Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)
1916-02-19 / 8. szám
2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 8. sz. 1916. FEBRUÁR 19. A kingstoni magyar konferencia. A Magyarországból Amerikába szakadt református gyülekezeteink vezéremberei talán még soha, mióta csak a reformátusok között az egyházi tömörülés megkezdődött Amerikában, nem voltak szemtanúi olyan számban is, erkölcsi jelentőségben is annyira fontos gyrlésnek, mint amilyen a legutolsó magyar konferencia volt Kingstonban. Jelen voltak itt az Egyesült Államok közeli és távoli vidékeiről nemcsak a magyar lelkészek, hanem azok a nagy befolyású amerikai egyházi férfiak is, kik szivvel-lélekkel fáradoznak azon, hogy a magyarországi református egyház tanításaival és hitelveivel egy alapon álló és az amerikai kálvinisták legtekintélyesebb egyházának, a presbyte- riánus egyháznak minden bel- missziói tevékenysége a lehetőség szerint egyesittessék a magyar reformátusok lelki gondozásának teljesebhé tétele és fejlesztése érdekében. A magyar lelkészek közül, kik többnyire, mint valamelyik egyházmegye vagy egyéh egyházi hatóság képviselője, illetve kiküldöttje jelentek meg, a következők vettek részt a konferencián: Dikovics János, Bloomfield, N. J. Szilágyi András, yonkersi, N. Y. lelkész. Virágh István, loraini, 0. lelkész. Hankó M. Gyula, youngstowni, 0. lelkész. Bogár Lajos, beaver-fallsi, Pa. lelkész. Boros Jenő, toledoi, 0. lelkész. Harsányi László, new yorki, N. Y. lelkész. Székely Sándor, brownsvitlei, Pa. lelkész. Hamborszky Gyula, scrantoni, Pa. lelkész. Pazár B. Miklós, westmoori, Pa. lelkész. Azary János, philadelphiai, Pa. lelkész. Kiss Gyula, clevelandi, 0. lelkész. Kardos József, st. louisi, Mo. lelkész. Dr. Sehódle Gy. Ádám, Lack- awanáról, N. Y. lelkész. Déssy G. Károly, alphai, N. J. lelkész. Tóth Mihály elisabethi, N. J. misszionárius. T. Kovács Ferenc newarki, N. J. misszionárius és Kovács Ferenc whartoni, N. J. missionárius. Az amerikai lelkészek közül jelen voltak: \V. P. Shriver, New Yorkból. High field A. Károly, Belle viliéről, 111. Harvey E. Holt, Clevelandból, ki magyarországi tartózkodásának ideje alatt megtanult magyarul is. James •). Coole, Lackawannaról, X. Y. A. W. Fismer, tanár, Bloom- fieldről, N. J. Geo. W. King, St. Louisból, Mo. Dr. D. A. Sanders, Trwinből, Pa. Dr. F. Von Krug, Wyomingból, Pa. Dr. R. E. Pugh, Columbusból, Ohio. Dr. C. E. Schaeffer, Philadelphiából, Pa. Archibald MdClure, Chicagóból, 111. W. C. Cmitli, Garyból, Ind. Ralph Commins, Chicagóból, 111. Dr. IT. C. Gruhnert. Orangeből, N. J. Dr. C. L. Zorbaugh, Clevelandból, 0. Norman Thomas, New Yorkból. Dr. E. Flack, Scrantonból, Pa. A fentiekből alakult meg a konferencia, mely kezdettől bezártáig példás rendben, a magyar egyházak nehézségeit leküzdeni vágyó szeretettel folyt le. Legelőször is megválasztották elnöknek Dr. Pugh-ot, aki a pres- biteriánus zsinat (General Assembly) belmisszió tanácsának titkára, alelnöknek Hankó ál. Gyula youngstowni lelkészt és titkárnak Bogár Lajos bea verfall« lelkészt Azután sorra tettek jelentést a magyar lelkészek egyházaiknak helyzetéről, munkájáról, bajairól, mely alapul szolgált a konferencia további tárgyalásainak. Szilágyi Endre és H. E. Holt beszámoltak tavalyi magyarországi utjukról, érdekfeszítően emlékezve meg azokról az állapotokról, melyek az amerikai magyar egyházak áldásos működésére vonatkozással van nak. Lelkesen beszélt Dr. Schaefer és Dr. Sanders, missziói superintended is a magyar ref. egyházak nagy feladatairól. Sorra kerültek aztán az egyhá- zák jövőjére messze nvuló fontossággal biró kérdések, mint a milyen a papi képzettség, az egyöntetű és egyházi magyar munka, az elhanyagolt magyar telepek, az ifjak és gyermekek vallásos nevelésének, a Reformátusok Lapjának ügye. A konferencia határozott, erős hangsúlyozással fejezte ki ama véleményét, hogy a magyar ref. gyülekezetek élére csak a legteljesebb, legalaposabb képzettségű lel készek állitandók, kik ki tudják áílani a próbát. Bizottság is alakult, mely az illetékes egyházi körök figyelmét nemcsak felhívja erre, de az eddig késznek nyilatkozót! egyházmegyék közreműködésével érvényt is szerez a határozatnak. A bloomfieldi szemináriumban a magyar papi pályára készülő diákok részére felépítendő “magyar ház” ügyét is megvitatta a- konferencia és a cél megvalósítására legmesszebbmenő segítségét ígérte meg. Hasonló alapon tárgyalás alá került a többi kérdés is, mely a konferencián felszínre jutott és a hozott határozatok végrehajtására külön bizottságok neveztettek ki. Legbehatóbban mégis avval foglalkozott a gyűlés, aminek elintézésére a legégetőbb szükség volt, t. i. hogy hogyan lehetne a magyar egyházaknak és lelkészeknek egymástól való elszigeteltségét az ebből folyó hátrányok elkerülése végett úgy kiküszöbölni, hogy az amerikai meggyökeresedett egyházak körülményeitől eltérő és a különös körülmények miatt különös tevékenységre kény szeritett magyar egyházak életének felvirágoztatása a lehető legnagyobb mértékben elősegittes- sék. Egyházaink legnagyobb része még mindig a kezdet stádiumában van s a kezdet nehézségeivel kell megküzdenie. A gyülekezeti élet megteremtésének alapvető munkálatainak és a templomépitésének gondjai még nem múltak el mindnyájunk feje felett. Lelkészi üresedés esetén egyházaink sokszor tanácstalanul állanak. Egyházainkban nem ismerik a hozzánk tartozó lelkészeket, azoknak állomáshelyét és munkakörét. Az egység és egyöntetűség hiánya miatt a magyar egyházak érdekeit bajosan tudjuk egymás mellé rendelni. Az egybegyült lelkészek az ösz- s'zes itt felsorolt és fel nem sorolt kérdések megoldására a legcélszerűbbnek találták ez idő szerint az állandó magyar konferencia létesítését. mely minden évben egyszer gyülésezne, megválasztaná a szükséges bizottságokat, melyek a reájuk bízott teendőket egyik kon ferenciától a másikig végeznék. Bár ezek a bizottságok közvetlenül olyan törvény és jogkörrel nem bírnának, hogy az egyházak ügyeibe beleavatkozzanak, de közvetve mégis érvényt szerezhetnek a konferencia akaratának befolyásukkal. A konferencia rendes tagjai sorába ugyais a magyar egyházi munkában érdekelt egyházmegyék, egyházkerületek s más egyházi hatóságok nagytekin télyii vezetőit is bevonják és segítségüket biztosítja. A valószínűség, sőt a józan számítás is-azt mutatja, hogy ilyen terv mellett. el lehet érni a kívánt, célt. A konferencia különben, szervező bizottsága által már megkezdte azoknak az utaknak egyengetését, melyeken ügyét a presbyteriánus egyház legfőbb fóruma, zsinat (General Assembly) elé terjeszti, hogy a komoly mianka elismerést, jóváhagyást nyerjen ott és hogy az összes egyházmegyék ,az egész Egyesült Államok területén vegyék figyelembe a konferenciának a magyar egyházakra vonatkozó döntéseit. Aki tudja, hogy a zsinati határozatoknak ilyen hordereje van az egyházmegyékre, az belátja azt is, hogy ezzel egyházaink életében egy uj időszak kezdődik, melyben felszínre jut a magyar lelkészi karnak nem elforgácsolt, de egyesített ereje s igy fogja, mint az óriási folyam, mely a folyók vizeit felszedi s hullámaival mindent magával ragad, ami útjában van, ez az egyesitett erő is előre vinni egyházainkat a Krisztus evangéliumának örök, minden tengereknél nagyobb célja felé. Hiszen még szervezve sincs a konferencia aigy. amint tervezve van, szavát, tanácsát már is egyenesen kérte az egyik legfontosabb egyházi hivatal. A jövőben azonban a konferencia a magyar amerikai lelkészeken kívül delegátusokként, teljes jogú tagoknak, bevonja a magyar egyházak világi képviselőit is, kiknek költségeiről az illetékes magyar egyházak és az egyházi- megyék fognak gondoskodni ép pen úgy, mint a konferencia többi tagjainak e gyűlésből származó kiadásairól. A konferencia alatt a magyar lelkészek külön is tartottak érte
