Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)

1916-03-04 / 10. szám

4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 10. sz. 1916. MÁRCIUS 4. Vol. XVII. Márc. 4, 1916. No. 10 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSANYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Fömunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkész Szerkesztőség és kiadóhivatal: 454 E. 116th St., New York. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hir­detés e címre küldendő: Amerikai Magyar Ref. Lapja 454 E. 116th St., NEW YORK Telephone: Harlem 1893 Előfizetési árak: Amerikában egész évre............$1.00 Magyarországra egész évre... $3.00 HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. 8. Editor: Rev. LADISLAUS HAR8ANY1 Subscription rates One Year $1., Half Year 50c — Foreign Countries One Year $3, Half Year $1.50 Verdiim körül. Az a vérzivatar, amely egész Európát elborította most Verd um felé teerli minden figyelmünket. A német seregek oly óriási erővel támadnak s a francia csapatok oly elszántsággal védelmezik had­állásaikat, hogy a Verdum körüli küzdelmet méltán nevezhetnek a történelem legvéresebb küzdel­mének. Vájjon melyik félen lesz a győ­zelem? Ne kutassuk. Lehet, mire e sorok az olvasóink elé kerülnek, Verdun már a németek kezén lesz. És mégis valami fájó, keserű érzés szállja meg a szivünket minden győzelemnél. Úgy érezzük, mint­ha a Krisztus keresztje felé süví­tenének a golyók. .. Látjuk ma­gunk előtt a vértengerben az anyát, aki hiába táplálta emlőin gyermekét, hasztalan ringatta kar jain a kisdedet, az élet, ez a világi élet, amely keresztre feszitette a krisztusi szeretet, durván rabolja el tőle mindenét... Lehet-é győzelemről szólani ott, ahol az emberek egymás támoga­tása helyett egymás ellen törnek. Nem! Az igazi győzelem az lesz ha majd az ifjú hősök vértengere, az anyák szívfájdalma és könny zápora megtanít bennünket arra, hogy mint egy Örök, Mindenható Istennek gyermekei szeretnünk kell egymást, mint felebarátokat. Amerikafalva. Perekedy Nuber Sándor new yorki főkonzul egy szép és min­denesetre dicséretre,méltó mozgal­mat indított meg néhány héttel ezelőtt, hogy az amerikai magyar­ság hazafias szeretetének ismét egy újabb jelét mutassa fel áldo­zatkészségével és az oroszok által feldúlt városok egyikét építse fel az amerikai magyarok pénzén. — Egy bizottság is alakult a munka keresztül vitelére, amelynél az keresztül vitelére, amelynél az al- tőjét is felkérte a főkonzul. Két­ségtelen, hogy az amerikai fenha- tóság alatt működő református lelkészek igaz, őszinte hazafiságá- ról úgy az itteni, mint az otthoni körök is teljes mértékben meg vannak győződve. Nem is vona­kodunk soha semmiféle pénzáldo­zattól, avagy fáradtságos munká­tól, amikkel elhagyott édes ha­zánk iránt való lángoló szerete- tünket bebizonyítsuk. Azonban azt is meg kell állapítanunk, hogy az a másfélmilliónyi amerikai ma­gyarság, amelynek áldozatkészsé­gét oly sok különféle gyűjtéseink­kel csaknem kimentjük, — nem könnyen, hanem véres verejtékkel keresi meg ez idegen országban a mindennapi kenyerét. Elérkezett már az ideje annak, hogy ne csu­pán kérjünk, hanem adjunk is va­lamit az amerikai magyarságnak. Mutassuk meg a magyar szülők­nek, hogy gyermekeik gondos ne­velése folytán miképpen teremt­hetik meg az előhaladásukat ez országban, ahol annyi alkalom kínálkozik a boldogulásra és ahol oly sokan emelkedtek már fel egy­szerű szegény sorsból. Ismertes­sük meg népünkkel az amerikai intézményeket, hogy azokat mind­annyian saját előnyünkre felhasz­nálhassuk. Ne elégedjenek meg a szülők azzal, ha nehezen megke­resik a mindennapi kenyeret s gyermekeiket, amint, azok elérik a 14—15 évet, ne küldjék munká­ba dollárokat keresni, hanem ve­zessék el a magasabb iskolák csar­nokaiba, hogy ismerete, látóköre szélesebb legyen s még több hasz­nára, előnyére lehessen család­jának és dicsőségére a magyar névnek és elhagyott hazájának.--------o-------­Magyar delegáció az elnöknél. Vilson elismeri, hogy az amerikai magyarság hűséges a csillagsávos lobogóhoz is. Az amerikai magyarság képvi­seletében Konta Sándor vezetése alatt egy bizottság jelent meg Washingtonban február 23-án, hogy az Egyesült Államok elnökét biztosítsa arról, hogy az amerikai magyarság mindenkor meg tudja becsülni fogadott hazáját és hű­séges tud lenni a csillagsávos lo­bogóhoz is. A bizottság tagjai kö­zé a következő vezető tagok let­tek beválasztva: Konta Sándor, Fröhlich János, new yorki, Cser- nitzky István bridgeporti, Kovács Lajos youngstowni plébánosok, a reformátusok részéről pedig Har­sány! László new yorki ref. lel­kész, lapunk szerkesztője, Berkó D. Géza, az Amerikai Magyar Népszava szerkesztője, Dr. Horn Ferenc new yorki magyar orvos. Völgyi Gyula közjegyző, Kende Géza ujságiró és Cukor Mór ügy­véd. Wilson elnök a küldöttséget ki­tüntető szívességgel fogadta dol­gozó szobájában. Konta Sándor, a bizottság vezetője szép beszédet intézett az elnökhöz és átnyújtot­ta az amerikai magyarok január hó 30-án megtartott népgyülésé- nek a határozatát. Az elnök meg- hatottan válaszolt Konta Sándor beszédére. Egy pillanatra sem ké­telkedett — úgymond — az ame­rikai magyarság fogadott hazája iránt való hűsége felől. A kötő­jeles polgárok alatt az elnök azo­kat értette, akik az Egyesült Ál­lamok területén is idegen kormá­nyok behatása alatt az ország ér­dekei ellen dolgoznak. Nagyra becsüli az amerikai magyarság hű­ségét és elismeri, hogy az országot azok tették nagygyá, akik a ten­ger más oldaláról ide vándorolva, tudásukkal, munkájukkal hozzá­járultak fogadott hazájuk fejlesz­téséhez.-------o-------­Imádság. (Elmondatott a 3. honv. gy. e. XII. menetzászlóalj előtt tartott istentisztelet alkalmával egy er­dővel borított, fenyőözönben úszó magas hegy tövében, szabad ég alatt, az Adria mellett.) Dicséret, dicsőség, tisztesség és hálaadás Te néked, Istenünk, hogy mégegyszer összegyüjtöttél bennünket szent színed előtt, itt a szabad természet ölén. A szabad természet ölén, hol trónusod felé tekintő szemünk tisztábban lát Téged, zsolozsmát ütemező szivünk melegebben sze­ret s ég felé szárnyaló lelkünk ha­marabb megtalál. Itt minden, de minden csak Te rólad beszél. A tündöklő mennybolt, a templom kárpitja hatalmad hirdeti; magas hegy ormán az erdő lombjai nagy neved susogják; virágok a réten mind megannyi oltár, Neked illa­toznak; a közeli tenger morajló habjai csodáidat zúgják; még csak a gyilkoló, rémesen bömbölő ágyuk is a Te bűnt megtorló, min­den világ felett igazságban kor­mányzó királyi Fenséged jelzik a mi hitünk szerint. Megfoghatatlan lényedet szem­lélve, mint parányi porszem égbe- nyuló sziklafal tövében, félve, re­megve, de fiúi bizalommal sietünk védőszárnyaid alá. Kihez is for­dulnánk máshoz mikor úgy meg­nehezedett az idők járása felet­tünk, ha nem Te hozzád, egyedüli megtartó Istenünkhöz. Hiszen csak Te, ki parancsolsz vésznek, vihar­nak, hogy elüljenek; a tenger habjainak, hogy ne zúgjanak, ki világot gyújtasz az éjszaka után, majd a nappalra éjszakát hozol újra — egyedül csak Te őrizheted meg, vagy veheted el tőlünk az életet. A golyózáporban kihozod, vagy ott hagyod porsátorunkat; apáknak, anyáknak arcáról el­űzöd a borút, szemeikből felszán­tod a könycseppeket, vagy nemze­ti gyászba öltözteted őket, egye­dül csak Te térítheted vissza med­rébe imádott szent Hazánk hatá­rain a körös-körül feltornyosuló vészhullámokat: eltompithatod a gyűlölettől elvakult hosszút lihe­gő, bennünket elnyeléssel fényé-' getö, esküszegő ellenségeink fegy­vereit, vagy éppen kiütöd azokat kezeikből s diadalról-diadalra ve­zeted a sárba tiport igazság fel­szabadításáért harcbaszállt fiai­dat. Azért hát ne vond meg tőlünk kegyelmedet jóságos Istenünk, Seregeknek Ura. Hajtsd füledet könyörgésünkre, mikor kérve- kérünk: hozd el mielőbb az oly rég óta tartó, tusalkodással teli* borzalmas éjszakák után a győze­lem ragyogó napját; hozd el a vig esztendőt, mert “megbünhöd- te már e nép a múltat s jöven­dőt,’. minket pedig felvértezett gyermekeidet, végy szárnyaid alá és vezess vissza épen, egészséggel a szülei házba, apáink-anyáink ki­tárt karjaiba, szent Fiad a Jézus érdeméért. Amen.--------o-------­FOGORVOSOK A HARCTÉREN. A francia képviiselőház legköze­lebbi ülésén azt a kérését terjesz­ti elő a hadügyminiszter, hogy a törvényhozás küldjön ezer fogor­vost a harcterekre. A fogfájás igen gyakori a hadsereg tagjainak sorában s mindenképen fontos, hogy a fájdalmakat azonnal, a helyszínén enyhítsék. A fogorvo­sok tiszti rangot kapnak, egyen­ruhát viselnek és hivatásukat el­áruló címert hordanak zubbonyu­kon.

Next

/
Thumbnails
Contents