Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)

1916-09-09 / 37. szám

^AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA Vol. XVII. Szept. 9, 1916. No. 37. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja k. Ref. Church in the U. S. magyalj egyházmegyéiének hivatalos lapja.j Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytonl ref. leik Szerkesztőség és kiadóhivatal: | 451 E. 116th St., New Yo| Minden levél, közlemény, egyházi egyleti tudósítás, felszólalás és hf detés e cimre küldendő: Amerikai Magyar Ref. Lapja 154 E. 116th St., NEW YORK Telephone: Harlem 1893 a szeretetnek összekötő lánc: • gondoskodott egy szebb ház: ról a lelkek számára, hol azok, kik egymást igazán szerették, mét egybeforrasztatnak és élnél örökké való boldogságban. Jézui mondotta: — “ ÉN ÉLEK ÉS T| IS ÉLTEK ÉN VELEM!” Ked-, veséink, kik tőlünk elmentek, haé bár meghaltak, a mi földi fogai! maink és kifejezéseink szerint, de tulajdonképen ők élnek és nem? mi, mert hiszen az igazi élet csak- a sirontuli világban kezdődik el számunkra. Elköltözött kedvese­ink emléke legyen sziveinkben ad­udig, mig velük ama dicső hazában ismét találkozunk. Előfieetési árak: Amerikában egész évre............01-00 Magyarországra egész évre...03.00 HUNGARXAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. 8. Editor: Rev. LADISLAUS HARSANTI A test es a lélek szépsége Subscription rates One Year $1., Half Year 50c — Foreign Countries One Year $3, Half Year $1.50 Kettős gyászeset hirét tartalma­zó levelet hozott a múlt hét folya­mán a magyarországi posta lapunk szerkesztőjének. A gyászkeretbe foglalt levél HARSÁNYI KÁL­MÁN érettségit tett reményteljes ifjúnak korai elhuny tát, továbbá. KECSKEMÉTHY FERENC béké­si ref. lelkész, volt orsz. gyűl. kép­viselőnek, szerkesztőnk sógorának elhalálozását hozta hirül. Harsá- nyi Kálmánban, Dr. Harsányi Sán­dor homesteadi ref. lelkész, Hetey Gyuláné úrnő, zelionopolisi missio- náriusnő és lepünk szerkesztője feledhetetlen édes jó testvérüket, Kecskeméthy Ferencben pedig sze­retett sógorjukat gyászolják. A levél Angolországon keresztül jött és az angol cenzor jegyzéseivel van ellátva. Úgy látszik, a halálese­tekre való tekintettel lett átbocsát- va. Szerkesztőnket és testvéreit fájdalmasan érinii a kettős gyász­eset hire és mi, kik a lap összeál­lításának gondjait megosztjuk ve­le, — részt kivánunk venni az ő gyászában is. Mindnyájan veszí­tettünk már el kedveseket, kiket feledni sem nem tudunk, sem nem akarunk. Gyászainkban vigaszta- lódást abban találunk, hogy annak a kegyelmes szent Istennek keze, ki a halál által elengedi szakittat­Az ember belsejében, lelkében van valami csodálatos kimagya- rázbatatlan vágyakozás minden iránt ami szép, jó és nemes. Ezek azok a tulajdonságok, amelyeket gyarló földi életünkben mindany- nyian megszerezni óhajtjuk- Mint hogy pedig ezen tulaj donságok­fog­va csak részben lehetünk birto­kosai, lelkünk önkéntelenül vá- yakozik az után, akikben ezen 'tulajdonságok a legtökéleteseb­ben meg vannak. Vallásos érzé­sünk azt súgja nekünk, hogy leg- őbb jó nem lehet más, mint a vi- ágmindenség ura, aki édes tyánkká lett a Jézus Krisztus­án. Hogyne vágyakozna hát só­ár gó lelkünk közelségébe jönni nnak, akit mi legfőbb jónak ne- ezünk — az Istennek. Csak egy lröppenö fohász, vagy sóhajtás, agy a gyülekezet ajkáról felszál- ó ének is milyen megnyugtató ha- ással van szivünk érzelmeire. — lyenkor látjuk, tudjuk és érez- ük igazán, hogy életünk múlandó s a küzdelmes évek lezajlása itán számot kell adni minden cse- kedetünkről, mert vissza térünk lindannyian, kivétel nélkül ah- Jloz, aki bennünket teremtett. Í Isten nemes tulajdonságokkal diázott fel bennünket, szabad akaratot biztosított nekünk, hogy Í pen tulajdonságokat úgy hasz- áljuk fel, hogy méltán nevezhes- jk magunkat a termés koronájá- ak. Az ártatlan gyermeket azért irtjuk szépnek, mert az isteni tü- ijdonságok szeplőtlenül vannak Leg lelkében. Kinek nem indulna aeg a lelke, amikor a gyermek ar­án kifejezve látja egy boldog íosoly által azt az örömet, áme­nét játéktárgyai szereznek néki. A kegyes lelkű vallásos embert *ért. becsüljük és azért tisztel­jek, mert ő hálás tud lenni a sok a|ományokért, az életért, az egész ségért, a munkáért, gyermekeiért, miket Isten biztosított ő neki és a kik földi élete boldogságának alapjait képezik. Ki ne látná örömmel azt az embert, akinek ar­cán a családi élet öröme -és bol­dogsága kifejezésre jut azcn meg­elégedettség által, amelyet napi munkája szerez néki? Miként a gyermek játékainak örül, úgy az egészséges lelkű ember is örömmel és lelkesedéssel veszi kezébe azon szerszámokat, amelyek az ö életét . képezik és kenyerét biztosítják. * Az ilyen életet boldog életnek ne- ivezzük. \ Istennek országa a nemes tu­lajdonságok, az igazi szép jelle- irSSj%|ssége, amelyeket a jó utón való törekvésünkben fejlesz­teni igyekezünk. Szépek lehetünk külsőleg, de ez nem minden, mert a szépség csak akkor lehet igazán értékes, ha belsőleg, azaz lelkileg is szép- Testi szépség után is kell törekednünk, mert a test nem egyéb, mint hajléka, háza azon nemesebb résznek, amelyet lélek­nek nevezünk. Valamint a társas érintkezésünkben örömmel látjuk, ha a háziasszony az ö háza tájékát szép rendben és tisztán-tartja, a bútorokat megfelelően elhelyézi s mindent úgy rendez, amint a jó Íz­lés azt megkívánja, miután a ház nekünk földi halandó emberek­nek ideiglenes külső hajlékunk. Ép úgy örömmel látjuk azt is, ha valaki a léleknek a házát, a testet ápolja és gondozza. Ez azonban még nem minden, ha külsőleg szé­pek, rendesek és tiszták vagyunk. Vannak olyanok az emberek kö­zött, akik testük ápolására és ál­talában a külsőségekre áldozzák vagyonuknak és keresetüknek legnagyobb részét, a lelkűk pedig sötét, szivük szeretetlen, rossz­akaratú és irigy, soha semmi ne­mes iránt nem lelkesedő. Mit ér akkor az ilyeneknél a külső szép­ség, a rend és tisztaság, ha nincs meg a belső tartalom. A külsősé­gek mind mulandók. A szépség is olyan, mint a virág, amelynek szir mai lassanként lehullanak. — Az ilyen külső szépség, amelyet szü­letés által öröklünk vagy gondos ápolás által nyerünk mind csak ideig-óráig a mienk. Az élét for­gatagában lassanként elmarad tő­lünk. Életünknek tehát nem az lehet a célja, hogy ilyen múlandó kül­ső szépség megnyerésére szentel­jük minden időnket. Nem! Éle­tünket olyan formán kell széppé tennünk, hogy az a szépség ne külsőség, hanem benső tartalom legyen, hogy az a szépség ne múljék el soha, hanem növeked­jék és fejlődjék mi bennünk. Ez pedig nem lehet más, mint a léleknek a szépsége, amelyet az által szerezhetünk meg, ha őszin­37. sz. SZEPTEMBER 9. tén vallásosak, kegyesek és isten­félők vagyunk­Rövid földi életünknek igazi szépsége tehát attól függ, hogy mennyire tudjuk azokat a nemes tulajdonságokat kifejleszteni, a melyek a lélek szépségét képezik. A családanyának a legszebb ékes­sége kétségtelenül az ő gyermek- jeihez való hűséges és odaadó sze- retete, amely viszont a gyermek­nek későbbi életében lesz más ne­mes tulajdonságok szülőanyjává. Nem tagadhatjuk, hogy a külső szépség ápolása is behatással van földi életünkre. Az illatos virág szinpompája magához csalja a dolgos méheket s mig egyfelől át­plántálja a magvakat egyik hely­ről a másikra, másfelől annak bel­sejéből értékes mézet készít a szá­munkra. A külső szépség mellett a belső lelki szépség igazán érté­kessé teszi az életünket. Ha megtekintjük azon képeket, amelyeket a művészi kéz az an­gyalokról vagy a mennyországról készít, mindenütt megtaláljuk a legtökéletsebb szépség külső kife­jezéseit is, de annak hátterében megláthatjuk a benső tökéletes lelki szépséget, amely sokkal érté­kesebb az előbbinél. Igazi otthonunknak nem ezt a földi lakhelyet nevezhetjük, ahol rövid vándorlásunk útja vezet, hanem azt a mennyeit, amely a halál után következik és amely után minden igaz keresztyén em­bernek vágyakoznia kell. Aki en­nek az igazi otthonnak a boldog­ságát lerombolja, az csakugyan boldogtalan teremtés és nem tud­ja megérteni az életnek igazi cél­ját. A hiábavaló gond és aggodalom éppen úgy lerombolhatja a lelki­életünk szépségét, mint az irigy­ség, szeretetlenség, rosszakarat, a melyek által Istennek haragját vonjuk magunkra. Vagyon, tudo­mány, magas állás, mind nem használ semmit sem, ha nincsen meg a békesség és a szeretet a csa­ládi hajlékban, mert ezek képezik a lelki életnek igazi szépségét és ezért mondja az irás is: “Az Is­tennek országa ti bennetek va­gyon.”--------o-------­MEGHALT “FOSL” APÓ”. A semmeringi kórházban meg­halt a közelmúltban 82 éves ko­rában “Fosl” apó, a hires .va­dász. Vadászatok alkalmával na­gyon sokszor Ferenc József ki­rály vezetője volt és akkor is ki­sérte, mikor az az első fájd ka­kast elejtette. A királylyal való feltűnő hasonlatossága általáno­san ismeretes volt és nem gyak­ran kedves jeleneteknek volt elő­idézője. SZERKESZTŐNK GYÁSZA

Next

/
Thumbnails
Contents