Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)

1916-12-02 / 49. szám

i

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

Meghalt a király.

$t -----II. KRON. 32, 33. Meg- hala pedig a király és elte- meték őt a Dávid fiainak ' sírjaihoz vivő feljárón és mind az egész Juda és Jeruzsálem nagy tisztességet tettek neki az ő halálának idején,

a.

\

*

Meghalt a király. — Ez a meg- [ döbbentő, bár nem egészen várat- f tanul jött, mégis megdöbbentő, minden magyar ember szivét közelről érintő gyászhjjrt repítette szét a táviró az efllmult hét keddiének éjjeli óráiban a földkerekség minden ismert részeibe.

I. Ferenc József, Ausztria császárja, Magyarország koronás királya hatvannyolc esztendei zivataros uralkodás után földi életének 87-ik esztendejében, tüdőgyu- ladás következtében, november hó

21-én, kedden este 9 órakor a koporsó párnájára hajtotta le fáradt, ősz fejét.

A királyt és koldust, gazdagot és szegényt, hatalmast és nyomorultat egyaránt sújtó isteni Ítélet, “Por vagy, és porrá kell lenned” beteljesedett ő felette is.

Az örökkévalóságba áthivó harangszó megkondult az ő feje felett is és a mennyei szózat számadásra vonzza őt egy nagy felelősségben .eltöltött élet felől.

Ki milliók élete és vagyona felett volt ur, kit hatalomban és kincsek bőségében kevés halandó közelíthetett meg, — ime, az enyészet angyalának erejével szemben épen olyan tehetetlen volt, mint bármely más földi anyától született halandó.

Elvégeztett dolog, hogy minden emberek egyszer meghaljanak, — mondja a nagy apostol Pál, hozzá tévén ezt is: — azután pedig Ítélet lészen.

Isten az Ő véghetetlen igazságosságában és tökéletes szenségé- ben végezte azt el felőlünk, bűnös földi halandók felől, hogy a bűnök zsoldját, a halált, minden ember egyaránt lefizesse.

Ez alól nincsen kivétel, sem felmentés. Óh, ha volna, mily sokan megváltanák magukat a haláltól1 Mily sokan tennék le a halál angyalának lábai elé kincsen két, minden vagyonukat, a királyok az ő gyémántoktól ragyogó koronáikat, — csakhogy továbbra is itt maradhassanak e földön, a melynek szépségét látni olyan jó és édes a mi szemeinknek.

Meghalnak a királyok is, meghalnak a koldusok is, mert Isten előtt nincsen személyválogatás. A bíborban, bársonyban ruházkodó gazdagnak épen úgy , mint a rongyokkal betakart, sebekből vérző testű Lázárnak semmit sem lehet,

lelkékn kívül, magával elvinnie e földi életből.

Meghalt tehát a mi királyunk is. A Habsburgok temetkezési helye, a bécsi kapucinusok templom alatti kriptájának nagy ajtai felnyílnak újra s a Habsburg családbeli 15-ik királynak koporsóját viszik be oda. A huszonhét esztendővel ezelőtt meggyilkolt szép reményű Rudolf trónörökös, és a 18 esztendővel ezelőtt meggyilkolt nemeslelkü Erzsébet királyné koporsói mellé odakerül most az édes apa és a koronás férj koporsója is. Így egyesíti a halál ismét azokat, kiket egvidőre elszakított egymástól.

I. Ferenc József király személyében az élet nagy mezejéről és a világtörténelem színpadjáról egy olyan alak tűnik el, a kinek a hatalmas Gondviselés írendezéséből fontos szerepe volt népek, nemzetek sorsának intézésében és a világtörténelem eseményeinek kialakításában.

Mint magyarok, mint az .édes magyar hazának idegenben élő és hű alattvalói, mi sem zárkózhatunk el a részvétkeltő hatás alól mit ez a királyi halálozás világszerte költ az érző szivekben, mi sem maradhatunk érzéketlenek a nemzeti, gyász iránt, mely két bi- rodalomnak polgárait érinti úgy alattvalói, mint emberi érzéseiben és az ezer éves magyar trón iránti tiszteletünknek, a magyar korona iránti hódolatunknak kívánunk kifejezést adni, mikor a koronás király elhunyta alkalmából hazafias gyász-istenitiszteletet tartunk egyhzunkban.

Vonultassuk el azért lelki szemeink előtt e nagy halott életének egyes emlékezetes eseményeit — s vonjuk azokból magunknak a nagyobb, megérthető tanulságokat.

**

*

"49. sz. DECEMBER 2.

• --------i---------------:----------------------Közeledik

a béke.

I Az utolsó hetekben folytonosan I békéről beszélnek és könnyen lehetséges, hogy Románia veresége meghozza a kora tavaszra a ré- nen óhajtott békét. Románia vétségével a németek szerint, a szö- vStségesek minden reménye lesz ('»ize tör ve, mert az tudnivaló do- 1®, hogy a nagy nyugati fronton nsn lehet megverni a németet.

%Iinthogy pedig Oroszország az ő Kifogyhatatlan katonáival nem védheti le a németet, most már kö- rü®elől biztosra vehető a központi jutalmak győzelme, különösen hogjj' ellenségeink békevágyásá- hoűiozzájárul az angol hajók veszedelmes pusztulása is, ametl|y, ha to vádi b igy tart, Anglia újév után éheftii lesz kénytelen.

A# amerikai lapok is kénytelenek -Beismerni a német fegyverek dicsőségét és biztosra vehető az, hog$ a központi szövetségesek a közén jövőben olyan diadalhoz és győzelemhez fognak jutni, ami- lyenfiez fogható a világtörténelemben íjiég nem volt.

Sóim előtt kell tartanunk, hogy ez a a?yőzelem borzasztó drága és vére*!: volt és még sokba fog kerülni mert körülbelül hatezer jó embjpink pusztul el naponta és a vagyoni, illetve pénzügyi veszteséget eflgondolni sem lehetsé- gesíale a késő utódok mindig élvezi fogják majd a győzelem előny®, mely millió és millió emberi Jpet árán és kimondhatatlanul kes#’ves szenvedések árán szereztetni meg a dicső német fegyve- relaráltal s most — hogy Magyar- orsóig teljes függetlenségének és uj <j$iagyságának a reménye is a megvalósul ás felé közeleg — sem- mí.bkunk nincsen az elcsüggedés- ro^- fia a békét megkötik, biztos. lioJy abban nagy szava lesz Ma- gjterországnak is és a békekötés idjjín olyan hatalmas és erős lesz ajjFprszágunk, amilyen már nagyon év óta nem volt.

Í ----0---------5LITÉLT POLITIKUS VEZÉR.

^New City, N. Y. A fölebbviteli bíróság jóváhagyta W. Wlyard ^vállalkozó börtönbüntetésre szóié ítéletét.

» , Wlyard volt a város demokra- ^ta pártjának a bosza és az építés 'r körüli csalásai miatt Ítélték el.

.-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Minden református magyar olvassa és terjessze lapunkat, az Amerikai Magyar Reformátusok Lapját.

I. Ferenc József, a Habsburg- Lotharingiai-házból származott királyok sorában 15-ik uralkodónk volt a magyar királyi trónon.

Hatvannyolc esztendeig viselte fején az osztrák birodalom császári és negyvenkilenc esztendeig a magyar királyi koronát.

De az aranyból vert, drágakövekkel kirakott császári és királyi koronáknál nehezebb korona is volt láthatatlanul az ő feje körül — a szenvedések, a megpróbáltatások töviskoronája,

A királyi palást mellett, mely vállait befedte, súlyos kereszt terhét is kellett hordoznia, melyet a kérlelhetetlen sors helyezett az ő vállaira.

Óh, mert az élet küzdelmeiből kijut egyformán minden földi halandónak. A csalódások, a veszteségek, a fájdalmak elérik a trónon ülőket épenugy, mint a földnek legszegényebb vándorát.

Ezért sóhajt a koronás zsoltár- iró Dávid király is a 69-ik zsoltárban eképen:

— Óh, mily szegény és nyomorult vagyok én!...

De ugyancsak ő, a kegyességben példát mutató király megerősíti a lelkét még a legkétségbeej- tőbb helyzetben is, mikor igy énekel :

— Ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek, mert Te, Uram, velem vagy (Zsolt 23: 24, v. 4). — Azután gondoljunk az istenfélő Jóbra, ki, bár kegyes volt, megpróbáltatok; Ábrahámra, Illésre, Pá lapostolra és magára hlvezitő Jézusunkra, nem kel- lett-e ezeknek is és az előttük és utánnuk élt kegyeseknek is szenvedniük, próbákon és nyomorúságokon átmenniök?

Méltán mondotta tehát egy Ízben az elhunyt király is:

— Balgatag ember az, a ki király kíván lenni!

Ferenc József uralkodása nemcsak hosszú, hanem eseményekben is oly gazdag volt, mint a minő talán egyetlen uralkodónak sem jutott ki osztályrészül.

Ami uralkodásának idejét vagy is terjedelmét illeti — a Krisztus születése óta csupán egyetlen király, XIV. Lajos francia király, uralkodott hosszabb ideig, mint a mi elhunyt királyunk.

A világtörténelemben is csak egyetlen uralkodó, Pharao, kormányozta az egyiptombelieket huzamosabb, hosszabb ideig, nevezetesen 99 esztendeig, mint a milly hosszú ideig kormányozta a kettős birodalmat I. Ferenc József. Nagy kegyelem akár egyes embernek a hosszú élet, akár egy királynak a hosszú időn át való békés uralkodás alkalma.

A legegyszerűbb élethivatásban is csak rövid idő alatt is, milyen sok jót tehetünk, mily szép munkát végezhetünk Isten szolgálatában, embertársaink boldogitására, a közjó előmozdítására, hozzánk- tartozóink és önmagunk javára. Hát még ha egy halandó ember oly kivátságos helyzetben élheti le a földi életet, mint a minő egy királynak az élete.

Ők áldásai lehetnek millióknak, vagy megnyomoríthatják egy teljes nemzet minden jelenét és jövőjét. Békét tarthatnak, vagy a háború minden nyomorúságát zúdíthatják alattvalóik lakhelyeire. Jó példát mutathatnak Istenfélelemben, vagy mételyt és kárhoza- , tot terjeszthetnek gonosz életfolytatásukkal. Épen ezét a királyok t között is boldog halottnak csak azt tarthatjuk, a ki az Urban élt * és az Urban halt meg, vagyis szolgált Istennek, a parancsolatok megtartása által és áldására élt alattvalóinak.