Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)

1916-12-02 / 49. szám

i AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Meghalt a király. $t -----­II. KRON. 32, 33. Meg- hala pedig a király és elte- meték őt a Dávid fiainak ' sírjaihoz vivő feljárón és mind az egész Juda és Jeruzsá­lem nagy tisztességet tettek neki az ő halálának idején, a. \ * Meghalt a király. — Ez a meg- [ döbbentő, bár nem egészen várat- f tanul jött, mégis megdöbbentő, minden magyar ember szivét kö­zelről érintő gyászhjjrt repítette szét a táviró az efllmult hét keddié­nek éjjeli óráiban a földkerekség minden ismert részeibe. I. Ferenc József, Ausztria csá­szárja, Magyarország koronás ki­rálya hatvannyolc esztendei ziva­taros uralkodás után földi életé­nek 87-ik esztendejében, tüdőgyu- ladás következtében, november hó 21-én, kedden este 9 órakor a ko­porsó párnájára hajtotta le fá­radt, ősz fejét. A királyt és koldust, gazdagot és szegényt, hatalmast és nyomo­rultat egyaránt sújtó isteni Ítélet, “Por vagy, és porrá kell lenned” beteljesedett ő felette is. Az örökkévalóságba áthivó ha­rangszó megkondult az ő feje fe­lett is és a mennyei szózat száma­dásra vonzza őt egy nagy felelős­ségben .eltöltött élet felől. Ki milliók élete és vagyona fe­lett volt ur, kit hatalomban és kincsek bőségében kevés halandó közelíthetett meg, — ime, az enyé­szet angyalának erejével szemben épen olyan tehetetlen volt, mint bármely más földi anyától szüle­tett halandó. Elvégeztett dolog, hogy minden emberek egyszer meghaljanak, — mondja a nagy apostol Pál, hozzá tévén ezt is: — azután pedig Íté­let lészen. Isten az Ő véghetetlen igazsá­gosságában és tökéletes szenségé- ben végezte azt el felőlünk, bűnös földi halandók felől, hogy a bű­nök zsoldját, a halált, minden em­ber egyaránt lefizesse. Ez alól nincsen kivétel, sem fel­mentés. Óh, ha volna, mily so­kan megváltanák magukat a ha­láltól1 Mily sokan tennék le a ha­lál angyalának lábai elé kincsen két, minden vagyonukat, a kirá­lyok az ő gyémántoktól ragyogó koronáikat, — csakhogy továbbra is itt maradhassanak e földön, a melynek szépségét látni olyan jó és édes a mi szemeinknek. Meghalnak a királyok is, meg­halnak a koldusok is, mert Isten előtt nincsen személyválogatás. A bíborban, bársonyban ruházkodó gazdagnak épen úgy , mint a ron­gyokkal betakart, sebekből vérző testű Lázárnak semmit sem lehet, lelkékn kívül, magával elvinnie e földi életből. Meghalt tehát a mi királyunk is. A Habsburgok temetkezési he­lye, a bécsi kapucinusok templom alatti kriptájának nagy ajtai fel­nyílnak újra s a Habsburg család­beli 15-ik királynak koporsóját viszik be oda. A huszonhét esz­tendővel ezelőtt meggyilkolt szép reményű Rudolf trónörökös, és a 18 esztendővel ezelőtt meggyilkolt nemeslelkü Erzsébet királyné ko­porsói mellé odakerül most az édes apa és a koronás férj kopor­sója is. Így egyesíti a halál is­mét azokat, kiket egvidőre elsza­kított egymástól. I. Ferenc József király szemé­lyében az élet nagy mezejéről és a világtörténelem színpadjáról egy olyan alak tűnik el, a kinek a ha­talmas Gondviselés írendezéséből fontos szerepe volt népek, nemze­tek sorsának intézésében és a vi­lágtörténelem eseményeinek kiala­kításában. Mint magyarok, mint az .édes magyar hazának idegenben élő és hű alattvalói, mi sem zárkózha­tunk el a részvétkeltő hatás alól mit ez a királyi halálozás világ­szerte költ az érző szivekben, mi sem maradhatunk érzéketlenek a nemzeti, gyász iránt, mely két bi- rodalomnak polgárait érinti úgy alattvalói, mint emberi érzéseiben és az ezer éves magyar trón irán­ti tiszteletünknek, a magyar koro­na iránti hódolatunknak kívánunk kifejezést adni, mikor a koronás király elhunyta alkalmából haza­fias gyász-istenitiszteletet tartunk egyhzunkban. Vonultassuk el azért lelki sze­meink előtt e nagy halott életének egyes emlékezetes eseményeit — s vonjuk azokból magunknak a na­gyobb, megérthető tanulságokat. ** * "49. sz. DECEMBER 2. • --------i---------------:----------------------­Közeledik a béke. I Az utolsó hetekben folytonosan I békéről beszélnek és könnyen lehetséges, hogy Románia veresé­ge meghozza a kora tavaszra a ré- nen óhajtott békét. Románia vé­tségével a németek szerint, a szö- vStségesek minden reménye lesz ('»ize tör ve, mert az tudnivaló do- 1®, hogy a nagy nyugati fronton nsn lehet megverni a németet. %Iinthogy pedig Oroszország az ő Kifogyhatatlan katonáival nem védheti le a németet, most már kö- rü®elől biztosra vehető a közpon­ti jutalmak győzelme, különösen hogjj' ellenségeink békevágyásá- hoűiozzájárul az angol hajók ve­szedelmes pusztulása is, ametl|y, ha to vádi b igy tart, Anglia újév után éheftii lesz kénytelen. A# amerikai lapok is kénytele­nek -Beismerni a német fegyverek dicsőségét és biztosra vehető az, hog$ a központi szövetségesek a közén jövőben olyan diadalhoz és győzelemhez fognak jutni, ami- lyenfiez fogható a világtörténelem­ben íjiég nem volt. Sóim előtt kell tartanunk, hogy ez a a?yőzelem borzasztó drága és vére*!: volt és még sokba fog ke­rülni mert körülbelül hatezer jó embjpink pusztul el naponta és a vagyoni, illetve pénzügyi vesz­teséget eflgondolni sem lehetsé- gesíale a késő utódok mindig él­vezi fogják majd a győzelem elő­ny®, mely millió és millió embe­ri Jpet árán és kimondhatatlanul kes#’ves szenvedések árán szerez­tetni meg a dicső német fegyve- relaráltal s most — hogy Magyar- orsóig teljes függetlenségének és uj <j$iagyságának a reménye is a megvalósul ás felé közeleg — sem- mí.bkunk nincsen az elcsüggedés- ro^- ­fia a békét megkötik, biztos. lioJy abban nagy szava lesz Ma- gjterországnak is és a békekötés idjjín olyan hatalmas és erős lesz ajjFprszágunk, amilyen már nagyon év óta nem volt. Í ----0---------­5LITÉLT POLITIKUS VEZÉR. ^New City, N. Y. A fölebbviteli bíróság jóváhagyta W. Wlyard ^vállalkozó börtönbüntetésre szó­ié ítéletét. » , Wlyard volt a város demokra- ^ta pártjának a bosza és az építés 'r körüli csalásai miatt Ítélték el. .-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Minden református magyar olvassa és terjessze lapunkat, az Amerikai Magyar Reformá­tusok Lapját. I. Ferenc József, a Habsburg- Lotharingiai-házból származott ki­rályok sorában 15-ik uralkodónk volt a magyar királyi trónon. Hatvannyolc esztendeig viselte fején az osztrák birodalom császá­ri és negyvenkilenc esztendeig a magyar királyi koronát. De az aranyból vert, drágakö­vekkel kirakott császári és kirá­lyi koronáknál nehezebb korona is volt láthatatlanul az ő feje kö­rül — a szenvedések, a megpró­báltatások töviskoronája, A királyi palást mellett, mely vállait befedte, súlyos kereszt ter­hét is kellett hordoznia, melyet a kérlelhetetlen sors helyezett az ő vállaira. Óh, mert az élet küzdelmeiből kijut egyformán minden földi ha­landónak. A csalódások, a veszte­ségek, a fájdalmak elérik a tró­non ülőket épenugy, mint a föld­nek legszegényebb vándorát. Ezért sóhajt a koronás zsoltár- iró Dávid király is a 69-ik zsol­tárban eképen: — Óh, mily szegény és nyomo­rult vagyok én!... De ugyancsak ő, a kegyesség­ben példát mutató király megerő­síti a lelkét még a legkétségbeej- tőbb helyzetben is, mikor igy éne­kel : — Ha a halál árnyékának völ­gyében járok is, nem félek, mert Te, Uram, velem vagy (Zsolt 23: 24, v. 4). — Azután gondoljunk az istenfélő Jóbra, ki, bár kegyes volt, megpróbáltatok; Ábrahám­ra, Illésre, Pá lapostolra és magá­ra hlvezitő Jézusunkra, nem kel- lett-e ezeknek is és az előttük és utánnuk élt kegyeseknek is szen­vedniük, próbákon és nyomorúsá­gokon átmenniök? Méltán mondotta tehát egy Íz­ben az elhunyt király is: — Balgatag ember az, a ki ki­rály kíván lenni! Ferenc József uralkodása nem­csak hosszú, hanem eseményekben is oly gazdag volt, mint a minő talán egyetlen uralkodónak sem jutott ki osztályrészül. Ami uralkodásának idejét vagy is terjedelmét illeti — a Krisztus születése óta csupán egyetlen ki­rály, XIV. Lajos francia király, uralkodott hosszabb ideig, mint a mi elhunyt királyunk. A világtörténelemben is csak egyetlen uralkodó, Pharao, kor­mányozta az egyiptombelieket hu­zamosabb, hosszabb ideig, neveze­tesen 99 esztendeig, mint a milly hosszú ideig kormányozta a ket­tős birodalmat I. Ferenc József. Nagy kegyelem akár egyes em­bernek a hosszú élet, akár egy ki­rálynak a hosszú időn át való bé­kés uralkodás alkalma. A legegyszerűbb élethivatásban is csak rövid idő alatt is, milyen sok jót tehetünk, mily szép mun­kát végezhetünk Isten szolgálatá­ban, embertársaink boldogitására, a közjó előmozdítására, hozzánk- tartozóink és önmagunk javára. Hát még ha egy halandó ember oly kivátságos helyzetben élheti le a földi életet, mint a minő egy királynak az élete. Ők áldásai lehetnek millióknak, vagy megnyomoríthatják egy tel­jes nemzet minden jelenét és jö­vőjét. Békét tarthatnak, vagy a háború minden nyomorúságát zú­díthatják alattvalóik lakhelyeire. Jó példát mutathatnak Istenféle­lemben, vagy mételyt és kárhoza- , tot terjeszthetnek gonosz életfoly­tatásukkal. Épen ezét a királyok t között is boldog halottnak csak azt tarthatjuk, a ki az Urban élt * és az Urban halt meg, vagyis szol­gált Istennek, a parancsolatok megtartása által és áldására élt alattvalóinak.

Next

/
Thumbnails
Contents