Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1917 (18. évfolyam, 14-52. szám)

1917-06-30 / 26. szám

26. szám Junius 30.

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

3

ga az anyag örök, annak nem volt kezdete. De ezt elfogadni nem lehet. Az anyagban nem látunk semmit, ami változatlan volna. A vizsgálódás legfeljebb elemekre vezet. Ma mintegy 64 ilyen elemet ismerünk, melyekről a tudomány azt tartja, hogy magok is még módosulások s meglehet csak egyetlen elemnek a módosú- lásai, akkor tehát változatlanság bennök sincs. De feltéve, hogy egyszerű elemek volnának, és nem magok is módosulások, senkisem mondhatja, hogy ilyen egyszerű, végleges elemeknek ismerjük őket. Meglehet, hogy p. o- az élenyben minden parány csak éleny,, de mi csak élenyt ismerjük, de az éleny parányait nem. Ha valami: a parány lehetne változhatatlan, de parányt senki sem látott, a parányról nem tudunk semmit; egyenes tapasztalásból tehát nem ismerünk semmit, ami a teimészetben állandó, változhatatlan lenne. Hinni hiheti valaki, ha akarja, hogy van valami ilyen állandó és változhatatlan, de az hit lehet csak és nem tudás.

Nem állíthatjuk tehát, hogy az anyag legapróbb részei, a parányok örökkévalók és változhatatlanok volnának. De feltéve, hogy azok volnának, akkor is az volna a kérdés, hogy ezek a parányok, melyekből megszámlálhatatlan millióknak kellene lenniök, hogy egyesültek ezzé a bámúlatos világrenddé? Tanácsot tartottak ? Ez képtlen feltevés, de még sokkal képtelenebb az, hogy véletlenül alkották volna ezt a világrendet. így is oda jutunk, hogy egy rendező értelemnek kellett lenni, aki őket világrenddé egyesítette. Sohase alkottak volna azok egy növényt vagy állatot,, annál kevésbé faji törvényeket, vagy naprendszert, vagy épen világrend- szert. Tehát még ha feltennők is, hogy a parányok örökkévalók és változhatatlanok, akkor is hinnünk kellene egy isteni, rendező értelemben, mely őket rendszerbe állíította.

És itt az a kérdés merül fel, hogy szükség-e mind a kettőt: úgy Istent, mint az anyagot örökkévalónak hinnünk? Ha ki tudjuk mutatni, hogy az egyik nem elégséges arra, hogy a másikat előállítsa, akkor örökkévalónak kell hinnünk mind a kettőt. De ha azt nem tudjuk kimutatni, hogy egyik a másik alkotására elégtelen, akkor nem mondhatjuk, hogy mind kettőnek öröknek. Azt már ki tudjuk mutatni, hogy az anyag nem képes magától még egy világrendszert alkotni sem, nemhogy Istent volna képes előállitani, de micsoda alapon mutatná ki azt valaki, hogy az isteni értelem nem volna képes azt az anyagot, melyből egy bámulatos világrendszert alkotott, meg is teremteni? Meglehet, nem értjük, mi módon teremthető az anyag? de nincs okunk azt gondolni, hogy nem is teremthető. S bizonyára sokkal könynyebb azt gondolni, hogy teremtetett, mint azt, hogy megszámlálhatatlan millió parány, elképzelhetetlen nagy területen önmagától létezett volna képes azt az anyagot, melyből egy bámulatos annak feltevése, hogy Isten öröktől fogva önmagától létezett. - íj-ijjgl}

De bármily teszetős fogalmat alkossunk is az anyag alaptermészetéről, minden csak arra a hitre vezet, hogy az csak okozat, folyomány. Csak a gondolkodni nem tudó hiszi azt, hogy az anyag valami egyszerű dolog, melyet azonnal értünk, mihelyt szemünket kinyitjuk, kezünket kinyújtjuk- Mi alakját és színét látunk az anyagnak, de csak érzékeinket kell megváltoztatni és már egészen más lesz alakjok és színök.

Mihelyt tehát gondolkodva kérdezzük, hogy mi az anyag? azonnal látni kezdjük, hogy az valami végtelenül titokzatos dolog. Bölcselkedők és természettudósok arra anézetre jöttek, hogy az anyag tulajdonképpen nem egyéb, mint erőnyilvánúlás, az isteni akaraterő nyilvánúlása s az anyag alkotó részei nem parányok, hanem erőközpontok, tehát szélién és nem anyag.

De tegyük fel, hogy a világ elképel hetetlen apró és oszthatatlan parányokból áll, akkor is, — mint természettudósok megjegyzik, — aféle gyártott dolgoknak tűnnek fel. Ki esztergályozta őket egyformára s alkotta őket alkalmasnak arra, hogy belőlok világrend- szer alkottassák? Mikor még semmi eszköz nem volt Minden parány egy természetfeletti hatalomra és bölcseségre utal, Isten dicsőségét tükrözi vissza.

Egy kiváló természettudós azt mondja, hogy a parányok lehetnek örvénygyürük az értherben, egy, a tért betöltő, tökéletes folyadék részei- De a forgás megindítása itt is egy természetfeletti kézre utal, mely azt megindította. - Egy keresztyénnek nem kell tehát félnie az anyag alaptermészetének vizsgáltától- Amit róla tudunk, végtelen kevés, tökéletlen, de mindaz, amit tudunk, vagy észszerüleg képzelhetünk, arra a következtetésre vezet, hogy nem magától van, hanem Isten munkája.

Ezekhez hozzá kell tennünk, hogy a természettudósok szei'int tudományos bizonyítéka van annak, hogy a világ kezdettel birt. A hőség fogy, s ha ez arányosan folyik, a viszsza, a múltba való számítás oly hőfokát eredményez, mely egyszerűen képtelen, ebből az következik, hogy a világ kezdettel birt. De ezen kívül is bőséges bizonyítéka van annak, hogy: a természet csak egy okozat, melynek oka Isten.

Tükör-darabok.

Egyszer egy gazdag ember imádkozott házanépé- vel s imájába befoglalta a szegényeket is, hogy az Úr viseljen gondot reájok s adja meg nekik, a mire szüksége van- Mikor imáját bevégezte, kis fia igy szólt hozzá: Apám, de szeretném ha apám pénze az enyém volna! “Azután miért?” kérdezte az apa. “Akkor megadnám apám kérését, abból segítenék a szegényeken.

Sokan könyörögnek Istenhez azért, a mit magoknak kellene tenniök.

Egy helyen a betegekért könyörögtetők között egy szegény özvegy asszony is megjelent magáért akart könyörögtetni,, hogy rendelne Isten valami jó lelkű embert, a ki rajta és árváin nagy szükségükben segítene. Megtudta ezt egy vallásos jó ember és igy szólott a lelkészhez: ne alkalmatlankodjunk e2zel a jó Istennek, adok én neki. Ez az ember jól fogta fel a dolgot.

Honnan jön? kérdezték egy nőtől- Istenitiszteletről, felelt az. Hol volt isteni tiszteleti? kérdezték ismét. A házamnál felelt az Hányán voltak? — Négyen. Kik voltak a többiek? Az Atya, a Fiú és a Szentlélek- Úgy van!

Isten imáinkat, mint rózsaleveleket az emlékezet könyvébe teszi, s mikor a könyvet végre felnyitja, kellemes illat árad belőbe.