Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-23 / 4. szám
4. sz. 1015. JANUÁR 23. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LATJA 7 AZ ANYA A GYERMEKEI KÖZÖTT. (Folytatás.) E tekintetben sokkal többször (gazságtalanok a szülök, mint képzelnek. És közönségesen az által szokták ezt az igazságtalanságot elkövetni, hogy összezavarják az elkövetett helytelen cselekvés véletlen következményét magával a szándékolt cselekvéssel. Mindnyáján hajlandók vagyunk a vétket következményeiből megítélni. Egy gyermek, akinek az anyja elnézte, hogy a székre mászkálva, az asztalról egyet-mást leszedjen, véletlen leejt egy poharat. Az anya szigorúan megbünteti a gyermeket. Most miben hibázott a gyer- i»e? Az anya nem tiltotta meg neki, hogy az asztalra mászkáljon és igy ebben nem engedelmeskedvén, nem tudta, hogy vétket követ el. Ha, csupán ..egy könyv esett volna le, bizonyosan meg se intette volna érte: az anya, holott csupán az a körülmény, hogy esetlegesen a törékeny pohár esett le, a nem törékeny könyv helyett, nem változtatja meg a vétek természetét. Hisz ez oly világos — mondja az . olvasó — hogy fölösleges is róla hosszasan okoskodni. De hát az nem világos-e, hogy az ilyen igazságtalan büntetések még gyako- riabbak? És nem érzi-e minden anya, hogy e tekintetben nem tud eléggé óvatos lenni? Egy anyának nagyon ellenőriznie kell érzéseit is és nagyon meg kell tudni tartani kedélynyugalmát, hogy egyhamar méregbe ne jöjjön, mert különben gyakran igazságtalanságra fogják ragadni olyan házi bajok, melyeknek a gyermekek ártatlan okozói. Ha valaki azt kérdi, mit kellene tennie az olyan esetben, minőt legközelebb említettünk? A felelet (xrv.'verii. A gyermekeket el kell tiltani, hogy olyast tegyenek, amiből kár származhatik és ha mégis olyat tesznek, ami meg volt tiltva, meg kell őket büntetni, akár történt kár, akár nein. Ha a gyermeket a föntebb említett esetben eltilották volna attól, hogy az asztalra másszék, és mégis odament volna, ez már egyenes engedetlenség volna s egy gondos anya hihetőleg következőképpen cselekednék tudniillik a harag minden jele nélkül csöndesen és nyugodtan igy szólna fiához: “Édes fiam! Én már gyakran mondtam neked, hogy nem szabad mászkálkálnod a székekre vagy asztalra. S te nem fogadtál szót nekem.’’ — De édes anyám, én nem akartam kárt tenni. — Elhiszem, fiam, és nem is azért kárhoztatlak, hogy kárt tettél. Lásd a kárt véletlenül tetted, de nekem készakarva nem fogadtál szót, ez pedig nagy bűn. Lásd, kis fiam, nagyon sajnállak megbüntetni, de meg kell tennem, niert, kötelességem. S valóban megfenyíti, vagy testi büntetéssel, vagy pedig az álal, hogy egy időre eltiltja kedvenc mulatságától, de a gyermeknek tudnia kell, hogy az engedetlenségért lett megbüntetve, nem pedig azért, mivel véletlenül eltörte a poharat. Ekképp a gyermek belátni és érezni fogja, hogy igaz á- gosan lakolt. Azonban még mindig fenmarad az a kérdés: hát ha a gyermekeknek edig még soha sem tiltottuk meg, hogy az asztalon mászkáljon vagy a szobában labdázzon! Ez esetben nyilván nincsen az anyának oka megfeddeni öí. — Az anya hibája, hogy nem tiltotta el és most már nem tehet egyebet, mint figyelmezteti, hogy az efféle'játékból milyen károk eredhetnek és jövendőre megtilt neki minden ilyen mulatságot. Ha a gyermek nagyon fiatal, az anya nagyon jól teszi, ha alkalmilag eszébe juttatja, hogy igy íz akkor kapott intést el 'ne felejtse, mert ha ezt elmulasztja, a gyermek hamar elfelejti a megtörtént bajt és néhány nap múlva csupa gondatlanságból ismétli a megtiltott játékot. A gyermekek tudatlansága iránt is kell bizonyos elnézéssel lennünk Talán van egy három éves kis leányod, aki gyakran azzal mulattatja magát, hogy a kezébe adott régi újságokat eltépi. És ebben ő nagyon gyönyörködik. Egy napon valami sürgős munkád tartósan leköti figyelmedet s midőn egyszer föltekintesz, hogy megnézd, miért marad a gyermek oly sokáig nyugodtan egy helyen, azt látod, hogy egy becses könyv van a kezében, amelynek majdnem minden levelét kitépte. Első pillanatban szeretnéd őt megbüntetni az okozott kárért; de valóban szándékosan tett-e a gyermek olyan rosszat, a melyért megérdemelné a büntetést? Bizonyosan nem. Honnét tudhatja a kisded, hogy egyik papirost szabad eltépnie, a másikat meg nem? Ilyen esetben nem tehetsz egyebet helyesen, mint ipar- kodol a gyrmeket megtanítani arra, hogy könyvet nem szabad eltépnie, De miképp taníthatjuk meg erre fenyítés nélkül? Egyedül az által, ha azonnal komoly hangon intjük meg, miképp már ebből is látja a gyermek, hogy olyant tett, mely anyját elszomorította. Ily módon könnyen meg fogja érteni a gyermek, hogy mily különbség van egy könyv, meg egy elvetett újság között. Egy körülbelül négy éves fiúcskának kedvenc mulatsága volt papíron firkálni rajzónnal. Egyszerre az apja belépve, látja, hogy a kis kópé egészen telefirkált egy uj könyvet és nem is sejtve, hogy rosszat tesz, tovább folytatja mu- hatóság, midőn az apja már a szobában volt is. Sok szülő ez esetben első felindulásában bosszúsan elkapja tőle a könyvet és keményen a kezére ütött volna és talán itt is ez volt az apának az első gondolata, bár arcán semmi felindulás s'>m látszott.. — Azonban rögtön belátván, hogy ez észté!enség volna, egészen szelíden, nyugodt hangon mondá: — Mit csinálsz, kis fiam. te. égé szén elrontod a szép könyvet. A gyermek csodálkozva tekint föl. — Ez könyv, édes fiam, ezt nem szabad befirkálni. Nézd csak, — folytatá a befirkált lapokat forgatva, édes atyád könyvét egészen el rontott ad. Ne, itt vannak ezek a papírok, firkálj ezekre, ami tit- szik, de könyvbe soha sem szabad Írni. Ezzel félretette a bepiszko't könyvet anélkül, hogy felindu’á sát éreztette volna a gyermekkel Most milyen világos, hogy az ppa itt helyesen járt el és mégis m'ly kevés gyermek kerüli ilyen ts t ben a nem érdemelt büntetést. E példák eléggé mutatják, h gv mennyire szükséges óvatos élné zéssel lennünk a gyermek tudatlansága iránt; valamint azt is mutatják, mi gyakran szenvednek a gyermekek akkor is, mikor nem érdemlik. Ha a gyermeket épp úgy büntetjük, ha ártatlan, mint ha vétkes, hamar elveszti érzékét a gonoszság és jóság között különb séget tenni. Ezért, amint már említettük, szigorúan meg kell tartani a szülőknek azt a törvényt, hogy a gyermeket esak akkor büntessék, ha szándékosan követett el rosszat. (Folyt, köv.) Hoeflinger & Co. TEMETÉSRENDEZŐK ÉS BALZSAMOZÓK MICH. HOEFLINGER üzletvezető Nappal és éjjel egyaránt rendelkezésre áll. 201 PLATT ST. 2-ik utca sarkán E. TOLEDO, O. Frank Boldizsár KÖZJEGYZŐ és HAJÓJEGY IRODÁJA. Pénzváltás, mindennemű bizto- sitások, és könyvek és olvasmányok. 2773 EAST 79th STREET CLEVELAND, O. RichterAnclior Pain - Expeller óvakodjon az értéktelen utánzatoktól és követelje az eredeti Richter Anchor Pain Expellert, a horgony védjegygyei, mint a mellékelt kép is mutatja. 25 és 50 cent minden gyógyszertárban, egyenesen tőlünk F. Ad. Richter & Co. 74—80 Washington Street. NEW YORK N. Y. Dr. E. S. BAUM MAGYAR FOGORVOS 186 E. 116th St., New York. A new yorki magyarság kipróbált és kedvelt fogorvosa. Miifogak szájpadlás nélkül Fájdalom nélküli foghúzást biztosítok. — MÉRSÉKELT DIJAZAS. — Rendelő órák: 9-től este 8-ig. Vasár. 10-1-1« Ajánljuk a harlemi magyarság figyelmébe.
