Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1917 (18. évfolyam, 14-52. szám)
1917-08-11 / 32. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3 A boldogságról. A boldogság az, mit elérni minden halandóinak törekvése. Minthogy azonban a boldogság fogalma felől sokan téves véleményben vannak, igy annak útját nem mindenki találhatja meg. Legtöbben kincsek és gazdagság bírásában képzelik: pedig sok példa igazolja az ének sorait: Az igaz boldogság nem áll ebben. Mennyi földi jó van kezemben. — Nem az mondatik ezzel hogy a földi jók birtokosai nem lehetnek, boldogok; hanem az hogy a boldogság nem kiváltságok. Lehetnek gazdagok, kiknek az elégedetlenség és békétlenség osztály- részök, lehetnek olyanok is, kiknek lelkiismeretök nem nyugodt a földi jók megszerzése és az avval valő sáfárkodás miatt. Ellenben lehetnek szerény anyagi viszonyok közt élők, kik szegénységök mellett is megelégedettek és boldognak érzik magokat. Mely boldog, aki jól és igazán él, hamis keresményt házába nem szemlél, aki kenyerét eszi dolgozva nem állnok úton orozva stb. A kincseiről s gazdagságáról hires Croesus. Lidia királya az őt meglátogató Solon athenei bölcshöz, miután annak kincseit megmutogatta: ily kérdést intézett: Láttál-e már én nálam boldogabb halandót? mire Solon igy felelt: igenis láttam többeket; de én téged nem tartalak boldognak, mig pályád végén nem látlak; mert senki sem boldog halála előtt. Énem várt válasz látszólag isértette Croesust. Történt hogy Croesus háborúba elegyedett Cyrus persa királlyal: s ez őt meggyőzvén elfogatta s máglyára vitette. Szoron- gattatásában elmélkedvén, eszébe jutottak Solon szavai s igy kiáltott fel: óh Solon! Solon! Solon! Cyrus tudni akarta e szavak jelentőségét, Croesus elmondván neki a Solonnal történt eseményt, ez úgy meg hato,tta a persa királyt, hogy magába szálván Croesust szabadon bocsátotta és legjobb barátjává fogadta. Ez történt Krisztus urunk sz. előtt több száz évvel, és hol állunk ma Krisztus urunk sz. után 1917. évvel, a midőn az evangyeliom szent tanait, halljuk. Elszomorodhatunk látva az önzés, gyülölség, erkölcstelenség terjedését, s ezzel szemben a vallásnak azon erkölcsi kapocsnak, mely bennünket Istennel és embertársainkkal összeköt, meglazulását, látjuk hogy ember ellen mily készségesen használ fel minden alkalmat hogy árthasson annak, bárha abból haszna nincs is, mennyivel volna boldogabb az emberiség, ha Krisztus Urunk szavait tartanánk szem előtt: Szeressed a te felebarátodot, mint magadat; ha csak ott segítenénk is embertársunkon hol azt a magunk érdekének veszélyeztetése nélkül tehetnénk; de a helyett legtöbben ajkunkra vehetjük az ének ama versét: Az emberekhez vagyok idegen, Tettetve bánok velők hidegen. Titkon örülök mikor van kárjok. Sőt megnyílván ellenek is járok. Vallás nélkül igazi boldogság el sem képzelhető. Láttunk már embert, ki földi fényben úszva, az ő dicsőségét a maga eszének s szorgalmának tulaj donositotta, előtte Isten, vallás üros fogalmak voltak, csak mikor eljöttek reá a nem szeretem napok, ismerte meg Istent, pedig: mit használ valakinek ha az egész világot megnyerné is ha az ő lelkében kárt vall. Tapasztalásból is tudjuk, hogy ha már közeledni érzi valaki életének végét s látja, hogy el kell hagyni gyermekeit s a körötte levő jó szomszédok, rokonok, atyafiak vigasztalják s Ígérik, hogy ők gyrmekeinek gondját viselik az illető nyugodtan hajtja örök nyugalomra megfáradt tagjait- Bízik a szomszédokban. Nem gondolja meg, hogy azok is meghalhatnak mielőtt beváltanák ígéreteikét. Erről is jusson eszünkbe kedves atyámfiai, hogy nem jó emberekben bízni inkább mint Istenben. Mily boldog is az, ki az övéit Istenre bízza, Isten oltalmába, gondjaiba hagyva távozik el az élők sorából. i Eddig még mindig azt tapasztaltam, hogy a haldokló ágya körül levők azzal biztatják a haldoklót, ha a leghitetlenebb volt is az, hogy majd igy-ugy milyen jó lesz a mennyben, oda fog menni hogy mint találkoznak majd. Én ezt nem helyeslem. Nem kell a haldokló- előtt elhallgatni, hogy a ki megtér idvezül, a ki meg nem tér elkárhozik. Meg kell neki mondani szeretettel, gyöngédséggel, de határozottan, hogy csakis az idvezül, a ki megtér, a ki meg nem tér pedig elkárhozik, a pokolban hol lészen sirás-rivás, és fogak csikorgatása, hol, az ő tűzök soha el nem aluszik- Jó a haldoklót arra, figyelmeztetni hogy pokol is van. Hadd rettenjen meg az örök gyötrelemtől. Ne mulaszszuk hát el felebarátainkat, ha elébb nem, de halálos ágyukon okvetlen felvilágosítani és figyelmeztetni. Mig él az ember addig van idő a megtérésre. Mi úgy elsopánkodunk, kesergőnk meg mit csinálunk: milyen rosszak az emberek, részegesek, károm- kodók: Csudálkozunk, hogy hogy lehetnek már olyanok, hogy ölheti meg ember embertársát, hogy nem segítik a gazdagok a szegényt. Pedig mindezeken nincs mit csodálkozni, hiszen ez a legtermészetesebb dolog- Nekünk már tudni kellene, hogy nem teremhet a tövis szőlőt, a bojtorján fügét. A milyen a fa olyan a termése. A milyen az ember olyah a munkája. A szív teljességéből szól a száj. S csak nem is kívánhatjuk azt a természet ellenes dolgot, hogy a kinek szivében ördög él, az velünk imádja az Istent. Hiszen ő ezt nem teheti, mint a hogy nem káromkodhatik az kinek szivében Krisztus él- Nem is jó természet ellenes dologra erőltetni valakit, hanem hirdessük mi erős hangon az evangyéliomot. Legyünk kiáltó szó: “Térjetek meg! Térjetek meg!” Ha aztán a szív megváltozott, más lesz ottan minden. Úgy fényljék a mi világosságunk hogy mások ezt látván megtérjenek, Es ne felejtsük el, hogy leghathatósabb prédikáczió a példaadás. Nádasdy József. ;Jc % :J: sj: ^ * * A NAGYTISZTELETÜ LELKIPÁSZTOR URAK ÉS A GYÜLEKEZETI ELÖLJÁRÓK FIGYELMÉBE. LAPUNK KIADÓHIVATALA szives kézséggel áll szolgálatára a Nt. lelkipásztor uraknak és a gyülekezetek elöljáróinak a szükséges és megfelelő hivatalos nyomtatványok és egyházi könyvek elkészítése és beszerzése ügyében. LAPUNK KIADÓHIVATALÁBAN kaphatók:— Díszes kiállítású, magyar nyelvű, berámázásra alkalmas keresztelési és esketési bizonyítványok 12 drb. ára egy dollár. Halotti, hazai anyakönyvi kivonatok és confirmá czioi Emléklapok, 12 drb ára...........................-50 cent. EGYHÁZTAGSÁGI BEFIZETÉSI kis könyvecskék, csinos kiállítás, darabja.................................5 cent. EGYHÁZTAGSÁGI KIMUTATÁSI IVEK, 50 EGYHÁZI UTALVÁNYKŐNYV, a pénztárnok részére, 800 drb. utalv. czédulával, vászonköt...........3.50 GYÜJTŐKŐNYVECSKÉK, 8 oldal, darabja ...5 cent. MAGYAR ABC .......................................................25 cent Amerikai Magyar Ref. Iskolás gyermekek tankönyve (versek, imák és próza gyűjtemény, haladó magyar iskolások számára) ............................25 cent,
