Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)

1916-10-28 / 44. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM. NEW YORK, N. Y. 1916. OKTÓBER 28. VOL. XVII. No. 44. EDITOR: RÉV. LAD. HARSÁNYI, 454 E. lÍ6th St., NEW YORK. PUBLISHED EVERY SATURDAY. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. AMERIKAI MAGYAR. £ Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York. N. Y., under the act of March 3, 18TÍ. AMILYEN A FÉRFIÚ, OLYAN AZ Ö EREJE Ebben a háborús világban elő­szeretettel foglalkozom a régi zsi­dó nép harcaival, s igen jó hatást gyakorol az én fetlétlen jó bizo­dalmámra, optimizmusomra, an­nak mind világosabb meglátása, hogy Istennek a háborúban is cél­jai vannak velünk. De nem erről akarok most szó­lald, inkább csak egy háborús mellékeseménynyel, epizóddal kí­vánok foglalkozni. Gedeon, a hires zsidó biró, a midiánitákat legyőzte s a győze­lem után az ellenséget üldözte. Üldözésének célja az volt, hogy Midiánnak két királya Zeba és Sálmuhán, kik testvéreit megöl­ték a Tábor hegyén, büntető ke­zébe kerüljenek. Célját elérte, elfogta őket s gyenge, ifjonti fiának Jethernek parancsolta meg, hogy ölje meg őket. De Jether ezt nem tette, mert félt vala, mivelhogy még gyermek vala. A két halálra Ítélt fogoly is megijedhetett a kínos, lassú ha­láltól, amelyet egy gyermek gyen­ge karjától kell elszenvednie s Gedeontól, mint egy végső kegyet azt kérte, hogy ő maga, az erős, daliás ember ölje meg őket, mert amilyen a férfiú, olyan az ő ereje Azt hiszem valami régi közmon­dás lehet ez az indokolás, amely­ben, mint a legfőbb közmondás­ban sok igazság és bölcseség van. Igaz volt ez magára Gedeonra nézve. A milyen erős, hatalmas, királyi megjelenésű férfiú volt. ép olyan nagy lehetett az ereje. De igaz ez mindnyáj ónkra néz­ve is. Amilyenek vagyunk, olyan az erőnk. Az bizonyos, hogy testünket egy centiméterrel sem tudjuk megnövelni. De az is bizonyos, hogy testünk egészséges fejlődé­séhez, erejének gyarapodásához nagy mértékben hozzájárulhatunk. Rendes életmód, helyes táplál­kozás, alkoholtól, nikotintól való tartózkodás, idegeink kímélése feltétlenül hozzájárulnak testal­katunknak kiépüléséhez. Viszont a rendetlen, mértékletleü élvhaj- hászó életmód roppant meggátol­ja a testet fejlődésében. Az erős halad, a gyenge marad. Értelmileg is igaza van e mon­dásnak. Az egészséges és értelmes, tanult férfiú még jobban számít­hat győzelemre a létért való küz­delemben. Amilyen a férfi, olyan az ér­telmi ereje is. Amilyen! Ne felejt­sük el ezt a szót. Már a fentieknél is látszik, hogy inkább olyan belső ainilyenség az, amitől a férfi testi ereje is függ. Még inkább igy van ez az értelmi erőnél. Sokszor ta­pasztaltam, hogy az emberek ál­talában akkor, amikor értelmi erőről van szó, csak a tudományra s csak a tudományos képzettségre gondolnak. A tudomány hatalom. Ezt mondják. Tagadhatatlan, hogy hatalom a tudomány, de feltétle­nül hatalom az az emberrel vele­született, természetes, józan ész is, amit én szintén az értelmi erő alatt értek, amivel egy oklevéllel nem rendelkező, de a maga mun­kájába jártas, ügyes, gyorsan lá­tó, élelmes munkás vagy tanulói pályán levő ember jobban tud bol­dogulni, mint az ügyetlen, az in­gadozó s az értelmetlen. És ez az értelmi erőre is, meg a tudomá­nyos képzettségre is vonatkozik, hogy amilyen a férfi, olyan az ere­je. Ha okos, hát fejleszti. Tanul, jár-kel, lát, megjegyez, felhasznál, felhalmoz. S mindezt megbecsüli. Úgy él, hogy lábai, kezei, tüdeje, gyomra, szemei, idegei, agy vele je, egyszóval testi szervezete ép és alkalmas maradjon az értelmi erő számára is. A részeges, a parázna végeredményben Isohasem ér dl, és sohasem bir ki sem testileg, sem értelmileg annyit, mint a jó­zan és tisztaéletü. Óriási súlya van azonban ennek az igazságnak az erkölcsi élet te­rén. Testi és értelmi erő óriási veszedelem úgy az egyénre, mint a társadalomra egy jellemtelen ember birtokában. Régi, nagyon régi igazság ez. Egyszerre két zsák búzát is elemelő erős tolvaj, lángeszű csaló, lelkiismeretlen se­bész és belgyógyász, uzsorás bank- igazgató, élelmiszer hamisító, élel­mes hadsereg szállító, a háborús szükséggel üzérkedő, kiváló üzleti érzékkel biró galiciai menekült, betörőszerszámokat készítő zseni­ális mérnök stb. stb. mind-mind óriási veszedelmek és bajok az emberek társaságában. Amilyen a férfi, olyan az erkölcsi ereje. Ha hitvány gazember a férfi, akkor gyenge, sőt semmis az erkölcsi ere­je, jellemtelen. Ha becsületes, tisztességes a férfi, akkor nagy. tiszteletreméltó az erkölcsi ereje. Hlát ez mind igaz. S ha ez mind igaz, mi az oka annak, hogy még­is olyan sok a testileg, értelmileg, erkölcsileg egyaránt vagy csak inkább erkölcsileg gyenge férfi? Tán Isten teremtette őket ilye­neknek ? Egyáltalán nem! Sok oka van ennek s erről a sok okról igen sokat olvasunk, de igen keveset olvasunk az ős, az eredeti okról, a sokat emlegetett okok szülőokáról, a bűnről. Itt gyávák és gyengék a társadalmi doktorok. Itt szégyenlősek és ha­tározatlanok a szociológusok. Sok minden csúf dolgot megneveznek a maga nevén, s bevisznek a kö­zönséges társalgási nyelvbe is a modernség titulusa alatt, de a testi, értelmi és erkölcsi gyenge­ség tárgyalásánál hallgatnak, mivelhogy csak éppen a vallás az. ami rámutat erre a végokra, a bűnre, de a modern tudomány következetsen kerüli. Határozottan a büniink az oka annak, hogy testi, értelmi és er­kölcsi erőinket meggátoltuk kifej­lődésükben, hogy ezek az erőink csak olyanok, mint amilyenek va­gyunk mi s nem olyanok, s nem is ahhoz hasonlók, amit Isten a min­den férfi egyetlen, igazi eszmény­képében, a Jézus Krisztusban meg mutatott. Az ő ereje tökéletes, volt, mert ő volt a tökéletes férfi. Az ő ereje mindenekre elégsé­ges ma is. Arra is elégséges, hogy a mi erőtlenségünk végoká­tól, a bűnöktől megszabadítson bennünket. Határozottan állítom, hogy azokkal, amiket fentebb mondtam minden olvasóm egyetért, mert magán is tapasztalja azoknak igazságát. E legutolsó kijelenté­sem azonban soknak nem tetszik Hivatkozva azonban arra, hogy ebben is éppen olyan tapasztalati igazságot mondok, mint a töb­biekben, arra kérem a kételkedő­ket, hogy már puszta hazafiság- ból is, hiszen erős férfiakra van ma szükség, ne nyugodjanak^ ad­dig, amig saját életökben ezt is nem láthatják beigazolva.

Next

/
Thumbnails
Contents