Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)

1916-01-22 / 4. szám

4. sz. 1916 JANUÁR 22. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3 nem maradtak minden káros ha­tás nélkül az egyház életében. Érezhető volt az egyház életében az is, hogy teljes két hónapon ke­resztül az egyház lelkész nélkül volt. Bár elítélendő az, hogy a lelkész változás következtében, a gyülekezet egyes tagjai között éles ellentétek keletkeztek, háta rozottan felemlítendő és különös dicsérettel jutalmazandó a hívek többségének ragaszkodó hűsége az egyház iránt, hogy még a sú­lyos megpróbáltatások idején is tántorithatatlanul ragaszkodtak Magyar Sionukboz, és soha egy percre sem tévesztették el szemük elől a magasztos célt, a szent esz­mét, melynek szolgálatára ala­kult. melyet mindig szolgált s szolgál ma is a közel egy negyed százados dicső múltra vissatekin- tö egyház. A gyülekezet megtisztelő meg­hívása és választása következté­ben és léptem a lelkészi hivatalba április hónap elején, tehát 9 hó­nappal ezelőtt. Ezidő alatt a hí­vek nagytöbbsége, s talán egész bátran azt mondhatnám, hogy néhány kivételével a gyülekezet minden tagja teljes igyekezetével tör--’ ‘itt oda hatni, hogy egy há it még nagyobbá, még ha­talmasabbá és befolyásossabbá tegyük, mint a milyen a múltba volt. Az, elért eredmények igazol­ják a fenti állítást. Egyházunk fenállása óta ez esztendőben vétetett fel a legtöbb uj tag konfirmálás utján.13 fiú és 19 leány, összesen 32en. A ren­delkezésünkre álló adatok után ítélve, az elmúlt esztendőben ez egyház által, nagy anyagi áldo­zattal ifentartott nyári mindenna­pos iskoljában több gyermek járt, mint bármely azelőtti esztendőben amennyiben 295 gyermek iratta- tott be a Weist. Endi “templom alatti” iskolába és 54 gyermek az East side-i fiók iskolában, ösz- szesen 349 gyermek nyert min­dennapos oktatást nyári minden­napos iskolánkban. A gyerekeket három tanító és egy óvónő taní­tották a lelkész felügyelete alatt éu utasítása szerint. A nyári hónapokat kivéve ál­landó szombati iskolánkba közel 200 gyermek nyer magyar nyelvű oktatást. Vasárnapi iskolánk rohamosan növekedik. Beiratkozott tanulói­nak száma meghaladja a 300-at a west endi oldalon. A gyermeke két 26 tanító tanítja. A vasárnapi iskola tanitó kara., mint minden esztendőben, a legutóbbi kará­csonyra is egy hatalmas nagy fát állított fel a templomban, is kará­csony szent estélyén, a buzgó hívektől zsúfolásig telt templom­ba mintegy 300 ajándék tárgyat osztott ki a tanítványok között, s uemkevesebb félfontos dobozok­ban finom cukorkát és pattogta­tott mézes kukorica gombócot. East side-i vasárnapi iskolánk is dicséretesen növekszik, s nagy a reményünk, hogy az ottani ta­nítványok száma a jelen 40-ről jól fel fog növekedni. Az egyház kebelében az egyház érdekeit szolgáló református Nő egylet, mely évek Óta dicséretre- méltó munkát fejt ki, a papválto­zásból kifolyólag az év elején kevesebb munkásságot fejtett ki a szokottnál, az év vége felé azonban visszatért a békességes munka medrébe, s végezte ered­ményes és áldásos munkáját, úgy, hogy sok reményt fűzhetünk ez esztendei munkálkodásunkhoz, s bizhatunk, hogy ez esztendő lesz egyike a legsikeresebb esztendők­nek. A Missiói Leány osztály nem várt eredényeket ért el az elmúlt esztendőben. Tagjainak száma fel- növekedett 16-ról 44-re. Vagyoni állapota a kimutatás szerint ki­elégítő. Az 1914-ik évet 5 dollár­ral zárta, mig ez elmúlt esztendő­ben a tiszta maradvány 70 dollár és 80 cent volt. Kiadás 15 dollár volt, úgy, hogy az évi pénz- forgalom 85 dollár volt. Az egyházi énekkar különösen megérezte a folytonos tanitó, il­letve karmester változást, minda­mellett a régi hagyományokhoz híven minden lehető alkalommal fellépett vallásos énekekkel iaz istentiszteleteink magasztsiságá- nak emelésére. Az esztendő folyamán három sikeres szinielőadást rendezett az énekkar az egyház pénztárának gyarapításéra. A magyar Keresztyén Ifjúsági Kör, mely körülbelül egy eszten­deje alakult, az egyház fiatal­ságának nevelése céljából, meg- akadálvoztatott természetes fej­lődésében akkor, midőn saját kellett adnia. A buzgó ifjak mind­helyiségét házbér emelés miatt fel kellett adnia. A buzgó ifjak mindazonáltal minden lehetőt el­követnek arra nézve, hogy egye­sületük minél hamarább ismét megerősödjék és, hogy nemes célú munkájukat folytathassák. Az egyház tagjaiból alakult Re­formátus Betegsegélyző Egylet az elmúlt esztendőben is végezte áldásos munkáját. A hivek áldozatkészsége válto­zatlan maradt az elmúlt évben is. Tíz napon bellii karácsony ünne­pek alkalmával egybegyüjtöttek a háború szerencsétlenei részére 140 dollárt, karácsony első napján adakoztak az egyház céljaira 147 dollárt, összesen 247 dollárt. A számvizsgálók által átvizsgált és rendben talált pénztári könyv a következő anyagi eredményt tün­teti fel: Bevétel az 1-ső negyedév­ben $818.05. a Tl-ik negyedben «$869.84. A III4k negyedbeli . $854.70, a IV-ik negyedben $llMr 14c. összesen $3644.23. Áthozat/a mult évről $83.14. Végösszeg ,te - hát $3727.37c. Kiadás volt ez/ösz-í szegből az I-ső negyedben $648.03. a II-ik negyedben $552.53, a III-ii negyedben $1024.04 is a iV-ik ne­gyedben $821.95. Az évi összes kiadás tehát «$3046.55. Levonva? a kiadást az összes bevételből, áldo­zat 1916-ra $680.82. Anyakönyvi bejegyzések a kö­vetkezők : Kereszteltetett 82 gver- mek, 41 fin és 41 leány. Eskitte- tett 29 pár, 17 tiszta ref., 2 vegyes ág. ev. és református és 10 vegyes róni. katli. és református. 4 Te- mettetett 28, 11 gyermek és 17 fel­nőtt. Konfirmált 32 gyermqjk. 13 fiú és 19 leány. Az év folyamán 10 rended pres- byteriumi gyűlés tartatott, :p több rendkívüli. Az Urasztala jnegte- rittetett 6-szor, s hozzá j múltak 1456-an. A lelkész 17 beégnék szolgáltatta ki az Úri szentljegye- ket az év folyamán. Hazafias mozgalmakban az egy­ház minden lehető alkalomjnal ki­vette részét, tagjai vezető szere­pet foglalnak el a társadalmi életben. Az egyház mint ilyen ha- dikölcsönre nem jegyzett elő (nem tehette, amennyiben se tárni se­gélyt hazulról el nem fogad, ha­nem lehetőleg minden külső anya­gi segélyezés nélkül fedezi összes kiadásait) de minden alkalommal buzdította tagjait arra, hogy min­den eszközt használjanak fel arra, hogy nemzetünket segítsék a je­len óriási küzdelemben. S a tagok nagy többsége tehetség^ szerint meg is tette hazafias kötelességét. Az egyház mint szervezett Egy­ezer Koronát, mint önóÉtlen sza­bad, kamat nélküli adományt kül­dött a magyarországi Ijkdsegély- ző hivatal címére. Hálás köszönetét mondok a gyülekezet tagjainak, npnikevésb- bé az egyháztanácsnak' azon elő­zékeny és önzetlen igyekezetért, melylyel elősegítették egyházunk múlt évi haladását. A mm esemé­nyei megtanítottak minket arra, hogy egyesülésben rejlik az erő, és hogy az a ház, mely nieghason- lik önmagában, meg ndn állhat. Ha a múlt esztendőben félreérté­sek nem merültek volna fel, egy­házunk még nagyobb eredményt tudott volna felmutatni, mert a hívek nagy száma, egyház szerete- te, dicső eszmék sikeres megoldá­sát- teszik lehetővé, ha kellő me­derben halad előre egyfázi éle­tünknek hajója. Remélem, sőt meg vágyók győ­ződve arról, hogy e jelen eszten­dő ai haladás esztendeje lesz és egyházunk eléri azt az eredményt, melyet méltán elvárhatunk. M Laky Zsigmond magyar református lelkész HOMESTEADI ÉS VID. REF. EGYHÁZ 1915 ÉVI LELKIPÁSZ­TORI ÉS PÉNZTÁRI JELEN TÉSE. ÉDES HÍVEIM! Isten jóvoltából ismét eltöttünk egy esztendőt. Mint Isten gyer­mekeihez illik, hálaadással re­kesztettük azt be és segedelem kéréssel léptünk át az uj esztendő küszöbén. A múlt mögöttünk, a jövendő előttünk. Mindkettő Is­ten szent kezében, az ő bölcs igaz­gatása alatt áll. A múltak áldá­sáért. jótéteményeiért ne feled­kezzünk meg a halálról, a jöven­dő aggodalmai pedig ne rettentse­nek bennünket felettébb, meggon­dolván, hogy azoknak, kik az Is­tent féltik és szeretik, mindnek egyformán javokra és idvessé- gükre vannak. Mint ahogy a kegyes énekszer­ző mondja: ' Ha hát tőle kívánatos, Jókat áldásul veszek. Jóvoltának háladatos, Megismerője leszek, Ha rám nyavalyát ereszt, Rajtam lévén a kereszt Bár, hogy könnyitsem nincs mó­dom, Ellene nem zúgolódom. (91 Dics. 4 v.) Az elmúlt esztendő a nemzetek­re és az emberiségre a legsúlyo­sabb szenvedéseket magában hor­dó világtörténelmi esztendő volt. Második esztendő óta dúl a hábo­rú viharja, anélkül, hogy pusztító erő csak egy szemernyit is alább hagyott volna. Milliók drága éle­te veszett el a csatatéren, a nél­kül, hogy akár az emberiség, akár a keresztyénség ügye előbbre vi­tetett volna. Sőt mindkettő pótol­hatatlan kincsekkel, drága emberi éltekkel lett szegényebb. Mi uj hazánk földjén, — a bé­ke áldásainak örvendtiink. Örö­münk azonban gyászszal és szo­morúsággal volt vegyes, ha gon­doltunk édes hazánkban küzdő véreinkre, vagy a. harctereken el esett kedveseinkre. Hazafias és legszentebb kötelességünknek is­mertük. a segités és könyörülő szeretet munkájából kivenni a magunk részét. ÁTTEKINTÉS. A mi illeti már gyülekezeti éle­tünket és annak történetét az el­múlt esztendőről. — mindenek­előtt meg kell állapitanunk azt az örvendetes dolgot, hogy az 1915 esztendő homesteadi és vid. anva- szentegyházunk életében a leg­munkásabb és legsikeresebb esz­tendőnek tekinthető. Egyházunk szellemi és anyagi állapota és elő­li aladásunk minden téren, — a leg messzebbmenő reményeket is túl­szárnyalta. Gyülekezetünkben mindenek ékesen és szép rendben vagyunk.

Next

/
Thumbnails
Contents