Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)

1916-02-19 / 8. szám

2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 8. sz. 1916. FEBRUÁR 19. A kingstoni magyar konferencia. A Magyarországból Amerikába szakadt református gyülekeze­teink vezéremberei talán még so­ha, mióta csak a reformátusok kö­zött az egyházi tömörülés meg­kezdődött Amerikában, nem vol­tak szemtanúi olyan számban is, erkölcsi jelentőségben is annyira fontos gyrlésnek, mint amilyen a legutolsó magyar konferencia volt Kingstonban. Jelen voltak itt az Egyesült Államok közeli és távo­li vidékeiről nemcsak a magyar lelkészek, hanem azok a nagy be­folyású amerikai egyházi férfiak is, kik szivvel-lélekkel fáradoz­nak azon, hogy a magyarországi református egyház tanításaival és hitelveivel egy alapon álló és az amerikai kálvinisták legtekinté­lyesebb egyházának, a presbyte- riánus egyháznak minden bel- missziói tevékenysége a lehetőség szerint egyesittessék a magyar re­formátusok lelki gondozásának teljesebhé tétele és fejlesztése ér­dekében. A magyar lelkészek közül, kik többnyire, mint valamelyik egy­házmegye vagy egyéh egyházi ha­tóság képviselője, illetve kikül­döttje jelentek meg, a következők vettek részt a konferencián: Dikovics János, Bloomfield, N. J. Szilágyi András, yonkersi, N. Y. lelkész. Virágh István, loraini, 0. lel­kész. Hankó M. Gyula, youngstowni, 0. lelkész. Bogár Lajos, beaver-fallsi, Pa. lelkész. Boros Jenő, toledoi, 0. lelkész. Harsányi László, new yorki, N. Y. lelkész. Székely Sándor, brownsvitlei, Pa. lelkész. Hamborszky Gyula, scrantoni, Pa. lelkész. Pazár B. Miklós, westmoori, Pa. lelkész. Azary János, philadelphiai, Pa. lelkész. Kiss Gyula, clevelandi, 0. lel­kész. Kardos József, st. louisi, Mo. lelkész. Dr. Sehódle Gy. Ádám, Lack- awanáról, N. Y. lelkész. Déssy G. Károly, alphai, N. J. lelkész. Tóth Mihály elisabethi, N. J. misszionárius. T. Kovács Ferenc newarki, N. J. misszionárius és Kovács Ferenc whartoni, N. J. missionárius. Az amerikai lelkészek közül je­len voltak: \V. P. Shriver, New Yorkból. High field A. Károly, Belle vilié­ről, 111. Harvey E. Holt, Clevelandból, ki magyarországi tartózkodásának ideje alatt megtanult magyarul is. James •). Coole, Lackawannaról, X. Y. A. W. Fismer, tanár, Bloom- fieldről, N. J. Geo. W. King, St. Louisból, Mo. Dr. D. A. Sanders, Trwinből, Pa. Dr. F. Von Krug, Wyomingból, Pa. Dr. R. E. Pugh, Columbusból, Ohio. Dr. C. E. Schaeffer, Philadel­phiából, Pa. Archibald MdClure, Chicagó­ból, 111. W. C. Cmitli, Garyból, Ind. Ralph Commins, Chicagóból, 111. Dr. IT. C. Gruhnert. Orangeből, N. J. Dr. C. L. Zorbaugh, Cleveland­ból, 0. Norman Thomas, New Yorkból. Dr. E. Flack, Scrantonból, Pa. A fentiekből alakult meg a kon­ferencia, mely kezdettől bezártáig példás rendben, a magyar egyhá­zak nehézségeit leküzdeni vágyó szeretettel folyt le. Legelőször is megválasztották elnöknek Dr. Pugh-ot, aki a pres- biteriánus zsinat (General As­sembly) belmisszió tanácsának tit­kára, alelnöknek Hankó ál. Gyula youngstowni lelkészt és tit­kárnak Bogár Lajos bea verfall« lelkészt Azután sorra tettek jelentést a magyar lelkészek egyházaiknak helyzetéről, munkájáról, bajairól, mely alapul szolgált a konferencia további tárgyalásainak. Szilágyi Endre és H. E. Holt beszámoltak tavalyi magyarországi utjukról, érdekfeszítően emlékezve meg azokról az állapotokról, melyek az amerikai magyar egyházak áldá­sos működésére vonatkozással van nak. Lelkesen beszélt Dr. Schae­fer és Dr. Sanders, missziói su­perintended is a magyar ref. egy­házak nagy feladatairól. Sorra kerültek aztán az egyhá- zák jövőjére messze nvuló fontos­sággal biró kérdések, mint a mi­lyen a papi képzettség, az egyön­tetű és egyházi magyar munka, az elhanyagolt magyar telepek, az ifjak és gyermekek vallásos neve­lésének, a Reformátusok Lapjá­nak ügye. A konferencia határozott, erős hangsúlyozással fejezte ki ama vé­leményét, hogy a magyar ref. gyü­lekezetek élére csak a legtelje­sebb, legalaposabb képzettségű lel készek állitandók, kik ki tudják áílani a próbát. Bizottság is ala­kult, mely az illetékes egyházi kö­rök figyelmét nemcsak felhívja erre, de az eddig késznek nyilat­kozót! egyházmegyék közreműkö­désével érvényt is szerez a hatá­rozatnak. A bloomfieldi szemináriumban a magyar papi pályára készülő diákok részére felépítendő “ma­gyar ház” ügyét is megvitatta a- konferencia és a cél megvalósítá­sára legmesszebbmenő segítségét ígérte meg. Hasonló alapon tárgyalás alá került a többi kérdés is, mely a konferencián felszínre jutott és a hozott határozatok végrehajtásá­ra külön bizottságok neveztettek ki. Legbehatóbban mégis avval foglalkozott a gyűlés, aminek el­intézésére a legégetőbb szükség volt, t. i. hogy hogyan lehetne a magyar egyházaknak és lelkészek­nek egymástól való elszigeteltsé­gét az ebből folyó hátrányok el­kerülése végett úgy kiküszöbölni, hogy az amerikai meggyökerese­dett egyházak körülményeitől el­térő és a különös körülmények miatt különös tevékenységre kény szeritett magyar egyházak életé­nek felvirágoztatása a lehető leg­nagyobb mértékben elősegittes- sék. Egyházaink legnagyobb része még mindig a kezdet stádiumában van s a kezdet nehézségeivel kell megküzdenie. A gyülekezeti élet megteremtésének alapvető munká­latainak és a templomépitésének gondjai még nem múltak el mind­nyájunk feje felett. Lelkészi üre­sedés esetén egyházaink sokszor tanácstalanul állanak. Egyhá­zainkban nem ismerik a hozzánk tartozó lelkészeket, azoknak állo­máshelyét és munkakörét. Az egy­ség és egyöntetűség hiánya miatt a magyar egyházak érdekeit bajo­san tudjuk egymás mellé rendelni. Az egybegyült lelkészek az ösz- s'zes itt felsorolt és fel nem sorolt kérdések megoldására a legcélsze­rűbbnek találták ez idő szerint az állandó magyar konferencia léte­sítését. mely minden évben egy­szer gyülésezne, megválasztaná a szükséges bizottságokat, melyek a reájuk bízott teendőket egyik kon ferenciától a másikig végeznék. Bár ezek a bizottságok közvetle­nül olyan törvény és jogkörrel nem bírnának, hogy az egyházak ügyeibe beleavatkozzanak, de közvetve mégis érvényt szerezhet­nek a konferencia akaratának be­folyásukkal. A konferencia rendes tagjai sorába ugyais a magyar egyházi munkában érdekelt egy­házmegyék, egyházkerületek s más egyházi hatóságok nagytekin télyii vezetőit is bevonják és se­gítségüket biztosítja. A valószínű­ség, sőt a józan számítás is-azt mutatja, hogy ilyen terv mellett. el lehet érni a kívánt, célt. A kon­ferencia különben, szervező bi­zottsága által már megkezdte azoknak az utaknak egyengetését, melyeken ügyét a presbyteriánus egyház legfőbb fóruma, zsinat (General Assembly) elé terjeszti, hogy a komoly mianka elismerést, jóváhagyást nyerjen ott és hogy az összes egyházmegyék ,az egész Egyesült Államok területén ve­gyék figyelembe a konferenciá­nak a magyar egyházakra vonat­kozó döntéseit. Aki tudja, hogy a zsinati hatá­rozatoknak ilyen hordereje van az egyházmegyékre, az belátja azt is, hogy ezzel egyházaink életében egy uj időszak kezdődik, melyben felszínre jut a magyar lelkészi karnak nem elforgácsolt, de egye­sített ereje s igy fogja, mint az óriási folyam, mely a folyók vizeit felszedi s hullámaival mindent magával ragad, ami útjában van, ez az egyesitett erő is előre vinni egyházainkat a Krisztus evangé­liumának örök, minden tengerek­nél nagyobb célja felé. Hiszen még szervezve sincs a konferencia aigy. amint tervezve van, szavát, taná­csát már is egyenesen kérte az egyik legfontosabb egyházi hiva­tal. A jövőben azonban a konferen­cia a magyar amerikai lelkészeken kívül delegátusokként, teljes jo­gú tagoknak, bevonja a magyar egyházak világi képviselőit is, kiknek költségeiről az illetékes magyar egyházak és az egyházi- megyék fognak gondoskodni ép pen úgy, mint a konferencia töb­bi tagjainak e gyűlésből szárma­zó kiadásairól. A konferencia alatt a magyar lelkészek külön is tartottak érte­

Next

/
Thumbnails
Contents