Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)
1916-01-29 / 5. szám
2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5. sz. 1916. Január 29. A bűn bélyege Anglián. letkezett az, hogy Jézus oly egészen másként gondolkozott és érzett, mint népének legkegyeseb- jei Ítélni szoktak. Ő bizonyára a régi próféták nagy küzdelmét folytatja a szájjal való tisztelet és a külső emberi szabályok ellen: a jeruzsálemi írástudóknak, kik őt. kérdőre vonják, mert tanitv- nvai nem mossák kezöket étkezés előtt, Ézsaiás szavait lobbantja szemükre: Ez a nép szájával kö- zelget hozzám, és ajkával tisztel engemet; szive pedig távol van tőlem. Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, amelyek embereknek parancsolatai (Ézs. XXIX :13: Mát. XV :8—9): továbbá kétségkívül volt az akkori zsidó vallásban egy messzeágazó irányzat, mely a külső parancsokat kevésbe vette. Csakhogy ez irányzatból nem szoktak bünbánathirdetők támadni. A Jézus törvénytőli szabadságának először eleget tesznek és megtanulják azt eredetében felfogni, ha arra gondolnak, hogy nem más, hanem az vezette őt arra arra az ösvényre, melyről a farizeusok azt hitték, hogy azt önmagáért kerülni kell. Ők ruhá jukat és kezüket nem akarták a bűnös tisztátalan ruhájával és tisztátalan kezével bemocskolni; ők nem akartak bűnbe esni azál tál, hogy bűnösökkel érintkeznek Első gondjuk volt saját lelkűk üdve: a felebarát iránti szeretet számára csak annyi terük volt, amennyit ez az egy nagy kérdés talán még szabadon hagyott. Jézus itt elvileg másként gondolkozik. Tudja, hogy azért jött, hogy az Isten országába hívogasson és az elveszetett megmentse: nem. hogy neki szolgáljanak , hanem, hogy ő szolgáljon másoknak mindhalálig. E másoknak való segítő odaadásban nem csupán az isteni szeretet nagy törvényének helyes betöltését, hanem abban a legmagasabb emberi nagyság ismertetőjeként és a személyes boldogság utáni jogos emberi vágynak kielégítését is látja. Hogy az elveszettet felkeresse és megmentse, elmegy népének kitaszítottjaihoz: ekkor azt hiszi, hogy a zsidó törvényesség megszorított korlátáival nem szabad törődnie. Hiszen nem túlságosan sok az, ami evangéliomainkban Jézusnak a bűnösök iránti szeretetéről elő van adva. Márknál mai szövegünkben csak egy elbeszélést találunk Jézus érintkezéséről a Lévi vámszedő házában és e Lévinek a szükebb tanitványi körhöz való hozzátiartozandóságáról. Az Urnák Máté által feljegyzett mondásai között Jézusnak egy mondása biztosan fenmaradt, mellyel Jézus ama rágalomra utalt, mellyel őt a vámszedők és bűnösök barátjának nevezték (XI:19). Csak Lukácsnál maradtak meg a farizeus liá- záháli bűnös asszonyról a Zakeus ról szóló elbeszélések; végre a házasságtörő asszonyról szóló elbeszélést, mely ia elgnagyobb valószínűség szerint eredetileg a Márk- szövegnek képezte az alkatrészét, csak a János evangéliom még ké sőbb-i kézirataiban találjuk, melybe az eredetileg bizonyosan nem tartozott (VIII:3 s köv.). Semmi kétség aziránt, hogy a keresz- tyénség Jézusnak a bűnösökkel folytatott érintkezésén aránylag korán éppenugy megbotránkozott, mint előbb kortársai. így Jéziis- nak erre vonatkozó szavai is már korábban vagy nem maradtak fenn, vagy pedig másképpen magyarázták (azokat. Jézus igen jól tudta, hogy a bűnös emberekkeli érintkezése folytán magát és tanítványait milyen veszélynek tette ki. A sónak jónak kell maradnia, hogy fiiszeresit- sen; a bennünk levő fénynek meg kell világosságát tartania. Mint az izetlen só, mint a beteg szem. mely semmi fényt nem vesz magába, olyan az, akit a kisértet tévútra vezet. Jobb a szemről, a kézről és lábról lemondani, mintsem hogy azok bűnre vezessenek. Aki pedig mást vezet tévútra, az Jézus véleménye szerint gonoszabb ebben, mint a szerencsétlen elitéltek, kiket nehéz kővel nyakukon, a Ge- nezáret-tó mélységébe folytottak Jézus bizonyára nem veszi köny- nyedén a bűnt, ha ő a bűnösökkel érintkezik. Éppen mert súlyosoknak tekinti, akar az elveszetteken segíteni és akarja azokat megmenteni. De éppen ezért is int oly nyomatékosan attól, hogy rossz kedv vagy rossz példa senkit tévútra ne vezessen. (Folyt, köv.) Angol-magyar Református Katekizmus. Kitűnő katekizmusi kis könyvecske, melynek használható ságát mutatja, hogy már a második kiadás is csaknem teljesen elfogyott belőle, — kapható a ho mesteadi ref. lelkészi hivatalnál. a könyvecske, ára 15 cent. Ugyanott megrendelhetők Őzike Dániel Halotti Búcsúztatók című müve is 50 centért, továbbá Miért vagyok én evangéliumi protestáns cimü kitűnő hitvédelmi munkácska is 12 centért. Megrendelések e címre intézen- dők: Rév. Alex Harsanyi, 1008 Tent Avenue, Homestead, Pa. A‘ ‘ Norddeutsche Allgemeine Zeitung” közli a ‘‘Daily News and Leader” kiadójának, Gert- nernek 1914 augusztus elsején lapjában kiadott cikkét, amely azt bizonyítja, hogy abban az időben is voltak Angliában emberek, akik a nemzetközi helyzetet elfogulatlanul meg tudták Ítélni. ‘‘Miért nem szabad nekünk harcolnunk”, ez a citne a cikknek, amely a többi közt igy szól: Az összes népek öröme, milliók élete ebben a pillanatban egy ember kezébe van letéve, az oroszok cárjának kezébe Oroszország olyan ország-e, amelyért szabad elvéreznünk Tegyük-e Oroszországot Ázsia és Európa diadalmas urává? Ez a kérdés. A cár ugyan kezébe tartja a mérleget, de mi kezünkbe tartjuk a cárt és igy mi vagyunk azok, akik végsősorban eldöntjük, hogy Európa vérözönbe fulladjon-e vagy sem. A mai lapok pétervári Reuter táviratot közölnek, amely igy kezdődik: “A helyzet jelenleg semmi változást nem mutat a béke irányában”. Az angol flotta kihajózott Portland kikötőjéből. Ez mély benyomást keltett és Japán Ígéreteivel egyetemben ez a tény megerősítette Oroszország elhatározását, hogy fegyverrel kezében várjon. Egy szempillantásra tisztába voltam a helyzettel. Látjuk a cárt mérleggel a kezében, amint Anglia felé néz. Bizonyság után kutat, amelyre szüksége van. Ha Anglia azt mondja: “Nem, de saját kockázatodra és saját veszélyedre mozgatod a mérleget”— akkor ő bizonyára esni hagyja a mérleget. Azt mondják nekünk, legyünk nyugodtak, mi fölbátori- tí nók Németországot, ha sejteni engednők, hogy Németországnak nem kell velünk számolnia. Azonban most nem Németor szágról van szó most minden Oroszország körül forog. Oroszország az, amelyet minden szavuk fölbátorit vagy elcsüggeszt. Ami a konfliktus közvetlen okozóját Szerbiát illeti, ezzel az állammal még sem lehet rokonszenvezni. A szerajevoi gyilkosság brutális bűntény volt s egy összeesküvés gyümölcse amelyet nagy gonddal és megfontolással készítettek elő s amelyet teljesen Szerbia inspirált. Ebben a bűnben érte el tetőpontját számtalan cselekedet, amely mind arra irányult, hogy Ausztria - Magyarország szlávjait forradalomra izgassa. Nem szükséges az ultimátum feltételeit védelmünkbe venni, de senki sem tagadja, hogy szerb részről provokáció történt, senki sem állítja, hogy Ausztria-Magyarországnak nem volt joga ezek kel a bűnösökkel szemben komoly feltételeket felállítani, ha Asztria- Magyarország és Szerbia izolálva maradnak. Miért idézték fel már most az európai háborút? Hogy megvédjék Szerbiát a büntetés elől? Mert Szerbia Oroszország eszköze? Belgrádban az összes orosz diplomaták legveszedelmesebbje. a balkáni háború alatt sötét tevékenységet fejtett ki. Belg- rádon keresztül reméli Oroszország balkáni uralmát megszerezni. Mi érdekünk van, hogy Oroszországnak ebben segítsünk? Ha mi Németországot megbuktatjuk és Oroszországot Európa és Ázsia diktátorává teszszük, ez a legnagyobb szerencsétlenség lenne, mely valaha a nyugati kultúrát és civilizációt érte. Ez visszaesést jelentene a barbárságba a vak babona diadalát jelentené a modern világ fényes szellemi életén. Egyedül a mi sem legességünk mentheti meg Európát a retenettes romlástól, amelynek gondolatától reszket. Hadd hirdessük ki semlegességünket! Ez az egyedüli reménység. Más reménység nincsen. Hadd kiálthassuk nyíltan, hogy mindaddig, amig a brit érdekeket nem sértik, mi nem veszünk részt ebben az őrült háborúban: egy csöpp angol vér se folyjon Szerbiáért és a cárért; a mi egyedüli kötelességünk a mi országunk békéjének és érdekeinek megvédése s mi minden más kötelezettséget elutasítanunk magunktól. Ha mi ezt kijelentjük, az utolsó pillanatban megmenthetjük Európa békéjét. Megmenthetjük a békét, ha azt mondjuk a cárnak, hogy csak harcoljon a saját sza káliára és « következményeket egyedül kell viselnie. Ha a brit kormány igy cselekszik, a legnagyobb szolgálatot teszi az emberiségnek ; ha másként cselekszik, az egész emberiség átkozni fogja s a legfiatalabbak közülök is régen a sírba szálltak, amikor a mi népünk még mindig érezni fogja ennek a bűnnek következményeit. BIBLIAI LECKEKÉP az egyedüli, a melylyel gyermekének Igazi lelki gyönyörűséget szerezhet. A legszebb ajándék ez és ÖTVENKÉT VASÁRNAPRA ■zóló bibliai leckekép ára a postaköltséggel együtt CSUPÁN 10 CENT. Megrendelhető a kiadóhivatalban Amerikai Magyar Reformátusok Lapja
