Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-30 / 5. szám

5. az. 1915. JANUÁR 30. AMERIKAI magyar reformátusok lapja 3. NŐI ROVAT szerbek az osztogató helyre, bárha azt csaknem napról-napra változ­tattuk. Egyszer négy emberrel jái'őrsé- gen volt és összetalálkozott öt szerb katonával, akik egy erdei tisztáson tűz mellett üldögéltek. — Rajtuk ütöttek: négy megsebesült, a; ötödik a fejébe kapott golyót, meghalt. A négy sebesültet lehoz­ták a mi segélyhelyünkre, a halot­tat levetkőztették, eltemették, csak a ruháját hozták magukkal. A tizedes erre engedelmet kért es kapott, hogy felöltözzék a ha­lott szerb vitéz uniformisába és hogy kémszemlére menjen. Teljes tizenkét napig nem láttuk. Végre előkerült rongyosan, sárosán, éhe­sen. De — mindent tudott, ami odaát napirenden történt. — Hiszen szerbül se tudsz! — mondtam neki, — hát hogyan tud­tál köztük meglenni? — Hát hiszen valamicskét már bajazok a rác szóhoz, hát elhitték, hogy olyan kötéllel fogott magyar honvéd vagyok, aki most átpár­tolt. De azért nappal nem igen mu­togattam magam egy helyen: csak ii kább úgy koncsorogtam ide-oda. És hogy milyen értékes és való értesüléseket hozott, az bebizo­nyult még aznap délután, amikor odaát kenyérosztásra került volna a sor. A tüzérkadétunk két ágyú­jából csak négy srapnellt küldött oda, ahol a káplár az osztogató he­lyet megjelölte és — aznap bizony kenyér nélkül maradtak a szerbek. RichterAnchor Pain - Expeller óvakodjon az ér­téktelen utánza­toktól és köve­telje az eredeti Richter Anchor Pain Expellert, a horgony véd­jegygyei, mint a mellékelt kép is mutatja. 25 és 50 cent minden gyógyszertárban, egyenesen tőlünk F. Ad. Richter & Co. 74—80 Washing­ton Street. NEW YORK, N. Y. Hoeflinger & Co. TEMETÉSRENDEZöK ÉS BALZSAMOZÓK MICH. HOEFLINGER üzletvezető Nappal és éjjel egyaránt rendelke­zésre áll. 201 PLATT ST. 2-ik utca sarkán E. TOLEDO, O. 1Ü5F AZ ANYA A GYERMEKEI KÖZÖTT. (Folytatás.) Ne gondold, hogy gyermeked még kicsi arra, hogy engedelmes­kedjék. Mi sokszor igen lelemé­nyesek vagyunk gyermekeink irán ti kötelességünk elhanyagolásának mentegetésében. Egyszer a gyer­mekek nagyon kicsinyek még, majd betegesek és igy némely szülő mindig talál egy vagy más­nemű mentséget arra, hogy gyer­mekeit magukra hagyja. A gyer­meket pedig igen korán lehet és kell engedelmességre tanítani Hisz még egy kutyát vagy macskát is könnyen megtaníthatunk rá, hogy ne nyúljon a tűznél levő ételhez, vagy hogy ha parancsoljuk, men­jen ki a szobából és több efféle dol- gokbanvaló engedelmességre. Egy francia nemrég sok kanári mada­rat gyűjtött össze, hogy pénzért mutassa. Oly pontos engedelmes­ségre tanította őkefe, hogy pa­rancsszavára katonai rendben ma­síroztak a szobában és katonai mozdulatokat tetteik. Pedig ki ta­gadhatná. hogy egy másfél vagy két éves gyermeknek is van annyi esze, mint egy kanári madárnak és alapos-e az a mentség, hogy egy ilyen kis gyermeket még nerr lehet' engedelmességre tanítani ? Egy igen okos és tapasztalt éder anya, aki számos gyermekét ugj nevelte föl, hogy azok most mind nyáján tisztességes helyzetben él­nek, a nevelést illetőleg igy nyi­latkozott : ‘ ‘ Gyermekeimnek egy éves korukig én szoktam engedel­meskedni ; de azontúl ők tartoz­tak nekem engedelmeskedni.” E jó asszony ezalatt nem is azt érti, hogy mihelyt a gyermek ti­zenkettedik hónapját betöltötte, rögtön egészen megváltozzék a ve­le való bánásmódja. Eddig min­dem hatalmában álló eszközt fölhasznált rá, hogy gyermeke ma­gát jól és vidáman érezze. Iparko- eíott minden szükségeit kielégíte­ni, még mielőtt a gyermek kérte volna. Minden kívánságának en­gedelmeskedett; de mihelyt a kis­ded egy éves left, már elég nagy­nak látta arra, hogy a fegyelem­hez szoktassa. Jól tudom, hogy sok szülő azt fogja mondani, mi­képp ilyenkor egyáltalában még nagyon korán van a gyermeket fe­nyíték alá fogni, mig mások meg azt hiszik, hogy már előbb is le­het. Általában e tetkintetben nem lehet a fegyelmet egy bizonyos idő­ponthoz kötni, hanem itt azt az el­vet kell követnünk, hogy azonnal elkezdjük a gyermek fölött a fe­gyelmet gyakorolni, mihelyt ké­pes arra, hogy édesanyja meg tud­ja vele értetni a rendeletéit vagy tilalmait. Ezzel sokkal korábban lehetséges, mint sok szülő kép­zelné. Amely anya ebben kételke­dik, kisértse meg és látni fogja, mily könnyen meg fogja tudni ta­nítani a kis csecsemőt, hogy ne nyúljon a csipővashoz vagy a gyertyához, késhez és villához és több ilyesmire. Már e zsenge korá­ban is még könnyebben lehet bizo­nyos dolgokra való engedelmes­ségre rászoktatni, mint későbben. S mennyi kellemetlenségtől kíméli meg magát egy anya, ha gyerme­két ilyen korán szoktatja az enge­delmességre s ezáltal mennyi fáj­dalom és zaklattatástól menti meg magát a gyermeket is. Tartózkodjál a túlságos szigorú­ságtól is. Egyébiránt határozott és -egyenletes mértékben gyakorlott fegyelem mellett ritkán lesz szük­ség rendkívül szigorra. Ha, mikor büntetnünk kell, azt nem indula- toskodva, hanem nyugodt meggon­dolással és higgadt méltósággal hajtjuk végre, ritkán leszünk kénytelenek büntetni. Az anya le­gyen szeretetteljes és szelíd gyer­mekei iránt: — amikor ideje van vegyen részt ártatlan mulatságaik­ban — nyerje meg bizalmukat, mit leginkább az által fog legin­kább elérni, ha a gyermekek azt látják, hogy folytonosan mindent az ő javukra és boldogitásukra tesz. S végre ha a gyermekek rosz- s/at teseznek, ne azt lássák, hogy anyjuk ezért méregbe jön, hanem azt, hogy elszomorodott és ne ha­raggal, hanem igenis sajnálattal fe nvitse meg őket. A félelem hasz­nos és szükséges tényező ugyan a nevelésben, hisz Isten is használja azt teremtményei korlátozásában; de felette káros a gyermekek jel­lemének kiképzésére, ha csupán csak a félelmet akarják minden cselekvésének indokává tenni; — azaz ha úgy neveljük, hogy min­den rendeletiinket csupán csak fé­lelemből teljesítse. Mily boldogta­lan az a család, melyben a szülők arcát mindig a bosszúság és harag sötét felhői borítják el, és soha egy szelíd szavukat sem lehet hallani. Látunk sok ilyen szülőt. Gyerme­keik félnek tőlük és jelenlétükben mindig tartózkodók és a szülői házban úgy érzik magukat, mint valami nehéz börtönben, ahelyett, hogy azt az öröm és szeretet bol­dog hajlékául tetkintenék. Ellen­ben — ha az édesanya nyájas mo­sollyal üdvözli gyermekeit és jó igyekezetüket gyöngéd enyelgés- sel jutalmazza, szeliden és szere­tetteljesen beszél velük: ezáltal a kisdedek keblében az emberi szív legnemesebb húrjait hozza rezgés­be s a legtisztább és legdrágább érzelmeket ébreszti fel bennük és ekkép megnyervén gyermekeinek szivbeli ragaszkodást, azok min­den ellenállás nélkül fogják magu­kat az ő fenyítésének alávetem ak­kor is, midőn az rajok nézve fáj­dalmas. (Folyt, köv.) aiiamiaiHiiiBiBiB« VIGYÁZZON A SZEMÉRE. Az embernek a szemevilága a legnagyobb iknese és ezt senkise hanyagolja el. Ha a szeme gyenge vagy rossz, úgy okvetlen keresse fel Schneeweiss honfitársunkat, aki ingyen fogja a szemét meg­vizsgálni és jótállás mellett szem­üveget vagy csiptetőt eladni. Dr. E. S. BAUM MAGYAR FOGORVOS 186 E. 116th St„ New York. A new yorki magyarság kipró­bált és kedvelt fogorvosa. .Miifogak szájpadlás nélkül Fájdalom nélküli foghúzást biztositok. , — MÉRSÉKELT DÍJAZÁS. — Rendelő órák: 9-től este 8-ig. Vasár. 10-1-ig Ajánljuk a harlemi magyarság figyelmébe. Frank Boldizsár I • KÖZJEGYZŐ és HAJÓJEGY | IRODÁJA. Pénzváltás, mindennemű bizto­sítások, és könyvek és olvas­mányok. 2773 EAST 79íh STREET CLEVELAND, O. a

Next

/
Thumbnails
Contents