Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1917 (18. évfolyam, 14-52. szám)

1917-12-01 / 48. szám

6 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA ségii lelkészek foglalják el. örömünkre szolgál m e g á 11 a - pitani azt, hogy a drakes- congoi precedens eltüntetni kívánja a válaszfalat, mely oly hosszú évek során át fennállott a csatlakozott és nem-csatlakozott lelkészi kar kö­zött. — KERESÜNK. — Minden plézen és különösen minden olyan városban, hol magyar ref. gyülekezetünk van, keresünk buzgó, hitüket vallásukat szerető, ennek terjesztéséért lelkesed ni tudó egyéneket, kik az Amerikai Magyar Reformátusok Lapjának képviseletét elvállalni szívesek volná­nak. — Kérjük különösen a Ntiszt. lelkész urakt, hogy legyenek szive-- sek bennünket összeköttetésbe hoz­ni olyan hitbuzgo híveikkel, kikre mi a Reformátusok Lapj ának helyi kép­viseletét rábizhatnók. Vasárnapi Iskolai Kis Képeink. Amerikai Egyház Főhatóságaink szives jóindulattal és nagy áldozat- készséggel gondoskodnak arról, hogy az Evangélium hirdetésének szüksé­ges eszközei meg legyenek birtokunk ban. Amerikai prot. testvéreinknek ez a hittestvéri meleg szeretetből fa­kadó jóindulata irányukban nemcsak a felnőttek, hanem a kicsinyek lelki tápláltatására is kiterjed. Ebből a szereteti érdeklődésből kifolyólag történik az, hogy vasárnapi iskolá­inkban elvagyunk látva MAGYAR nyelvű vasárnapi iskolai kis képecs- kékkel és MAGYAR nyelvű Bibliai Tanító ez. havi folyóirattal. Az előbbi az Amerikai Magyar Reformátusok Lapjának Kiadóhivatalában készül el negyedévi a Bibliai Tanító pedig Newyorkban Nagyt. Harsányi Lász­ló ref. lelkész ur szer kesztésében szintén évnegyedes expediálással. Ezen magyarázó bevezetés után most már közöljük mindazon lelkész urakkal és vasárnapi iskolai veze-- tőkkel, kik a tanítás szemléltető eszközeiül bevezették és használják a mi vasárnapi kis képeinket, — hogy az 1918 év első negyedjére szó­ló kis képek nyomatása munkába van véve és a jövő hó elején minden vasárnapi iskola megkapja a megren delt mennyiségű kis képecskét. Nyo­matékosan hangsúlyozni kívánjuk, hogy csakis azok részére küldhetünk uj évtől fogva kis képeket, a hon-- nan a múlt évi számla kiegyenlit- tetvén, — értesittettünk arról, hogy kívánják a jövőre is a képecskék kül­dését. Lehetetlen fenntartanunk sa­ját egyéni reputátiónk és a magyar vasárnapi iskolák becsületének meg­őrzése miatt azt a rendszert, mely a múltban ignorálta a kis képecskék számlájának kiegyenlítését. Sajno­sán tapasztaljuk, hogy a kis képek ügyében szétküldött felhívásunkra egyes helyekről válaszra sem érde­mesítik Kiadóhivatalunkat. — Az ilyen eljárást tanúsító vasárnapi is­kolák számára az 1918-ik évre vég­telen sajnálatunkra nem küldhetünk kis képeket, mivel azt kell feltéte­leznünk, hogy ők azt nem kívánják. Másfelől elismeréssel és köszönettel vagyunk azon kedves lelkésztár­saink iránt, kik ebben a munkában is mellettünk állanak és szives kész­séggel helyezik el megrendeléseiket vasárnapi iskolai kis képek irányá­ban lapunk Kiadóhivatalában. Ter­mészetesen azok a rendelések is, melyek indokolatlan kicsinyeskedés­ből kifolyólag a Presb. vagy a Ref- formed Church Publ. Boardjaihoz adatnak le, — végső ponton mihoz- zánk jutnak el, és Kiadóhivatalunk által intéztetnek el. Ez a kerülő eljá­rás azonban csak a felesleges mun­kát szaporítja. — A bibliai kis ké- pecskéket az 1918-évben is a mi de­rék segédszerkesztőnk, Nagyt. Kme- cik György jessuppi Pa. lelkipásztor ur fogja az ő ismert gördülékeny magyar nyelvezetével kidolgozni számunkra. Felesleges munkát vé­geznénk, ha az ő irályát dicsérni meg kisérlenénk. Egyszerűen megköszön jük neki ez ügyben való önzetlen és szives fáradozásait. — ZAVAROK A So. Riveri N. J. csat­lakozott ref. egyházban. A south riveri magyar református egyházban zavarok észlelhetők az utóbbi időben. Az egyháztagok kö­zül az utóbbi időben sokan nincsenek megelégedve a mostani lelkészükkel. Szabó Lászlóval. Elégedetlenségük­nek nyíltan is kifejezést adtak. Az elégedetlenségre a vádolt lelkész az­zal felelt, hogy hármat közülök a bí­ró elé hurcolt, s ott viszont vádat emelt ellenük annak dacára, hogy a biró elé hurcolt emberek nem a vi­lági hatóságokhoz fordultak orvos­lásért. Az utóbb tartott egyház- megyei gyűlés a folyamodó elégedet­lenkedők ügyében semmit nem tett. A gyülekezet tagjainak többsége a mellett van, hogy a jelenlegi lelkész távolitassék el hivatalából. (Ezeket Írja laptársunk a newbrunswic- ki Magyar Hírnök Bizony ezek nem valami épületes és nem is nagyon lelkesítő hírek. Szerk.) A Magyarság tekintélye. Az összes magyar lapok nyomatékosan sürge­tik, hogy magyarságunk igyekezzen az amerikai társadalmi és politikai életben érvényesülni és ez által a ma­gyar névnek tiszteletet, a magyar­ságnak tekintélyt s befolyást szerez­ni Ezt természetesen másképen nem lehet elérni,mintha belekapcsolódunk az amerikai közéletbe, mert csakis igy ismerhetnek meg bennünket és nyújthatnak nekünk alkalmat a köz­élet terén való munkálkodásra. Az amerikai magyarságnak felemelésére pedig legtöbbet tehetnek a magyar lelkészek. Ezek között pedig kiválo- lag az olyan lelkészek, kik bele tud­ják magukat élni az. amerikai leve­gőbe és feltudják ismerni és hasz­nálni azokat a nagyszerű alkalmakat, miket fogadott hazánk minden becsű letes és jóhiszemű kivándorlottnak megad. — Figyelemre méltó czikket olvas­tunk e tárgyban a Newbrunswicken megjelenő Magyar Hírnök hasábjain a múltkorjában. A czikket egész ter­jedelmében hozzuk is mert magyar­ságunk javát és boldogulását véljük előmozdítani azzal, ha mi is buzdít­juk honfitársainkat arra, hogy az adott alkalmakat ragadják meg és igyekezzenek elsajátítani minél töké­letesebb mértékben az angol nyelv ismeretét. Hiába, a nyelv birtoklása nélkül bármely országban is lehetet­len bármely téren is érvényesülni. A hivatolt czikket az alábbiakban ad­juk. — Polgárosodjuk. Talán némi restelkedéssel fogunk az íráshoz, midőn újból a régi nótát verjük: hogy tanuljunk meg angolul és polgárosodjunk! Ha nem volna erre szükségünk, ha az angol nyelv ismerete nélkül boldogulhatnánk ebben az uj világ­ban, ha az amerikai polgári jog meg­szerzése nélkül is érvényt szerezhet­nénk tehetségeinknek és munkánk­nak, akkor soha sem szorgalmaznék az angol nyelvet, soha sm mondanók azt, hogy szerezzük meg az amerikai polgári jogot. Azt mondanánk akkor elégedjünk meg szép magyar nyel­vünkkel, szép magyar polgárjogunk­kal és, egyebet ne kívánjunk. Azonban az okosság, a szükség mást mond, mást kíván tőlünk. Ha nem tudjuk az ország nyelvét, az angol nyelvet, ha legjobban kikép­zett munkások, iparosok is vagyunk, semmire se megyünk, munkánknak értékét nem nyerjük meg. Lenéznek, megvetnek bennünket minttudatla- nokat.

Next

/
Thumbnails
Contents