Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-23 / 4. szám

4. sz. 1015. JANUÁR 23. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LATJA 7 AZ ANYA A GYERMEKEI KÖZÖTT. (Folytatás.) E tekintetben sokkal többször (gazságtalanok a szülök, mint kép­zelnek. És közönségesen az által szokták ezt az igazságtalanságot elkövetni, hogy összezavarják az elkövetett helytelen cselekvés vé­letlen következményét magával a szándékolt cselekvéssel. Mindnyá­ján hajlandók vagyunk a vétket következményeiből megítélni. Egy gyermek, akinek az anyja elnéz­te, hogy a székre mászkálva, az asztalról egyet-mást leszedjen, vé­letlen leejt egy poharat. Az anya szigorúan megbünteti a gyerme­ket. Most miben hibázott a gyer- i»e? Az anya nem tiltotta meg ne­ki, hogy az asztalra mászkáljon és igy ebben nem engedelmesked­vén, nem tudta, hogy vétket kö­vet el. Ha, csupán ..egy könyv esett volna le, bizonyosan meg se intet­te volna érte: az anya, holott csu­pán az a körülmény, hogy esetle­gesen a törékeny pohár esett le, a nem törékeny könyv helyett, nem változtatja meg a vétek ter­mészetét. Hisz ez oly világos — mondja az . olvasó — hogy fölösleges is róla hosszasan okoskodni. De hát az nem világos-e, hogy az ilyen igaz­ságtalan büntetések még gyako- riabbak? És nem érzi-e minden anya, hogy e tekintetben nem tud eléggé óvatos lenni? Egy anyának nagyon ellenőriznie kell érzéseit is és nagyon meg kell tudni tartani kedélynyugalmát, hogy egyhamar méregbe ne jöjjön, mert különben gyakran igazságtalanságra fog­ják ragadni olyan házi bajok, me­lyeknek a gyermekek ártatlan okozói. Ha valaki azt kérdi, mit kellene tennie az olyan esetben, minőt leg­közelebb említettünk? A felelet (xrv.'verii. A gyermekeket el kell tiltani, hogy olyast tegyenek, ami­ből kár származhatik és ha mégis olyat tesznek, ami meg volt tilt­va, meg kell őket büntetni, akár történt kár, akár nein. Ha a gyer­meket a föntebb említett esetben eltilották volna attól, hogy az asz­talra másszék, és mégis odament volna, ez már egyenes engedetlen­ség volna s egy gondos anya hihe­tőleg következőképpen cseleked­nék tudniillik a harag minden jele nélkül csöndesen és nyugodtan igy szólna fiához: “Édes fiam! Én már gyakran mondtam neked, hogy nem szabad mászkálkálnod a székekre vagy asztalra. S te nem fogadtál szót nekem.’’ — De édes anyám, én nem akar­tam kárt tenni. — Elhiszem, fiam, és nem is azért kárhoztatlak, hogy kárt tet­tél. Lásd a kárt véletlenül tetted, de nekem készakarva nem fogadtál szót, ez pedig nagy bűn. Lásd, kis fiam, nagyon sajnállak megbün­tetni, de meg kell tennem, niert, kötelességem. S valóban megfenyíti, vagy tes­ti büntetéssel, vagy pedig az álal, hogy egy időre eltiltja kedvenc mulatságától, de a gyermeknek tudnia kell, hogy az engedetlen­ségért lett megbüntetve, nem pe­dig azért, mivel véletlenül eltörte a poharat. Ekképp a gyermek be­látni és érezni fogja, hogy igaz á- gosan lakolt. Azonban még mindig fenmarad az a kérdés: hát ha a gyermekeknek edig még soha sem tiltottuk meg, hogy az asztalon mászkáljon vagy a szobában lab­dázzon! Ez esetben nyilván nin­csen az anyának oka megfeddeni öí. — Az anya hibája, hogy nem tiltotta el és most már nem tehet egyebet, mint figyelmezteti, hogy az efféle'játékból milyen károk eredhetnek és jövendőre megtilt neki minden ilyen mulatságot. Ha a gyermek nagyon fiatal, az anya nagyon jól teszi, ha alkal­milag eszébe juttatja, hogy igy íz akkor kapott intést el 'ne fe­lejtse, mert ha ezt elmulasztja, a gyermek hamar elfelejti a megtör­tént bajt és néhány nap múlva csu­pa gondatlanságból ismétli a meg­tiltott játékot. A gyermekek tudatlansága iránt is kell bizonyos elnézéssel lennünk Talán van egy három éves kis leá­nyod, aki gyakran azzal mulattat­ja magát, hogy a kezébe adott ré­gi újságokat eltépi. És ebben ő nagyon gyönyörködik. Egy napon valami sürgős munkád tartósan le­köti figyelmedet s midőn egyszer föltekintesz, hogy megnézd, miért marad a gyermek oly sokáig nyu­godtan egy helyen, azt látod, hogy egy becses könyv van a kezében, amelynek majdnem minden leve­lét kitépte. Első pillanatban sze­retnéd őt megbüntetni az okozott kárért; de valóban szándékosan tett-e a gyermek olyan rosszat, a melyért megérdemelné a bünte­tést? Bizonyosan nem. Honnét tud­hatja a kisded, hogy egyik papi­rost szabad eltépnie, a másikat meg nem? Ilyen esetben nem te­hetsz egyebet helyesen, mint ipar- kodol a gyrmeket megtanítani ar­ra, hogy könyvet nem szabad el­tépnie, De miképp taníthatjuk meg erre fenyítés nélkül? Egye­dül az által, ha azonnal komoly hangon intjük meg, miképp már ebből is látja a gyermek, hogy olyant tett, mely anyját elszomo­rította. Ily módon könnyen meg fogja érteni a gyermek, hogy mily különbség van egy könyv, meg egy elvetett újság között. Egy körülbelül négy éves fiúcs­kának kedvenc mulatsága volt pa­píron firkálni rajzónnal. Egyszer­re az apja belépve, látja, hogy a kis kópé egészen telefirkált egy uj könyvet és nem is sejtve, hogy rosszat tesz, tovább folytatja mu- hatóság, midőn az apja már a szo­bában volt is. Sok szülő ez esetben első felindulásában bosszúsan el­kapja tőle a könyvet és keményen a kezére ütött volna és talán itt is ez volt az apának az első gondo­lata, bár arcán semmi felindulás s'>m látszott.. — Azonban rögtön belátván, hogy ez észté!enség vol­na, egészen szelíden, nyugodt han­gon mondá: — Mit csinálsz, kis fiam. te. égé szén elrontod a szép könyvet. A gyermek csodálkozva tekint föl. — Ez könyv, édes fiam, ezt nem szabad befirkálni. Nézd csak, — folytatá a befirkált lapokat for­gatva, édes atyád könyvét egészen el rontott ad. Ne, itt vannak ezek a papírok, firkálj ezekre, ami tit- szik, de könyvbe soha sem szabad Írni. Ezzel félretette a bepiszko't könyvet anélkül, hogy felindu’á sát éreztette volna a gyermekkel Most milyen világos, hogy az ppa itt helyesen járt el és mégis m'ly kevés gyermek kerüli ilyen ts t ben a nem érdemelt büntetést. E példák eléggé mutatják, h gv mennyire szükséges óvatos élné zéssel lennünk a gyermek tudat­lansága iránt; valamint azt is mu­tatják, mi gyakran szenvednek a gyermekek akkor is, mikor nem érdemlik. Ha a gyermeket épp úgy büntetjük, ha ártatlan, mint ha vétkes, hamar elveszti érzékét a gonoszság és jóság között különb séget tenni. Ezért, amint már em­lítettük, szigorúan meg kell tarta­ni a szülőknek azt a törvényt, hogy a gyermeket esak akkor bün­tessék, ha szándékosan követett el rosszat. (Folyt, köv.) Hoeflinger & Co. TEMETÉSRENDEZŐK ÉS BALZSAMOZÓK MICH. HOEFLINGER üzletvezető Nappal és éjjel egyaránt rendelke­zésre áll. 201 PLATT ST. 2-ik utca sarkán E. TOLEDO, O. Frank Boldizsár KÖZJEGYZŐ és HAJÓJEGY IRODÁJA. Pénzváltás, mindennemű bizto- sitások, és könyvek és olvas­mányok. 2773 EAST 79th STREET CLEVELAND, O. RichterAnclior Pain - Expeller óvakodjon az ér­téktelen utánza­toktól és köve­telje az eredeti Richter Anchor Pain Expellert, a horgony véd­jegygyei, mint a mellékelt kép is mutatja. 25 és 50 cent minden gyógyszertárban, egyenesen tőlünk F. Ad. Richter & Co. 74—80 Washing­ton Street. NEW YORK N. Y. Dr. E. S. BAUM MAGYAR FOGORVOS 186 E. 116th St., New York. A new yorki magyarság kipró­bált és kedvelt fogorvosa. Miifogak szájpadlás nélkül Fájdalom nélküli foghúzást biztosítok. — MÉRSÉKELT DIJAZAS. — Rendelő órák: 9-től este 8-ig. Vasár. 10-1-1« Ajánljuk a harlemi magyarság figyelmébe.

Next

/
Thumbnails
Contents