Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1915-12-11 / 50. szám

50. sz. 1915 DECEMBER 11.

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

7

Mi a háború célja?

ill. darieni lakos szülök elsőszülött kis fiók István névre keresz- teltetett nov. 13-án. Kér. szülei Biró Lajos és neje Gazsi Juliánná stamfordi lakosok.

3. Szalai János nagydorogi és Rima Juliánná kovácsvágási ill. szintén darieni lakos szülők kis fiók János névre kereszteltetek nov. 21-én. Kér. szülei Varga János és neje Danyi Hennin so. nor- walki lakosok.

Esketés. Listár János Fehérvár, csurgói ill. ithacai lakos és Nagy Ilonka berencsi ill., rowaytoni lakos nov. 20-án esküdtek egymásnak örök hűséget a so. norwalki ref. templomban. Tanuk voltak Hermán György és Ruscsák Sándor ronaytoni lakosok.

AZ ÁRVAHÁZI PROTESTÁNS KÉPES NAPTÁRAKNÁL

nincs szebb és megfelelőbb naptár református családok asztalára. — Közel félszázad óta segiti ezen tartalmas és gyönyörű kiállítású naptár a Budapesten levő Magyar Protestáns Árvaház fenntartásának nemes ügyét. Az 1916-ik évre szóló Árvaházi Képes Naptárak még szebbek, mint a megelőző éviek voltak.

Rendeljen e gyönyörű naptárból egy példányt addig, mig abból a készlet tart a homesteadi és vid. református lelkészi hivataltól. — Küldjön be 30 centet bélyegekben erre a címre:

Rév. ALEX HARSÁNYI,

1008 10th Ave. Homestead. Pa.--------o-------Könyben ázik

a hadak útja

Egy volt román miniszter a háború befejezéséről. — A mikor Anglia is kérni fogja a békét.

A román konzervatív pártnak lapja a Steagul, beszélegtést közöl a volt román miniszterrel, aki a következőket mondotta:

— A világháború a központi hatalmak győzelmével fog végződni. A mai helyzetből csak arra lehet következtetni. A mi azt a felfogást illeti, hogy Németországnak pénzügyi kimerülése megváltoztathatja a helyzetet, teljesen téves mert a német birodalmi banknak aranykészlete napról-napra nő, az adókat ép úgy fizetik, mint béke idején, az összes hadikölcsönöket a saját országukban helyezték el, egyszóval Németország pénzügyileg olyan erős, mint a milyen a német állampolgár bizalma Németország életerejében és a milyen nagy az ő hazaszeretetük. Már pedig mind a kettő igen nagy. Németország kiéheztetéséről pedig szó sem lehet.

Arra a kérdésre, hogy Németország emberanyaga nem-e merülhet ki, így felelt:

— Oroszországnak és Angliának csak nyers emberanyag van a mi nem jöhet számításba. Nincsenek többé tisztjeik, a mi eléggé érezteti hatását az angol vereségekben. Oroszország nem tud több tisztet kiállítani, mert nincsen kellő számú katonája.

A hírlapíró megkérdezte azután a volt minisztert, hogy ha a háború még sok évekig eltartana, le lehetne-e győzni Németországot?

— Franciaország már nem folytathatja soká a háborút, mert az ország iparüző vidékét a németek tartják megszállva. Az országot súlyos adósságok terhe nyomja, végül a fajkeveredés a németekkel, angolokkal és feketékkel már is komoly aggodalmat okoz a francia kormánynak. Belgium és Szerbia a világháború áldozatai. Oroszország pénzügyileg tönkre ment, az ország leggazdagabb része német kézen van. Fegyver- és lőszerhiány van az oroszoknál.

Oroszország eddig annyi ágyút vesztett amennyit Európa összes ágyú gyárai három év alatt tudnának csak előállítani. Csak Anglia húzhatná még a háborút, de az angolokat is megfogják verni a németek. Egyszóval, csak azok állíthatják, hogy meg lehet verni Németországot, akik nem ismerik a viszonyokat. Olaszország hadüzenete semmiféle tekintetben sem változtatta meg az általános helyzetet. Az olasz milliós hadsereg a mesék birodalmába tartozik. A mióta Olaszország hadat üzent, az oroszok a legnagyobb vereségüket szenvedték.

A volt miniszter igy fejezte be a beszélgetést:

— Ha a nehéz ágyuk megérkeznek Konstantinápolyba, akkor aztán Egyptomban megverik Angliát s az India felé vezető utat elzárják. Azután Anglia is óhajtani fogja a békét.--------o-------A BARBÁR NÉMETEK.

Hogy a németek mennyire rászolgálnak a szövetség által díjmentesen adományozott barbár névre, mutatja azt az a körülmény is, hogy a meghódított területeken legelőször is az iskola ügyet rendezik. Most Varsóban nyílnak meg az iskolák, sőt maga a bezárt varsói egyetem is megnyitotta kapuit. A megnyitási ünnepélyen Beseler tábornok, a jelenlegi kormányzó, Antwerpen és Breszt-Litowszk meghódítója német nyelven nagyszabású beszédet mondott és válaszolt az egyetem rektorának üdvözlő szavaira.

A világ legnagyobb szocialista lapja, a berlini Vorwaerts nemrég olyan bátor hangú cikket irt a béke érdekében, amilyen Németországban még nem jelent meg a háború kezdete óta. Jellemző a dologban az, hogy a cikk megjelenését a német hatóságok megengedték. Igaz, hogy a lapot azóta felfüggesztették, de nem az említett cikk miatt, hanem azért, mert a lap egy más cikkben élesen bi rálta a hatóságoknak az élelmiszerek fogyasztásának szabályozására vonatkozó rendelkezéseit.

A cikkben a lap felhívta a német kormányt arra hogy igyekezzen békét kötni, vagy nyilatkoztassa ki, mit remél eléírni a háborúval, majd igy folytatja:

— Azt mondják nekünk, hogy az ellenségnek kell kérni a békét, mert mi vagyunk a győzők. Szerencsétlenségre azonban az ellenség nem érzi magát legyőzöttnek. Ilyen módon sohasem lehet eredményt elérni.

— A kilátás tehát az, hogy a háború csak akkor fog véget érni, ha mindegyik fél kölcsönösen kimerül. Ezt meg kell akadályozni, és ebből a célból fel kell hagynunk a nagy szavakkal és határozott álláspontot kell keresnünk.

— Sem Anglia, sem Franciaország nem mutat hajlandóságot az engedékenységre. Minden békehír, legalább Angliára és Francia- országra vonatkozólag, alaptalannak bizonyult. Franciaország és Anglia vezető államférfiai ép oly szilárdan el vannak határozva arra, mint, Németország kancellárja, hogy a háborút addig kell folytatni, mig győzelem nem koronázta fegyvereiket.

— November 2-án és 3-án Asquith angol minisztelenök és Bri- and francia miniszterelnök megmagyarázta, hogy szerintük most milyen a háborús helyzet. Rámu tattak arra, hogy a német hadak egyes helyeken hónapok óta nem voltak képesek előre haladni sőt több helyen vissza is verték őket Franciaországban.

— Rámutattak arra, hogy az oroszokat nem lehet helyükből kiszorítani, hogy a Dardanellák ostromával, bár ez sok tekintetben rtem sikerült, mégis egy nagy török hadsereget sikerült lekötni, s hogy a balkáni harctéren, bár a németek és bolgárok előrehaladása némi aggodalmat okozott, nincs semmi, ami miatt tulajdonképen kétségbe kellene esni.

— Mi németek most azt akarjuk tudni, hogy hadvezetőségünk milyen győzelmet vár, miben fog az állani, s hogy mily célokat fogunk elérni s ami a legfőbb, hogy mily áldozatokra lesz még szükség s hogy vájjon a kivívott célok megfogják-e érni az értük hozott rettenetes áldozatokat ?

— A győzelem viszonylagos fogalom. Különböző államférfiak különböző dolgokat értenek, mikor ezt a szót használják. A múlt év őszén Asquith miniszterelnök azt mondta, hogy Anglia mindaddig nem dugja hüvelybe a kardját, mig Belgium kárpótlást nem kapott s függetlensége helyre nincsen állítva, mig Franciaország nincs biztosítva minden további támadás ellen, mig Európa kisebb országainak léte nincs biztosítva, mig a porosz militarizmus dominá- lását le nem törték.

— Ez a program nem egészen tiszta. Túl sok frázis van benne. Az ember azt hinné, hogy a világ- történelem e legrettenetesebb háborújának tizenhat havi tartama után az államférfiak pontosabb választ tudnak adni arra a kérdésre, hogy mi a háború célja? Az ember elvárhatná, hogy megmondják népünknek, miért ontják vérét, mi a céljuk s milyen eredményért törekednek?

— De mindezek helyett csak az ilyen frázisokat halljuk: — “a haza védelme,” “szabadság és igazság”, “civilizáció”, melyekkel utón útfélen dobálódznak, de a melyeknek ma semmi értelmük uincsen.

— Nem-e úgy hangzik mindez, mintha ezen államférfiak nem is mernék tulajdonképeni terveiket elárulni ?

— Nemcsak Anglia és Francia- ország rejtegeti a békefeltételeket de a német kormány szintén olyan tartózkodó. Yalahányszor a háború céljára tett nyilatkozatot, mindig csak frázisokra szorítkozott, melyek alkalmasok lehettek ugyan arra, hogy lelkesedést öntsenek a harctéren harcoló kato- rákba, de nélkülözték a világosságot.

— Szeretnők hallani Németország szándékait. Egy év óta hallgatunk olyan dolgokra, melyek, nem felelnek meg a valóságnak. Nem vehetik tőlünk rossz néven, hogy szeretnők végre a valót hallani és hogy mit tekint a német kormány a saját részéről a háború céljának.

— Ez nem tarthat igy örökké. Egyik csatát a másik után vívják, katonáinkat és a harcot mindig uj színterekre viszik át. A béke harangjainak csengését akarjuk végre hallani...