Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)

1916-11-25 / 48. szám

4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 48. sz. NOVEMBER 25. Vol. XVII. Nov. 25, 1916. No. 48. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja k. Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HAR9ANY1 LÁSZLÓ, new yorki rét. lelkész Fömunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkész Szerkesztőség és kiadőhlvatal: 454 E. 116th St., New York. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hir­detés e címre küldendő: Amerikai Magyar Ref. Lapja 464 E. 116th St., NEW YORK Telephone Morningside 4662. Előfizetési árak: Amerikában egész évre............$1.00 Magyarországra egész évre... $8.00 HUNG ARI AN-AME RICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church Ü. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. 8. Editor: Rev. LADISLAUS HARSÁNY1 Subscription rates One Year $1., Half Year 50c — Foreign Countries One Year $3, Half Year $1.50 Hálaadás napján Gyönyörű szép ünnepnap ez Amerikában. Az egyesült Álla­mok elnöke kijelöl minden év no­vember havában egy napot, rend­szerint a hó utolsó csütörtökjét, hogy azon a napon szegény és gaz­dag egyaránt munkájából megpi­henve hálát adjon a Mindenható Istennek! Ezen a napon megnyíl­nak a templomok s mindenki imá­ra kulcsolt kezekkel ad hálát Is­tennek és kéri az Ő segedelmét. Mi, amerikai magyarok is egy szivvel s lélekkel adjunk hálát a jó Istennek azon áldásaiért, ame­lyekkel érdemünkön felül megju­talmazott bennünket. Adjunk há­lát azért, hogy .szülőföldünk s nem­zetünk e borzalmas világháború­ban sem pusztult el, mert az ő se­gedelme mindig mellettünk volt. Adjunk hálát azért, hogy ezen uj hazánk befogadott bennünket és minden háborúság nélkül élhetünk ez idegen földön. Adjunk hálát az egészségért, a családainkért és mindazon javakért, a melyekből Isten az ő kegyelméből bennün­ket részesített. A TÖRÖKÖK HALÁLRA ÍTÉLIK EGYPTOM UJ KHEDIVÉ-JÉT Beirutból, Syriából jött a hir, hogy Abbas Jilmi khedive utód­ját, Hussein Kemil pasát, Egyp- tom sultánját a törökök árulás cí­mén haditörvényszék elé állítva halálra Ítélték. Hussein Kemilt, még 1914-ben a háború kitörése­kor nevezte ki az angol kormány. Amerika és a háború. A németek előre látták, hogy az élelmiszerek tekintetében nagy ne­hézségekkel kell majd megküzde- niök és előkészítették a bekövet­kezhető krízissel szemben a népü­ket. A többi országoknak is — a me­lyek szintén nem kerülhették ki a háborút, borzasztó nehézségekkel kellett megküzdeni. Angolország valósággal nyomo­rog az élelmiszerek tekintetében. Amerika, hála legyen Istennek, még nincsen egyországgal sem há­borúságban és mégis mondhatnánk hogy háborúban van. Nincsenek sáncárkok, ahová az amerikai if­jakat el kellene küldeni, mint sze­gény, annyi sokat szenvedett édes magyar hazánkban, de ennek az országnak is kell érezni azt a nagy felelősséget, a mely vállaira ne­hezedik, most, mikor az európai nemzetek csaknem mind háború­ságban állanak egymással. Senki sem gondolt eddig az or­szágban arra, hogy mily nagy fe­lelősséggel tartozik Amerika az egész világnak! Kétségtelen, hogy ez az ország a háború folytán óri­ási előnyökhöz, anyagi javakhoz jutott s mondhatjuk, hogy mig más nemzetek fiai vérrel áztatják a földet, addig itt minden pros­perál ! Ám ez csak látszat. A va­lóságos helyzet az, hogy a hirtelen áremelkedések folytán bizony itt is a szegény munkásnép fizeti meg a háborúnak árát. Mindannak, a mit fogyasztunk használunk Amerikában, teteme­sen felszökött az ára. Vagyis, más szóval, elérkezett az az idő, a mi­kor itt is a nép fizeti meg a hábo­rú adóját! S vájjon tesz-e ez az ország csak egy lépést is azért, hogy a mester séges áremelkedést ismét a ren­desre leszállítsa? A legtöbb kenyérkereső apának vagy magános embernek megsza­bott heti, vagy havi fizetése van és ez nem emelkedik, hanem meg­marad a régi, mialatt a szén, a ruházat, a vaj, a kenyér, az élelem tetemesen felemelkedett. Bizony ez nem egészséges álla­pot, mert a mikor az egymással harcban álló nemzeteket táplálja az ország, ez által olyan terheket ró az árak emelkedésével a népre a melyet csak a gazdagok fizet­hetnek meg. A munició-szállitás veszedelmes játék Amerikának, a számadás óárja már mindig közelebb és kö­zelebb van, de vájjon látja-e Un­cle Sam?! A NEW-YORKI BIBLIA TER­JESZTŐ TÁRSASÁG MEGREN- DELÉST KAPOTT 20 MÉRT­FÖLD HOSSZÚ BIBLIÁRA. A mit még valaha Biblia ter­jesztő társaság kapott, azt nyerte meg a new-yorki, a midőn egy helyről 150,000 bibliára, egy má­sik helyről pedig 100,000 darabra kapott megrendelést. Összesen a két nagyszabású rendelés* által 250,000 példányt kell elszállítani, a miket, ha egymás mellé helyez­nének, bizony épen 20 mértföld hosszúságot tennének ki. Van-e a világon könyv, a mely hosszú ezer évek leforgása után is ily nagy kelendőségnek örvende­ne ? Miután nincsen, jól jegyezzük meg, hogy a biblia szent könyv, melyet Istentől ihletett emberek írtak, hogy annak lapjain meg­találja minden ember a saját éle­tére a vezérfonalat. De vájjon itt az idegenbe vető­dött magyarok közül ugyan há­nyán nyitják fel a szent könyvet, a bibliát, hogy a legjobb tanács­adótól útmutatást nyerjenek? Bizony, ha körültekintünk és látjuk magunk körül itt is, ott is a tönkrement boldogságot, elpusz­tult családi életet, szomorúan kell beismernünk, hogy sokan megfe­ledkeznek ez idegen földön a bib­liáról és annak olvasásáról. Hej! Pedig odahaza, a szülőföldünkön minden jó magyar református csa­lád asztalán ott volt a szent könyv — a biblia. Milyen szép volna, ha itt is ki­nyitnánk olykor-olykor a bibliát és felsóhajtanánk a mostani ne­héz időkben a kegyes zsoltár-író­val : — Oh, Uram, édesebb a méz­nél a te szent beszéded énnekem! Minden református magyar olvassa és terjessze lapunkat, az Amerikai Magyar Reformá­tusok Lapját. HÁLAADÁS NAPJÁN. Örüljünk, az Ur megáldott, Gyümölcsöt hozott, kert, mező, A termés födél alatt van; Nincs közöttünk éhező. Jó Atyánk Ő, hisz kegyelmét gazdagon árasztja reánk Dicséretét zengjen ajkunk Szálljon fel hozzá hő imánk. De hálaadás napján Repüljön át lelkünk oda, Hol folyton arat a halál Nemzedéket seper tova. S e képtől fájó kebellel Boruljunk le az Ur előtt: Ez élet haláltusában Adjon népünknek 'hőserőt. Bizzunk hát, az Ur megáldott Bármilyen sorsban Ő velünk; Ki áld, vagy sújt, mindig nevel: Megóvja nemzetünk1 Bloomfield, 1916 nov. 21. K. E. ISTEN ORSZÁGA. Ki mondja meg, melyik ember, melyik: Földünkön hány templom emelkedik?!... Tengernyi nép mondja: Sok, igen sok... Több talán, mint ahány csillag ragyog. Számuk még mindig nő! Les:z-e hát egy akol... És benne egy pásztor. .. Lesz-e olyan idő ?! —Vagy az e világon: Csak szép örök álom ?! ... ... Melynek nincs reggele. Mig az ős bűn e széles világon Az erénynek tövis koronát fon... Addig nem lesz! De nem is jöhet el Mig ember, emberre gyilkot emel — Jönni fog bizonnyal S akkor lesz egy akol, És benne egy pásztor: Ha minden bűn meghalt. És a szeretet itt: Mint a nap világit, ...Melynek nincs estéje. Legkésőbb 20-25 nap alatt HAZA ÉR A PÉNZ RENDES POSTAI UTÓN ÉS 5 NAP ALATT HA ÁLTALAM SZIKRATÁVIRATI UTÓN KÜLDETI Karácsonyra már az óhai postai feladó vevényt megkapja mindenki, aki pénzét most küldeti velem az óhazába. 100 Korona $13.— THTA SZIKRATÁVIRATI KÖLTSÉG 2 DOLL. 50 CENT-« Németh János, bankár volt császári és királyi konzuli ügynök. 395 BROADWAY NEW YORK, N. Y.

Next

/
Thumbnails
Contents