Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1917 (18. évfolyam, 14-52. szám)

1917-09-15 / 37. szám

PUBLICATION OFFICE: 1001 MANUFACTURERS’ BLDG. PITTSBURGH, PA.

Editors residence address: REV. ALEX. HARSANYI, 1008—10th Ave. HOMESTEAD, PA.

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. PUBLISHED EVERY SATURDAY.

Entered as second class mail matter: Apr. 16. 1917. at the Post Office at Pittsburgh, Pa.

XVIII. ÉVFOLYAM, 37- SZÁM. 1917, SZEPT. 15. VOL. XVHI. NO. 37Bloomfield, N. J., 1917, szeptember 4.

Kedves Kollega Úr!

Alulírottak szükségét érezzük annak, hogy az A- merikában működő Református Lelkészek szervezett testületté alakulnának, melynek keretén belől nemcsak szorosabb kartársi kapcsot létesítenénk, hanem egyöntetűbb és eredményesebb munkálkodásra is serkentenék egymást- Minden Amerikában élő nemzetiség lelkészi kara alakított már hasonló egyesületet, csak mi, Magyar Ref. Lelkészek, élünk elkülönítve egymástól. Ez a nemes cél vezet minket akkor, midőn szeretettel hívjuk meg Kollega urat arra az előkészítő gyűlésre, melyet f. évi szeptember hó 18-ik napján, délelőtt 10 órától kezdve, a Labor Temple-ben, Cor. Second Ave. és 14th Str., New York, az alábbi tárgysorozattal tartanánk meg:

1. Magyar Református Lelkész Egyesület tervezése és megalapítása.

2. A Reformáció négyszázados évfordulójának egyöntetű megünneplése.

3. Esetleges indítványok- Kartársi szeretettel:

Dikovics János theol tanár,

Szilágyi Endre yonkersi ref. lelkész,

Tóth Mihály elizabethi ref. lelkész. —

U. I. Mindenki saját költségét fedezi.

Szives válaszát erre a címre kérj ük:

Rev. John Dikovics, Theol Seminary Bloomfield, N. J.

LAPUNK vezető helyén közöljük az amerikai magyar ref. lelkészikar három érdemes tagjának aláírásával ellátott ezen felhívást, melyet ez előkészítő bizott- tság egy REF. LELKÉSZI TESTÜLET alakítása érdekében bocsátott ki. — Vita tárgyává sem tehető az a kérdés, hogy vaj jón van é, vagy nincs é szükség ilyen testület létesítésére? Nagyon indolens egyénnek kell annak lennie, ki a létező állapotokkal e téren meg van elégedve. Krisztus Urunk szent Evangéliuma tanítja,

hogy egymás terhét hordoznunk kellene. Mi azonban egymással alig törődünk valamit. Egymás bajairól, égető szükségeiről s az egyházi munka egyetemes érdekű vonatkozásairól tudomást sem veszünk. Ránk illik a közmondás, hogy oldott kéve vagyunk. Kiki csak magának láttatik élni, holott fülünkbe kellene hogy csengjen az apostol intése, hogy senki ne éljen csak önönmagának. Mulasztásaink vannak a kartársi soli- daritás és testvéri szeretet kapcsainak megkovácsolá- sa körül is.—Igaz, a vád ódiuma nem csupán bennünket illethet a mulasztásokért. A magyar ref. lelkészikar tiz év a’att ki adta energiájának legjavát az anyaszent- egyház falainak építési munkájánál- Egyházi életünkben páratlan, soha nem remélt sikerekre mutathatunk rá Isten kegyelméből. Mindenütt pezsgő élet, tevékenység, lelkesedés és épités jelei tűnnek szemeinkbe. Gyülekezeteink anyagi és szellemi téren messze túl szárnyal ják akár a rom. catholikusokat, akár a többi magyar hitfelekezeteket Amerikában. E közben azonban megfeledkeztünk magunkról. Megfeledkeztünk kartársainkról és arról, hogy velük a collegiális közösség erősítő szövetségét fenntartsuk. Most már erre is kell gondolnunk. A mulasztás helyrehozásának alkalmát kivánja munkálni az a lelkészi gyűlés, melyet Ntiszt. Dikovics János, Szilágyi Endre és Tóth Mihály ismert buzgó lelkipásztor urak Newyorkba. a 14-ik ut czai Labor Tem- plebe SZEPT. 18-ra össze hivtak. Az ügyrend pontjául csupán 3 tárgy van megemlítve, de ha azok közzül csupán EGY, értjük a lelkészi TESTÜLET megalakítása kimondatik is, már el van érve a czél, melynek érdekében a gyűlés összehívása indokoltnak tekinthető. — Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja tekintélyének és befolyásának teljes súlyával áll oda azon derék és érdemes lelkész urak mellé, kik az eszmét megpendítették és annak megvalósításáért minden fáradozásra készek. — (Szerk.)