Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-20 / 8. szám
8. sz. 1915. FEBRUÁR 20. AMERIKÁI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5 AZ ANYA A GYERMEKEI KÖZÖTT. (Folytatás.) Ezelőtt néhány évvel egy asz- szonyság özvegyen maradt több apró fiúval. Nagyon szerette gyermekeit és a férje halála által szén vedett nagy veszteség még szorosabban fűzé hozzájuk. Hisz ezekben volt minden reménye. Örömte- len és bánatos állapotában nem volt képes őket megbüntetni vagy megvonni őtlük valamely élvezetet, akármit vétettek is. Boldogtalan eltévelyedett asszony! Mily kevéssé sejtette helytelen bánásmódjának káros következményeit. Abban a csalfa reményben ringatta magát, hogy engedékenysége fogja biztosítani számára gyermekei szeretetét. Legöregebbik fia már tizenhét éves lett, izmos, nyugtalan természetű, önfejű fiú; az egész családon zsarnokoskodik és az általa okozott sok szomorúsága miatt szegény anyjának majd a szive meghasadt. A töbi gyermekek is ezen az ösvényen növekedtek föl. Az anya most már remegve látja a nyomort, melyet már késő elhárítani. Boldogabb volna, ha egy gyermeke sem volna, mint özvegyen élni ilyen gyermekekkel, akik úgy bánnak vele, mintha szolgálójuk lenne. Most már lehetetlen a megtörténteket meg nem történtté tenni, és hasztalan bánkódnia magán a gyermekein elkövetett hibáért. Alig képzelhetünk el szánandóbb helyzetet, mint az ilyen anyáé! S mi okozá e nyomorúságát ? Egyedül az anyának vonakodása kötelességének teljesítésétől. Egy özvegy anya túlságosan gyöngéd érzelmével ragaszkodott árva gyermekeihez, sohasem tudván magán elég erőt venni, hogy azokat kellően féken tartsa és parancsai iránt való engedelmességre kényszerítse. Jól tudta, miképp a link engedetlenek, meg kellene azokat büntetnie és neki kötelessége volna szülői tekintélyét fentar- táni. Nem tudatlanság okozá boldogtalanságát, hai em az elhatározás hiánya, azon oktalan, kegyetlen gyöngédség, amelynél fogva inkább saját gyönge szivének sugallatára ügyel, mint gyermekeinek igazi maradandó jólétére. A nyájas olvasó talán kérdi, hogy az imént felhozott példa valókén megtörtént-e? Megtörtént ez minden országban ezerszer is. — Anyák! saját magatoktól kérdjük vájjon nem láttatok-e már mindenütt hasonló boldogtalan családokat? Vájjon nem megannyi intő példák-e azok saját veszélyetek elkerülésére? S mégis minden elfogulatlan szülő, aki a világban egy kissé körültekintett, kénytelen bevallani, hogy a szülők említett határozatlansága egyik íőkir- forrása a családi élet romlásának Itt elengedhetetlen a jellem ereivé, különben a fenyítéknek inkább káros, mint jó hatása leend. A gyermek érzelmei csak felizgat- tatnak, de nem lesznek meghódítva ; a büntetést csak egy kis bősz- szántó fájdalomnak veszi és akkor annak hatása nagyon eszélyes; holott a büntetésben az a fődolog, hogy általa a kívánt javulás valóban eszközöltessék és tagadhatatlan, miképp az anya, aki gyorsan és határozottan jár el, hamarább és kevesebb vesződséggel eléri az óhajtott célt, mint az, aki ingadozásában mindig csak félszabályokhoz nyúl. Mig a habozó anya örökké csupán feneyeget és ha büntet is, büntetése olyan, hogy a gyermek csak kötekedésnek veszi, mi egyedül arra szolgál, hogy még jobban felingerelje és elrontsa ; a határozottan cselekvő anya parancsát mindig azonnal teljesit- teti és ritkán lesz kénytelen büntetni. Amely anya először zsémbe- lődik, azután fenyeget, azután készülődik büntetni s végre egy ki csikét fényit is, csak magának szerez bajt és a családnak romlást; mig ellenben ha, mihelyt engedetlenséget lát, a bajt rögtön szigorú eljárással orvosolja és a szükséges büntetést, határozottan végrehajtja, ezáltal leghatalmasabb módon mozdítja elő saját és gyermekeinek jólétét. A szülők különösen beteges é; gyönge testalkatú gyermekeik irányában hajlaudók túlságos és káros engedékenységre; az ilyen gyermekek rendesen el lesznek rontva. Furcsa, hogy akit az Tsten titoktelies gondviselése úgyis gyengeséggel és szenvedéssel látogatott meg. még a szülők is elhanyagolják a jóléte iránt való kötelességeiket és engedik, mikép többi bajaihoz szenvedélyei is korlátlanul fejlődjenek ki. Az anyák, mig egészséges, erőteljes fiaik iránt pontosan teljesitik kötelességüket és minden erejükkel igyekeznek fegyelmezni azok szenvedélyeit, hogy jó és boldog ifjakká képezzék őket, addig a szegény kis szenvedőnek minden szeszélyei iránt engedékenyek, vágyaiban elkényeztetik, mígnem indulatosko- (iása megrögzött természetévé les e, szenvedélyei legyőzhetetlenekké fokozódnak és ekkép a testi gyengeséghez erkölcsi silányság is járul. Oh, a kegyetlenségnek menynyi neme van a gyöngédség és szeretet álarca alá rejtőzve ! Oh anya, ha van beteges, szenvedő gyermeked, gondold meg, hogy te annak csak akkor vagy igazi őrangyala, ha szelíd, szeretetteljes határozottsággal fegyelmezed őt. Szükség esetén fenyitsd is meg, hogy megtanuljon mindenkor és készen engedelmeskedni ; ha ezt nem teszed, te leendesz a legkeseriibb ellensége, mert kényszerítő engedékenységed által csak nyomorát növeled és gyöngeségét maradandóvá teszed. Mindezekre, szinte hallom, hogy némely érzékeny anya azt mondja magában: “hogy lehetne egy nyomorult, beteg gyermekkel szigorúan bánni, sőt azt meg is büntetni? Mily szívtelenség volna az!’’ Egy leányka üveggel mélyen bevágja a kezét, Az anya csupa jószívűségből nem merte a sebészhez vinni, félvén, hogy fájdalmat okoz a leánynak a sebnek megvizsgálásával és összeragasztásával. A gyöngéd édesanya több napokig elnézi, miképp jött a kis leány keze mindig nagyobb gyulladásba. Iparkodott ugyan háziszerekkel enyhíteni a seb tiizességét, de azonnal elvetett minden olyan szert, ami legkisebb fájdalmat is okozott. Végre azonban a leány olyan rosszul lett, hogy az anya ijedten futott az orvoshoz,, mentse meg gyermeke életét, mit az már csak az által tudott eszközölni, hogy a kis leánynak egész keze- fejét levágta. 11a pedig mindjárt orvoshoz folyamodott volna, egy kis fájdalommal ugyan, de minden rossz következés nélkül lehetett volna baján segíteni. Ámde ennél mennyivel kegyetlenebb annak az anyának az eljárása, aki elnézi, hogy gyermekének lelki betegsége fejlődjék gyógyíthatatlanná; aki, csakhogy a rossznak kiirtására és a dacos akarat meghajtására szükséges fenyíték álta! pillanatnyi fájdalmat okozzon, kész inkább elnézni, hogy a gyermek erkölcsi romlottsága iavitha- tatalnná fajuljon. Annyival szomorúbbak az ilyen eljárásnak következményei, mivel az ember halhatatlan részének ártanak, lelket rontván meg és üdvösségét rabolván el. Ez a legrombolóbb kegyetlenség. (Folyt, köv.) 1 A pénzküldés Magyarországba | i> ® LEGOLCSÓBB LEGGYORSABB LEGBIZTOSABB A Magyar Királyi Postatakarékpénztár utján amelynek egyedüli hivatalos képviselete Amerikában a TRANSATLANTIC TRUST COMPANY i New York Főüzlet 67-69 WILLIAM STREET Corner Cedar Street Fióküzlet 109 AVENUE A, Corner Seventh Street Á Magyarok Bankia Amerikában Személyesen vagy levél utján feltétlen bizalommal fordulhat ehhez a bankhoz. , ® ® NŐI ROVAT
