Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-16 / 3. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A homesteadi es vid. evangélium szerint reformált anyaszentegyház 1914-ik évi jelentése. I * a ír * i 'Ük Gyülekezetünk életében, történetében a 12-ik esztendei pályafutás is bevégződvén, mindenekelőtt felemeljük a mi sziveinknek hálás érzéseit és a mi imára összekulcsolt kezeinket a magasságban lakozó Mindenható Isten felé és hálát adván az elmúlt esztendőnek minden lelki-testi áldásaiért: kegyelmének rajtunk és minden hoz- zánktartozóinkon való megmaradásáért buzgón esedezünk. Éreztünk az esztendő kezdetében, hogy nincsen nekünk senki más, akihez folyamodhatnánk megtartó és megerősítő erőért, mint egyedül a változásokon felül álló erős Isten kiben bíztak a mi atyáink eleitől fogva és aki őriző pásztorunk volt nekünk is mindekkoráig. Éreztük, hogy jó és balsorsban örömben és bánatban az Ő szent akarata és az Ő szent keze vezérli, igazgatja sorsunkat és pedig oly bölcsen és oly csodálatosan,, hogy mindenek, amik csak velünk tör- inek ,a mi javunkra és iidvessé- |ünkre alakulnak ki. Ezért énekeltük és énekeljük Szüntelen a hivő szív bizodalmával azt a gyönyörű éneket: ‘‘Mit fél- fjek, mondom merészen, Istenem és (Atyám lészen.” (93. dics. 1. v.) Egyházi életünk annak külső és belső, anyagi és szellemi haladásának irányzata a régi mederben haladt. Istenitiszteleteink zavartalanul és pontosan megtartattak az esztendő minden vasárnapján, minden ünnepén és hazafias vonatkozású napjain. A lelkipásztornak édes öröm és boldogság arról a jelentésben is bizonyságot tenni, hogy Homestead- on és környékén oly nép lakik, mely szereti az Isten imádásának szent helyét és nagy buzgósággal tölti meg minden alkalommal a templomot. Vasárnaponként, tehát a rendes istenitiszteleteknél alig van itt-ott egy üres hely a mi tágas, szép templomunkban, ünnepek alkalmával pedig sokan állva hallgatják 'régig a szent beszédet, — Március 15-ikét, október 6-ikát s a Magyar Vasárnapot hazafias szent érzéssel ünnepeltük meg templomunkban. Karácsony vigíliáján ez idén is pompás karácsonyfa volt állítva templomunkban, mely alól 150 gyermek nyert ajándékot, cukorkákat, stb. Megható volt látni az örvendező gyermeksereget és hallgatni az ő gyönyörű karácsonyi énekeiket. A hatalmas fát ez idén is, immár 11-ik alkalommal, id. Lengyel István egyh. alapitó kedves testvérünk ajándékozta, mig az ünnepély többi költségeit részben a gyermekek hozták össz:, részben pedig a lelkipásztor és neje ajándékozták. Áldozatkészség. Gyülekezetünk buzgó közönsége nemcsak szivében érzi az egyház iránti szeretetet, hanem ezt cselekedetekkel is megbizonyitja, ismer vén az apostol mondását, hogy a hit jócselekedetek nélkül megholt önmagában. Mindenkori dicsősége marad e gyülekezetnek, hogy ezt a templomot nemcsak megépítette, hanem fenn is tartja a szivek tiszta szívből fakadó önkéntes áldo- zotkészségének üdén csörgedező forrásából. Nálunk nincs kivetett adó és senkitől fenyegetéssel vagy kényszerrel kivett hozzájárulást nem kiváltunk ez egyház fentartá- sára. Mi azt tartjuk, hogy egyedül a tiszta szívből fakadó, önkéntesen adott áldozatnak van értéke, értelme és kedvessége Isten előtt és amig csak lehet, a templomot ilyen adományokból óhajtjuk fen- tartani. S hogy ez eszközölhető: megtetszik abból a hatalmas ősz- szegből, mely egyházi pénztárunkba a múlt év folyamán is befolyt. Egyházunkat nemcsak fentartani, a folyó kiadásokat nemcsak pontosan és magyar becsülettel fedezni voltunk képesek, hanem 850 dollárt törlesztő ettünk is, a rossz idők dacára, az egyház függő adósságaiból. Oly eredmény ez, mely méltán hangolja örömre mindnyájunk szivének érzéseit. Az egyházunk iránti áldozatkészség megmutatásán és lerovásán kiviil gyülekezetünkön kiviil eső nemes vagy hazafias ügyekre s áldoztunk. így több hozzánk folyamodott szegény testvérünket segítettünk néhány dollárt a templomban elhelyezett kis perselyszekrény tartalmából, ily cimen közel 25 dollárt adván ki. Aztán testvéri szeretettel segítettük 55 dollár gyűjtési összeggel a tem- plomépitést folytató derék con- neauti, 0., csatlakozott gyülekezetét, melynek régi kedves ismerős egyh. tanácsosa, Varga Bertalan személyesen jött el körünkbe. Az Uj-Magyarország megépítését célzó alaphoz derék B. S. és Egyh. Egyletünk 100 dolláros adománya mellett egyházunk is 25 dollár körüli perselypénzzel járult. Augusztus 9-én körünkben időztek Héderváry Lehel, Barabás Béla és Búza Barna orsz. gyűl. képviselő urak, nagyszerű sikerű és lefolyású népgyülést tartván a Carnegie díszteremben. Ez alkalommal Héderváry képviselő templomi istenitiszteletünkön is megjelent és mély érzésű, nemes szép beszédet tartott gyülekezetünk előtt. A dúló irtózatos világháború által okozott hazai mérhetlen nyomorúság enyhítéséhez, a haza védelmében elesett vagy megsebesült hős magyar katonák özvegyeinek és árváinak megsegítésére is a magyar szív osztakozó részvétével és szeretőiével adakoztunk, az e célra megindított gyűjtés eddigi eredménye gyülekezetünkben 110 dollár lévén, melyhez még minden valószínűség szerint a jótékonyságban fáradhatatlanul tevékenykedő egyházi egyletünk is és ez- utáni adományok is járulandnak, úgy, hogy az alap el fogja érni a 200 dollárt. Október 1-én elköltözött körünk bői tizst. Harsányi Andor papjelölt ur, ki oly nagy megelégedésünkre töltötte be éveken át a kán- tor-tanitói szép tisztséget egyházunkban. Távozását sajnálattal vette tudomásul úgy egyházi elöljáróságunk, mint egész gyülekezetünk. Az ifjú tiszteletes december 6-án szenteltetett fel a lelki pásztori szent hivatalra a New York Harlemi Ref. Egyház kebelében és azóta sáfárkodik az Urnák szőlőjében. Eölszentelése alkalmából egyházunk nevében siir- gönyileg üdvözöltetett. Az orgonistái teendőket ez idő szerint templomunkban Tomcsányi Ilonka k. a. végezi, ki egyúttal a vasárnapi iskolának is egyik kitűnő vezetője. Vasárnapi iskolánk másik osztályát az egész éven át Makró- czy Vilma k. a. vezette lelkes odaadással. Január 31-én nagy és méltó ünnepségekkel ünnepeltük meg a mi derék Re. B. S. és Egyh. Egyletünknek tízéves jubileumát, mely alkalommal kapcsolatban egy tartalmas és szép egyházi és egyleti tíz éves jubileumi Emlékkönyvet is nyomattunk ki több ezer példányban. Az Urasztalára kenyeret és bort ajándékoztak: Fél bojtkor: kenyeret Aszmon. gya Lászlóné szül. Korniss Juliánná, bort ifj. Czakóczi Imre. Husvétkor: kenyeret és bort Patkó Mihály és neje szül. Csi- kász Eszter hü házaspár Bruce- tonból. Pünkösdkor: kenyeret és bort ifj. Czakóczi Imre testvérünk. Uj kenyérkor: kenyeret és bort Brevák István és neje szül. Kiss Mária west homesteadi buzgó házaspár. Uj borkor: kenyeret özv. Müller Józsefné, bort pedig Varga Sándor testvérünk. Karácsonykor: kenyeret Molnár Mihály Rankinból, bort pedig id. Raix József szintén Rankinból való derék r. k. vallásu atyánkfia. Rankini tevékeny algondno- kunk. Horváth János, ki tiz éven át oly odaadó szeretettel és hűséggel forgolódott bizalmi tisztségében, egészségi okokból Magyarországra utazván családjával, búcsút tt tőlünk. Távozását sajnáltuk, de abba bele kellett nyugodnunk. Megnyugvásunk és örömünk csak az, hogy helye méltó egyénnel lett betöltve, nevezetesen Molnár Pállal, ki alapításától kezdve tántoríthatatlan hiiségii és áldozatkész tag ja a mi szép gyülekezetünknek. Áldja meg őtet a jó Isten erővel és az elődjéhez hasonló lelkes tevékenységi ösztönnel. Gyülekezetünk annak a szerencsének örvendett ebben az esztendőben is, hogy körünkben tisztelhettük az egyházmegyei gyűlés tagjait április hó 20án. Magyar iskolánkat ez idén is fentartottuk és pedig minden vasárnap a d. e. istenitisztelet előtt rendes vallásos oktatás, a nyári hónapokban pedig július 6-tól augusztus 23-ig mindennapos tanítás tartatott. Jó lelkiismerettel mondhatjuk el, hogy az amerikai magyar nyári iskolában nagyobb és szebb eredményt elérni, mint amit mi elértünk, nem lehetséges. 81 beiratkozott gyermekkel kéz-
