Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1915-07-10 / 28. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 28. sz. 1915 JULIUS 10. EGYHÁZI HÍREK. 6.500 dollár, — az illető egyház egy nem régi kimutatása szerint, dacára annak, hogy a vételárhoz a hazai konvent 500 dollárral járult — készpénzre váltva adósságot jelent, helye van a gyanúnak, a többi egyházak birtokát is, ha készpénzre akarnék váltani, illetve a birtokon levő adósságot levonnék a becs árból, a kimatatott 203.000 dollár olyan arányban lefogyna, mint lefogyott a nyugati egyházmegye 266.000 dollárja. De amint a csatlakozott egyházmegyéknél a becsár nagyobb mint a birtokba befektetett összeg, ugyanez áll a Reformed Church és a Presbyterian Church fennhatósága alá tartozó egyházakra. Református lap 3 Több egyház birtokának a megbecslésében hizelgően magas árt tüntetett fel a cikkiró ur, de hivatalos adatok hiányában az ősz- szegeket nem vitathatjuk, azonban szavahihető egyénekkel beszélve arra a következtetésre jutok, hogy a kimutatott birtok érték a legtöbb esetben 60 százalék vagyon és negyven százalék adósság. Nem esünk messzire az igazságtól egyik irányban sem a fenti számításunkban. Az esperes ur cikkében közölt kimutatás szerint a magyarországi református egyház nyeresége a csatlakozott egyházak révén a Keleti Egyházmegyében ....................$203.000 c Nyugati Egyházmegyében .... --.... $146.000 Összesen ............$349.170 Ez összeget közelebb hozzuk a valódi összeghez, ha a 203.000 dollárból kivonjuk a keleti egyházmegye bevallott adóságát, mely kitesz 57.000 dollárt, igy a maradvány 292.170 dollár. Ez a tiszta anyagi eredménye a 10 esztendei csatlakozási munkának. A közlemény szerint veszteség a nem csatlakozott egyházak birtoka a magyarországi ref. egyház részére, mely összeg megközelítőleg: a Reformed Church révén $280. 000, kivonva ebből 40 százalék, azaz $112.000-t, marad ..$168.000 a Presbyterian Church révén $193.000, ebből kivonva 40 százalék teher, azaz $77.200, marad $115.800. A két egyház valószínű tiszta vagyona tehát $283.800. A fenti számadás szerint tehát $292.170, azaz kétszázkilencven- kétezer száz hetven dollár a csatlakozott egyházak munkálkodásának az anyagi eredménye 10 éven keresztül, ennyit jövedelmezett a magyarországi református egyházak részére dollárokban. Tehát “jövedelmező befektetés” volt a csatlakozási mozgalom. A nemcsatlakozott egyházak révén a veszteség $283.800. Ha tiszta nyereség volna a fenti 292.000 dollár, a csatlakozott egyházak részéről, dicséretes ered menyként tüntetnők fel, de menynyi pénzbe került a hazai egyháznak az amerikai missziók fentar- tása 10 év alatt? Hány csatlakozott templom építéséhez járult a konvent 500—500 dollárral? (s a hazulról, a konvent által adományozott 500 dollárok benne vannak a fenti 292.000 dollárban, jóval kisebbé téve azt a végeredményben.) Hány káplán tanítónak és utazó lelkésznek fizeti évek óta teljes fizetését a hazai egyház? Mennyi pénzt költött azokra a nyári mindennapos magyar iskolákra, melyekben kevesebb a tanulók száma, mint a nemcsatlakozott egyházak iskoláiban? Ha nem alaptalan az információnk a fentiekre, nem kevesebb mint évi 80.000 korona jő ki Amerikába. Templomépitési segély nélkül ez összeg magában évente 16 ezer dollár, tiz év alatt 160 ezer dollár. Ha levonjuk ez összeget, melyet készpénzben fizetett ki a hazai konvent, a maradvány 132.170 dollár. Természetesen ez összegben benne vannak azon templomok értéke is, melyek a csatlakozás révén, bár amerikai fenhatóság alatt, amerikai segélyből építtettek fel, a csatlakozott. egyház javára átírattak. (Trenton, Phöenixville, Pittsburgh. So. Bethlehem, So. River stb.) Fogalmat alkothatunk tehát a fentiekből a csatlakozási mozgalom anyagi eredményéről. Vájjon mennyi erkölcsi eredményt mutathatnak fel azon egyházak, melyek a hazai református egyház védő szárnyai alatt, annak ismert jó nevét használják munkájukban ? Irta: Ifj. Laky Zsigmond, ref. lelkész. (Folyt, köv.) 'BBBBBBBBBBBBBBBBflSB “ a ■ is ■ Bármilyen könyvre van g ■ szüksége, szíveskedjék ezen £ céghez fordulni. Z Rókái Lajos Z B £| ■ Protestáns irányú könyv- a kereskedés. a BUDAPEST, J J Kammermayer Károly-u. 1. a B Tankönyvek, tudományos ® ■ müvek, folyóiratok, refor- a H mátus imakönyvek és zsol- jj ■ tárok legnagyobb raktára. ® B ■ B IBBBBBBBBBBBBBBBBBBB NEW YORK. N. Y. Mindennapos magyar iskola a Harlemi Magyar Házban (454 E. 116th St.) A nyári mindennapos magyar iskola a Harlemi Magyar Házban szerdán, julius 7-én délelőtt 9.30-kor vette kezdetét, — Azon szülők, akik ezen iskolába gyermekeiket beíratni óhajtják, jelentkezzenek a Harlemi Magyar Házban Harsányi László new yor- ki ref. lelkésznél. (Tel. 1893 Harlem.) A leánygyermekek egyúttal varrásban is ingyen oktatást nyer nek, melyhez az anyagot az egyház adja a gyermekeknek. Az iskola kirándulást is rendez és azon gyermekeket, kik néhány hétre he gyes vidékre szeretnének menni, felügyelet mellett a kisebb gyermekeket teljesen ingyen, a nagyobbakat csekély összeg fizetése mellett kiküldik. Ragadják meg a szülők a kedvező alkalmat. Vass Lizike meghalt. A new yorki Harlemi Első Magyar Ref. Egyházunknak egyik legrégibb, és mindig hűséges, egyházhoz ragaszkodó és annak fejlődéséért évek hosszú során át készségesen munkálkodó presbyteriumát, az Abaujmegye gönczi illetőségű Vass Andrást és kedves nejét, szül. szintén gönczi illetőségű Szacsury Juliánnál pótolhatatlan veszteség érte, amidőn kedves leánykájuk, a 18 éves Lizike hosz- t-zas szenvedés után kedden este, julius 6-án jobb létre szenderült. Az isteni gondviselés úgy akarta, hogy a kedves leányka, aki oly annyira szerette érte aggódó jó szüleit, a földi szenvedés hazájától elbúcsúzva, annak igazi otthonába térjen, ahol nincs fájdalom, nincs elmúlás, hanem a mennyei Édes Atyánk előtt örök boldogság. Vass Lizike meghalt! Mondogatták sírva kedden este barátnői. Ki volt Vass Lizike? A megtestesült gyermekjóság és szeretet, Pliszen még mikor szenvedett i.:, jó, érte siró édes anyját is vigasztalni próbálta. Akik ismertük az ő jóságos lelkét, látták, hogy mily nehéz szenvedéseken ment keresztül s csodálva-esodál ták azt a lelki erőt, amelylyel takargatta aggódó szülei előtt, csakhogy vigasztalást nyújtson nekik, az ő nehéz szenvedéseit Végre azonban a jó Isten, akihez ő annyiszor imádkozott, magához szólította. Megölelte utoljára jó édes anyját, előkészítette a bucsu- zás pillanatára s ezen szavakkal. “Good-bye édes anyám” s örök álomra hunyta le szemét. Vass Lizike meghalt, megdicsőiilt lelke már az angyalok karával énekel ctt fenn a szebb hazában, hogy áldást kérjen a szenvedés hazájában maradt jó szüleire, testvéreire addig a napig, amig a viszontlátás hajnalán vele ismét találkozni fognak. A^temetési szertartás vasárnap d. u. 2 órakor fog végbe menni a Harlemi Református Egyház templom helyiségében, 233 E. 116th St. A kedves leányka emléke élni fog közöttünk. PHILADELPHIA, PA. Kedves jó magyar szülők és honfitársak! “A jelen ifjúsága az utókor letéteményese” -— mondja egyik nagy hazánkfia, vagyis amilyen ifjakat, gyermekeket nevelünk ma. olyan embereket adunk a jövőnek. Ha a gyermekek nemesen neveltetnek ma, nemes és nagy férfiakra számíthat nemzetünk a jövőben. Ilyen nemes és nagy férfiak által lehet maga a nemzet is nagygyá és dicsővé. És ki az, aki nemzetét ne szeretné nagynak és dicsőnek látni. Távol az édes magyar hazától, attól a drága földtől, amelyet őseink vérük árán szereztek és ezer éven át megvédelmeztek, s amelyért ma is apáink és fiaink, testvéreink és rokonaink életüket áldozzák fel, hogy az ellenségtől megmentsék; vájjon mi teszünk-e valamit, hogy nemzetünk nagyságát, vagy legalább fenmaradását biztosítsuk ? Igyekezünk-e fiainkat és leányainkat nemesen nevelni?. .. Körülvéve ez idegen földön idegen ajkú népekkel és szokásokkal, bizony bizony elveszünk nemzetünkre nézve, ha külön figyelmet nem fordítunk a gyermekek nevelésére és oktatására; nemzetünk sírját készítjük elő, jövőnknek fundamentumát ássuk alá azzal, ha a gyermekeket a magyar szellem nevelésében elhanyagoljuk. És van-e, aki nemzetét igy meg akarná gyilkolni és sírját előkészíteni. De elvesznek a gyermekek nemcsak a nemzetre, hanem a szülőkre nézve is, szégyelni fogják a magyar voltukat, megtagadják apjukat, ha meg nem ismertetjük velük a magyar nyelv szépségét, és nemzetünk dicső múltját. Vagy talán vannak szülők, akik csupán azért szülnek fiakat és leányokat, hogy átkai legyenek a társadalomnak, nem törődvén sem isteni, sem emberi törvényekkel? Nagy feladat, nehéz munka vár tehát a szülőkre, amidőn fogadott hazánkban jó magyar gyermekeket akarnak nevelni; mert akinek két hazát adott a végzet, annak kétannvi kötelességei is vannak.
