Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)
1916-12-02 / 49. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 49. sz. DECEMBER 2. Vol. XVII. Dec. 2, 1916. No. 49. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja K Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSANYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkéBí Szerkesztőség és kiadóhivatal: 451 E. 116th St., New York. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő: Amerikai Magyar Ref. Lapja 454 E. 116th St., NEW YORK Telephone Morningside 4662. Előfizetési árak: Amerikában egész évre..............$1.00 Magyarországra egész évre...$3.00 HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church ü. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor: Rev. LADISLAUS HARSANYI Subscription rates One Year $1., Half Year 50c — Foreign Countries One Year $3, Half Year $1.50 Álljunk résen. E kifejezés azon időkből maradt fenn, mikor a magyar nemzetet állandóan fenyegették a szomszédok. A közlekedés lassú volt és hetekbe telt, mig a megtámadott határról hirt vehettek a fővárosba, vagy a katonai központokba, honnan viszont hetek alatt juthatott el egy-egy hirtelen összetoj horzott sereg. Ezért építették a liatárvárosokat védő kisebb-na- gyóbb várakat. A várfalak lőrédéin keresztül figyelték meg a környéket. A fenti kifejezés azonban az ostrom alatt a várfalon ütött rés szorgos őrzését is jelentheti... A helyzet súlyos, veszedelmes voltát, az őrzés fontosságát fejezi ki mindenesetre. Bár mi ostrom álapotban nem vagyunk, helyzetünk a vigyázás, a résen állás helyzete. Ki tagadja, hogy mi egyrészről nemzetünk, másrészről keresztyén vallásunk váraiban vagyunk és soha nem nehezedett vállainkra a kötelességek az egyéni, gyülekezeti, társadalmi feleősségek terhe? Aki néma nemtörődömséggel, minden érdeklődés nélkül szemléli az óriási küzdelmet, aki e küzdelemben uj nemzeti élet, uj, mélyebb vallásosság, élő keresztyén- ség vajúdását nem látja, az hunyja he szemét a rettenetes küzdelem szinterén, vonuljon félre a» emberi fejlődés útjáról, számára világrengető események, milliók szenvedése semmit sem jelent. Minekünk azonban nem szabad félrehuzódnunk, midőn mindenkire szükség van a “végeken”. Minekünk részt kell vennünk úgy nemzetünk újjáalakításában, mint Isten országa hathatósabban való terjesztésében, ha azonosítjuk a magunk ügyét azokéval! Hány amerikai magyar húzódott félre, hogy a szerencsétlenek sirását ne hallja, hány ember zárkózott el, amidőn egynéhány centet, dollárt fordíthatott volna az özvegyek és árvák javára; s hány ember hallgattatta el lelkiismeretét, midőn az azt követelte tőle, hogy köznapi költségek helyett néha a haza, az egyház oltárán is áldozzon, vagy éppen nyomorgó családjának irgalom-filléreket juttasson? Hányán feledkeznek meg arról, hogy régi, vagy még édes hazájuknak használhatnának — nemcsak adományaikkal — de ügye iránt való olyan érdeklődéssel, amilyent a szülő gyermekétől érdemel? Hányán feledkeznek meg keresztyéni kötelességeikről, vagy egyáltalán arról, hogy keresztyének '■ E háború bebizonyította azt hogy a magyar nemzet a benne rejlő testi és szellemi erők kifejlesztésére alkalmas. Ezen fejlődéshez szükséges akaratszabadságot a háború után csak úgy szerezhetjük meg, ha valamennyien egyek leszünk a nagy munka végrehajtásában, ha mi, itt a “végeken” lesve lessük az alkalmat, a mikor szülőhazánk érdekében, a világ legszabadabb államában valamit tehetünk. Kételkednünk nem lehet s nem szabad, hogy hazánk sorsa döntő fordulatnak néz elébe. Nagy okunk van a résen- állásra hát. Bár a háború eredményét — annak zür-zavarában — nehezen ítélhetjük meg, már most láthatjuk a keresztyén vallás határozott megerősítését. A missziói munkák visszavettettek ugyan, de ott, hol a vallásfelekezetekhez való tartozás kötelező volt s az evangéliumi keresztyénség csak kis százalékban volt képviselve, a vallásos élet mindjobban mélyül. Polgárok és államférfiak azt is belátták, hogy nemzeti boldoguláshoz, nemzetközi béke fönntartásához elkerülhetetlenül szükséges a keresztyén elvek megvalósítása. A nemzetközi élet is válságos, nagyon válságos ponthoz jutott. S a válságon túl csak akkor esik a világ, csak akkor lesz a föld a béke hona, ha annak egyedüli útjára lépnek. Itt az ideje annak, hogy ne eszmék, levegőbe hangzó jelszók után induljunk, hanem komolyan felismerve a helyzet súlyos voltát, tegyük meg azt, amire Isten elhívott. Küilön-külön talán nem sokat tehetünk. De vájjon nem egyformán fontos a vár egyetlen résének őrzése, mint a kapu nyitogatása? Nem az egyéneken fordul meg a nemzetek sorsa? Nem egyénekről Ítélik meg a nemzetet? Nem egyéneknek kell bebizonyítani, hogy a keresztyénség nem holt tudomány, de élet ?... Ha egy nemzet romlásnak indul, romlásának okát abban kereshetjük, hogy egyéneinek nagy része csak önmagának él. Ha a keresztyén vallás értéktelenségét támadják, annak oka abban van, hogy a keresztyén egyház várában a hi- vek nagy része csak saját üdvét keresi, vagy csak kiilsősiégekben keresztyén és sejtelme sincs arról, hogy az ő élete egyenesen árt Isten országa ügyének, el sem képzeli azt, hogy neki öntudatos harcot kellene folytatnia saját felebarátai bűnei ellen. Korcsmázó, barátainak minden rossz szokását követő, az árral haladó keresztyének alapjában véve nem keresztyének, legalább nem állanak résen, a kisértéseknek valósággal karjaiba dobják magukat; fogalmuk sem lehet tehát arról, hogy mennyit ártanak egyéni életükkel a keresztyénség ügyének, melynek ép most kell hatalmas lendülettel haladnia. Válságnak nézünk elébe! Álljunk résen!....----------o----------Wilson megválasztása az európai békét jelenti Az osztrák fővárosból világszenzációként ható hir érkezik a mai nappal. A sayvillei szikratáviró állomás közvetítésével érkező hir szerint Penfield bécsi amerikai nagykövet nyilatkozott a “Neue Freie Presse” egyik munkatársa előtt az amerikai elnökválasztásról és nyilatkozatában azt mondotta, hogy Wilson elnök újra megválasztása diadala nemcsak Amerikának, hanem az egész világ civilizációjának is, mert Wilson elnök újabb megválasztatását valószínű- leg arra fogja felhasználni, hogy végre kezdeményező lépéseket tegyen az eeurópai béke érdekében, vagy legalább annak feltételei dolgában. Ez a kijelentés nem lehet puszta diplomata formaság, mert ilyen lényegbe vágó és nemzetközi fontossággal biró kijelentéseket hivatalos sugalmazás nélkül nem tehet egy nagykövet. El kell tehát fogadnunk azt a valószínű feltevést, hogy Penfield német nagykövet Washingtonból kapott felhatalmazást nevezetes kijelentésének megtételére nézve, ha csak utólagosan meg nem cáfolják a híradást, a mi a bécsi “Neue Freie Presse” rendkívüli megbízhatóságát és komolyságát tekintve, alig hihető. A nevezett bécsi lap tudniillik az osztrák külügyminiszter félhivatalosa, ami még nagyobb súlyt ad az amerikai diplomata kijelentésének. Ez a hir tehát, a háború egész tartama óta a legelső olyan komolyan vehető hiradás, amely Wilson elnök békeközvetitési szándékai felől hoz hitelesnek tekinthető információt. Washingtonban egyáltalán nem szólnak hozzá a bécsi lap közleményéhez, ami igen jó jelnek látszik----------o----------KÖSZÖNET GERARDNAK Lord Robert Cecil, az angol kormány municiós minisztere, a képviselőház nyilt ülésében meleg köszönetét mondott az Egyesült Államok berlini nagykövetének, Gerardnak. A miniszter kijelentette, hogy egyenesen az amerikai diplomatának köszönhető, hogy egyes fogolytáborokban nincs panaszra okuk az angol hadifoglyoknak. Gerard több esetben közbenjárt a német kormánynál és hatóságoknál, hogy az angoloknak emberséges bánásmódot biztosítson Legkésőbb 20-25 nap alatt HAZA ÉR A PÉNZ RENDES POSTAI UTÓN ÉS 5 NAP ALATT HA ÁLTALAM SZIKRATÁVIRATI UTÓN KÜLDETI Karácsonyra már az óhai postai feladó vevényt megkapja mindenki, aki pénzét most küldeti velem az óhazába. 100 Korona $13.— mr A SZIKRATÁVIRATI KÖLTSÉG 2 DOLL. 50 CENT-»! Németh János, bankár volt császári és királyi konzuli ügynök. 395 BROADWAY NEW YORK, N. Y.
