több lesz ezután, s ha továbbá tehetséges ifjakat kötéllel sem lehet immár a theologiákra való bei­ratkozásra rábírni, — ennek egyik érthető oka abban van, hogy minden más pálya jobb megélhetést, értem tisztességesebb jövedelmet tud Ígérni a pályaválasztás kü­szöbén álló ifjaknak, mint a lelkészi pálya. Ha ez megfordítva volna, — bizonyára seregestől tódulnának if jaink a leggyönyö- rüséímsebb, de anyagilag nem mindenütt megfelelően dotált lelkészi pályára. így átják a mi szemeink a helyzetet és ép

Next

/
Thumbnails
Contents