Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)

1916-01-29 / 5. szám

2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5. sz. 1916. Január 29. A bűn bélyege Anglián. letkezett az, hogy Jézus oly egé­szen másként gondolkozott és érzett, mint népének legkegyeseb- jei Ítélni szoktak. Ő bizonyára a régi próféták nagy küzdelmét folytatja a szájjal való tisztelet és a külső emberi szabályok ellen: a jeruzsálemi írástudóknak, kik őt. kérdőre vonják, mert tanitv- nvai nem mossák kezöket étkezés előtt, Ézsaiás szavait lobbantja szemükre: Ez a nép szájával kö- zelget hozzám, és ajkával tisztel engemet; szive pedig távol van tőlem. Pedig hiába tisztelnek en­gem, ha oly tudományokat taní­tanak, amelyek embereknek parancsolatai (Ézs. XXIX :13: Mát. XV :8—9): továbbá kétség­kívül volt az akkori zsidó vallás­ban egy messzeágazó irányzat, mely a külső parancsokat kevésbe vette. Csakhogy ez irányzatból nem szoktak bünbánathirdetők tá­madni. A Jézus törvénytőli sza­badságának először eleget tesz­nek és megtanulják azt eredeté­ben felfogni, ha arra gondolnak, hogy nem más, hanem az vezette őt arra arra az ösvényre, melyről a farizeusok azt hitték, hogy azt önmagáért kerülni kell. Ők ruhá jukat és kezüket nem akarták a bűnös tisztátalan ruhájával és tisztátalan kezével bemocskolni; ők nem akartak bűnbe esni azál tál, hogy bűnösökkel érintkeznek Első gondjuk volt saját lelkűk üdve: a felebarát iránti szeretet számára csak annyi terük volt, amennyit ez az egy nagy kérdés talán még szabadon hagyott. Jé­zus itt elvileg másként gondolko­zik. Tudja, hogy azért jött, hogy az Isten országába hívogasson és az elveszetett megmentse: nem. hogy neki szolgáljanak , hanem, hogy ő szolgáljon másoknak mind­halálig. E másoknak való segítő odaadásban nem csupán az isteni szeretet nagy törvényének helyes betöltését, hanem abban a legma­gasabb emberi nagyság ismerte­tőjeként és a személyes boldogság utáni jogos emberi vágynak ki­elégítését is látja. Hogy az elve­szettet felkeresse és megmentse, elmegy népének kitaszítottjaihoz: ekkor azt hiszi, hogy a zsidó tör­vényesség megszorított korlátái­val nem szabad törődnie. Hiszen nem túlságosan sok az, ami evangéliomainkban Jézusnak a bűnösök iránti szeretetéről elő van adva. Márknál mai szöve­günkben csak egy elbeszélést ta­lálunk Jézus érintkezéséről a Lévi vámszedő házában és e Lévinek a szükebb tanitványi körhöz való hozzátiartozandóságáról. Az Ur­nák Máté által feljegyzett mondá­sai között Jézusnak egy mondása biztosan fenmaradt, mellyel Jézus ama rágalomra utalt, mellyel őt a vámszedők és bűnösök barátjának nevezték (XI:19). Csak Lukács­nál maradtak meg a farizeus liá- záháli bűnös asszonyról a Zakeus ról szóló elbeszélések; végre a há­zasságtörő asszonyról szóló elbe­szélést, mely ia elgnagyobb való­színűség szerint eredetileg a Márk- szövegnek képezte az alkatrészét, csak a János evangéliom még ké sőbb-i kézirataiban találjuk, mely­be az eredetileg bizonyosan nem tartozott (VIII:3 s köv.). Semmi kétség aziránt, hogy a keresz- tyénség Jézusnak a bűnösökkel folytatott érintkezésén aránylag korán éppenugy megbotránkozott, mint előbb kortársai. így Jéziis- nak erre vonatkozó szavai is már korábban vagy nem maradtak fenn, vagy pedig másképpen ma­gyarázták (azokat. Jézus igen jól tudta, hogy a bű­nös emberekkeli érintkezése foly­tán magát és tanítványait milyen veszélynek tette ki. A sónak jónak kell maradnia, hogy fiiszeresit- sen; a bennünk levő fénynek meg kell világosságát tartania. Mint az izetlen só, mint a beteg szem. mely semmi fényt nem vesz magá­ba, olyan az, akit a kisértet tév­útra vezet. Jobb a szemről, a kéz­ről és lábról lemondani, mintsem hogy azok bűnre vezessenek. Aki pedig mást vezet tévútra, az Jézus véleménye szerint gonoszabb eb­ben, mint a szerencsétlen elitéltek, kiket nehéz kővel nyakukon, a Ge- nezáret-tó mélységébe folytottak Jézus bizonyára nem veszi köny- nyedén a bűnt, ha ő a bűnösökkel érintkezik. Éppen mert súlyosok­nak tekinti, akar az elveszetteken segíteni és akarja azokat megmen­teni. De éppen ezért is int oly nyomatékosan attól, hogy rossz kedv vagy rossz példa senkit tévútra ne vezessen. (Folyt, köv.) Angol-magyar Református Ka­tekizmus. Kitűnő katekizmusi kis könyvecske, melynek használható ságát mutatja, hogy már a máso­dik kiadás is csaknem teljesen el­fogyott belőle, — kapható a ho mesteadi ref. lelkészi hivatalnál. a könyvecske, ára 15 cent. Ugyanott megrendelhetők Őzi­ke Dániel Halotti Búcsúztatók cí­mű müve is 50 centért, továbbá Miért vagyok én evangéliumi pro­testáns cimü kitűnő hitvédelmi munkácska is 12 centért. Megrendelések e címre intézen- dők: Rév. Alex Harsanyi, 1008 Tent Avenue, Homestead, Pa. A‘ ‘ Norddeutsche Allgemeine Zeitung” közli a ‘‘Daily News and Leader” kiadójának, Gert- nernek 1914 augusztus elsején lapjában kiadott cikkét, amely azt bizonyítja, hogy abban az idő­ben is voltak Angliában emberek, akik a nemzetközi helyzetet elfo­gulatlanul meg tudták Ítélni. ‘‘Miért nem szabad nekünk harcolnunk”, ez a citne a cikknek, amely a többi közt igy szól: Az összes népek öröme, milliók élete ebben a pillanatban egy ember kezébe van letéve, az oroszok cár­jának kezébe Oroszország olyan ország-e, amelyért szabad elvé­reznünk Tegyük-e Oroszországot Ázsia és Európa diadalmas urává? Ez a kérdés. A cár ugyan kezébe tartja a mérleget, de mi kezünkbe tartjuk a cárt és igy mi vagyunk azok, akik végsősorban eldöntjük, hogy Európa vérözönbe fullad­jon-e vagy sem. A mai lapok pétervári Reuter táviratot közölnek, amely igy kez­dődik: “A helyzet jelenleg sem­mi változást nem mutat a béke irányában”. Az angol flotta kiha­józott Portland kikötőjéből. Ez mély benyomást keltett és Japán Ígéreteivel egyetemben ez a tény megerősítette Oroszország elhatá­rozását, hogy fegyverrel kezében várjon. Egy szempillantásra tisz­tába voltam a helyzettel. Látjuk a cárt mérleggel a kezében, amint Anglia felé néz. Bizonyság után kutat, amelyre szüksége van. Ha Anglia azt mondja: “Nem, de sa­ját kockázatodra és saját veszé­lyedre mozgatod a mérleget”— akkor ő bizonyára esni hagyja a mérleget. Azt mondják nekünk, legyünk nyugodtak, mi fölbátori- tí nók Németországot, ha sejteni engednők, hogy Németországnak nem kell velünk számolnia. Azonban most nem Németor szágról van szó most minden Oroszország körül forog. Orosz­ország az, amelyet minden sza­vuk fölbátorit vagy elcsüggeszt. Ami a konfliktus közvetlen oko­zóját Szerbiát illeti, ezzel az ál­lammal még sem lehet rokonszen­vezni. A szerajevoi gyilkosság brutális bűntény volt s egy össze­esküvés gyümölcse amelyet nagy gonddal és megfontolással készí­tettek elő s amelyet teljesen Szerbia inspirált. Ebben a bűnben érte el tetőpontját számtalan cse­lekedet, amely mind arra irányult, hogy Ausztria - Magyarország szlávjait forradalomra izgassa. Nem szükséges az ultimátum feltételeit védelmünkbe venni, de senki sem tagadja, hogy szerb részről provokáció történt, senki sem állítja, hogy Ausztria-Ma­gyarországnak nem volt joga ezek kel a bűnösökkel szemben komoly feltételeket felállítani, ha Asztria- Magyarország és Szerbia izolálva maradnak. Miért idézték fel már most az európai háborút? Hogy megvédjék Szerbiát a büntetés elől? Mert Szerbia Oroszország eszköze? Belgrádban az összes orosz diplomaták legveszedelme­sebbje. a balkáni háború alatt sö­tét tevékenységet fejtett ki. Belg- rádon keresztül reméli Oroszor­szág balkáni uralmát megszerez­ni. Mi érdekünk van, hogy Orosz­országnak ebben segítsünk? Ha mi Németországot megbuk­tatjuk és Oroszországot Európa és Ázsia diktátorává teszszük, ez a legnagyobb szerencsétlenség lenne, mely valaha a nyugati kultúrát és civilizációt érte. Ez visszaesést jelentene a barbárság­ba a vak babona diadalát jelen­tené a modern világ fényes szellemi életén. Egyedül a mi sem legességünk mentheti meg Euró­pát a retenettes romlástól, amely­nek gondolatától reszket. Hadd hirdessük ki semlegességünket! Ez az egyedüli reménység. Más reménység nincsen. Hadd kiált­hassuk nyíltan, hogy mindaddig, amig a brit érdekeket nem sértik, mi nem veszünk részt ebben az őrült háborúban: egy csöpp angol vér se folyjon Szerbiáért és a cárért; a mi egyedüli kötelesség­ünk a mi országunk békéjének és érdekeinek megvédése s mi min­den más kötelezettséget elutasí­tanunk magunktól. Ha mi ezt kijelentjük, az utolsó pillanatban megmenthetjük Eu­rópa békéjét. Megmenthetjük a békét, ha azt mondjuk a cárnak, hogy csak harcoljon a saját sza káliára és « következményeket egyedül kell viselnie. Ha a brit kormány igy cselekszik, a legna­gyobb szolgálatot teszi az embe­riségnek ; ha másként cselekszik, az egész emberiség átkozni fogja s a legfiatalabbak közülök is ré­gen a sírba szálltak, amikor a mi népünk még mindig érezni fogja ennek a bűnnek következmé­nyeit. BIBLIAI LECKEKÉP az egyedüli, a melylyel gyermekének Igazi lelki gyönyörűséget szerezhet. A legszebb ajándék ez és ÖTVENKÉT VASÁRNAPRA ■zóló bibliai leckekép ára a posta­költséggel együtt CSUPÁN 10 CENT. Megrendelhető a kiadóhivatalban Amerikai Magyar Reformátusok Lapja

Next

/
Thumbnails
Contents