Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1915-11-13 / 46. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 46. sz- 1915, NOVEMBER 13. Vol. XVI. Nov. 13th, 1915- No. 46. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja á Ref. Church in the ü. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSANYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész Fömunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkész Szerkesztőség és kiadóhivatal: 454 E. 116th St.f New York. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudősitás, felszólalás és hirdetés e cimre küldendő: Amerikai Magyar Ref. Lapja 454 E. 116th St., NEW YORK. Telephone: Harlem 1893 Előfizetési árak: Amerikában egész évre.............$1.00 Magyarországra egész évre...$3.00 aUNGARIAN-AMERICAN RSFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church Ü. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor: Rev. LADISLAUS HARSANYI Subscription rates One Year $1., Half Year 50c — Foreign Countries One Year $3, Half Year $1.50 Most amikor a világháborúnak nemcsak minden reformátust, de minden magyar embert egyesíteni kellene, szomorúan látjuk, hogy odahaza a reformátusok között ellentétek támadtak. A budapesti egyházi lap vitába keveredett a debreceni református egyházi lappal és az “Igazi Kálvinizmus” ci- mü cikkében válaszol a Lelkész- egyesület támadásaira. Annál szomorúbb ez a jelenség, mert ha otthon, ahol igazán mindenki érzi a háború nyomasztó súlyát, és mindenki látja az árvák és özvegyek könnyeit, nem tudnak összefogni a reformátusok, akkor mit követeljünk mi itt, Amerikában egyetértést? A budapesti lap kemény hangon támadja Balthazár Dezső püspököt politikai meggyőződéséért, a mely szerinte sok változáson ment keresztül. Támadja hitelvi meggyőződését, melyben Balthazár a budapesti lap szerint ép az ellenkezőjét hirdeti annak, amit hirdetett. Feleleveniti a Zoványi ügy részleteit, szól az iskolák államosításáról, melyeknek Balthazár egyik előharcosa és felemlíti, hogy ezzel mennyit vészit a debreceni iskola református jellegéből, amelyet pedig mintegy szent örökségül hagytak a református elődök az utódokra. Általában a hosszú cikk, melyet a budapesti protestáns lap közöl, úgy tünteti fel püspökünket, mintha nem volna következetes önmagához következetes. E lap szerkesztője távolról sem akarja magának a jogot venni ahhoz, hogy ilyen magas egyházi személyiségek munkálkodását bírálat alá vegye, nem is azért Írjuk ezt a cikket, mintha minden tekintetben helyeselnénk a budapesti protestáns lap állásfoglalását, hanem megirjuk ezeket a sorokat azért, hogyha most nem tudunk — mint cikkünk elején irtuk — elsimítani a történteket és most veszekedünk, akkor ez bizonyára csak kárára van a lelki élet megerősödésének. Mi, akik messze idegenben, távolról nézzük a magyar dolgokat, nem látjuk a tiszta kálvinizmus megnyilvánulását, ha ezekben a háborús években igy dolgozunk. Mi, akiknek a helyzete itt az idegenben igen súlyos és nehéz, a magyarországi egyházak vezetőitől vártuk volna a példát, mely a meg értés felé vezessen és ehelyett azt látjuk, hogy sokkal kevesebb remény van a félreértések eloszlatására, mint azelőtt.--------o-------Tanít a történelem. — BELGRÁD MÚLTJA. — Végre meghozta a táviró az Örömhírt: Belgrad elesett s vitéz csapataink bevonultak a szerb fővárosba. Belgrad elestének örömteljes esetnek hire bizonyára érdekel mindenkit, ha most visszaemlékezünk a régmúlt idők ama korszakára, amikor a mi zászlónk lengett Belgrad ormán és fölidézzük azt a tényt, amikor Belgrád ból IV. Károly az egész világnak azt hirdette, hogy azon a vérrel megszentelt földön örök időkre a monarchia és a magyarság van hivatva az uralkodásra. VI. Károly idejében, a győzelmesen befejezett első töröK Hadjárat után indult meg a német betelepülés az alsó Duna-szakasz vidékein. 1716. október 12-én foglalta vissza Jenó herceg Temesvárt s ekkor kezdődött meg a németszg- nek az elpusztított és elnéptelenedett Bánátba való bevándorlása, továbbá délkeleti Magyarország ama részeibe, amelyek még ma- napsg is főtelepeit teszik a magyar földön a német népelemnek. 1717. évi augusztus havában azután végre Belgrád is kapitulált. Amint Temesvárott és a Bánátban épugy Belgrádbaan is egy német és magyar városrész megalapitá- tervezett a bécsi közponoti kormány, amely mintegy várát akarta megalapozni a Habsburgok uralmának Európa délkeletén. Ez a népvándorlás jellegével bi- ró hullámzás tulajdonképen Busát és magyar-német betelepülést c-a vára visszavétele után vette kezdetét s a töröktől visszafoglalt területeken rendre németeket telepítettek a magyarság közé. így történt aztán, hogy Belgrád elfoglalása után Szerbiába is lekerültek a németek és pedig nemcsak Magyarországból, hanaem a német tartományokból is velük együtt kerültek le Belgrádba a rtagyar telepesek is. A betelepült magyar és német polgárság külön-külön szervezkedett és hazai szokás szerint egy- egy birót választottak városuk élére, valamint választottak ezenkívül 6—6 fertálymestert is. Szóval a betelepülők magukkal hozták és áttelepítették a megszokott jogrendszert is és olyan várost kívántak alapítani, amely a hagyományos önkormányzat alatt álljon. Csakhogy ez a speciális, m«- gyarr földön divó szokás és a telepesek vágya nem egykönnyen teljesülhetett. Még javában folyt a törökkel a háború, mikor egyszer a belgrádi vár parancsnoka, gróf O’Dwyer tábornok, a békés kereskedő, iparos és földművelő polgárságot sáncmunkára rendelte ki őket rá is kényszeritette a nehéz munka végzésére. Ennek az lett a következménye, hogy rövid egy hónapon belül mintegy száz család visszavándorolt hazájába, Magyarországba. A tábonrook u- gyais tisztán csak a katonai szempontokat tartotta szemelőtt s igy teljesen figyelmen kivül hagyta a város kereskedelmi és ipari jelentőségét. A Belgrád-dunavárosi vá- rosbirák aazonban a polgárság érdekében felvették a várparancsnokkal a küzdelmet s ki is vitték, hogy úgy a magyar, mint a német polgárságnak minden méltányos követelése teljesítendő s a város- birót és fertálymestereit mindennemű támogatásban kell részesi- teni. így aalkult meg és virágzott fel Belgrádban a magyar városrész, amely minden tekintetben állta a versenyt a német városrésszel s a németekkel egyformán és karöltve terjesztette a kultúrát. Belgrád ettól fogva gyors fejlő- dzsnek indult, úgy hogy az 1728- iki ház és népszámlálás alkalmával már közel 400 magyar és cirka 500 német tulajdonban levő házat olvastak össze, s már-már úgy látszott, hogy a Habsburg uralom teljesen meg fog a városban és a vidékén szilárdulni. A sors azonban máskép döntött. A szerencsétlen végű második török háború, amelyet YI. Károly uralkodása utolsó évében viselt, végre arra kényszeritette őt, hogy Belgrádot feladja és kiürítse. (1739). A város tehát újra török uralom alá került és ezzel újra megkezdődött Belgrád lehanyatlása. Ötven év múltán Laudon tábornok Belgrádot és vele Szerbia egy részét ismét elfoglalta ugyan, ámde II. Li- pót a szisztavói békében (1791) a hódításokat visszaadta Törökosr- szágnak. Csak ezután következett lel szerb szabadságháboru és csak jó sokára alakult meg a szerb állam és lett Belgrád Szerbia székvárosa. Ma pedig — és ezentúl immár ötödször — újra a monarcchia zászlói lengnek Belgrád ormán...--------o-------ISTEN SZAVA. Ebben a rémes összevisszaságban, Miben a megvadult, küzdő világ van; Alig lát fénysugárt szemem, Mely ráveti világát a jövőre, Hogy vidáman nevetnék már előre, — Számunkra hogy babér terem. i Ozönlék a vér, pokoli sötétség Terül el, mintha közeledne a vég; Az ágyuk torka bug, dörög, A hegygerincen, lankán, völgy ölében, Derült napfény úgy, mint a vak éjben, S rommá lőtt hajlék füstölög. I t Arat a halál és ez tart már régen, A pusztításra készen áll merészen S kaszája alatt dől el a rend; Hős nemzetünknek a színe, virága Rohan a hősi, vértanú halálba S békét talál a sirban lent. Ahány halál a szörnyű fergetegben: — A gyásznak szászor annyi fátyla lebben, Hull a könny, jajszó száll tova... Remegve kérdjük az egekre nézve A nagy romlásnak vajh’ mikor lesz vége? Mikor szűnik meg ostora ?!... i És szól az Isten: — “Nemzetem, ne félj te, Ki hazáját szeretve híven védte, Annak számára nincs halál! A szív reménye soha meg nem halhat, A híven küzdő nyerhet diadalmat S boldog békét csak az talál!” — Nagy Károly. BIBLIAI LECKEKÉP az egyedüli, a melylyel gyermekének Igazi lelki gyönyörűséget szerezhet. A legszebb ajándék ez és ÖTVENKÉT VASÁRNAPRA szőlő bibliai leckekép ára a postaköltséggel együtt CSUPÁN 10 CENT. Megrendelhető a kiadóhivatalban Amerikai Magyar Reformátusok Lapja Az örök magyar átok.
