Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-15 / 20. szám
20. sz. MÁJUS 15. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5 Szombaton este tudtuk meg titoktartás kötelezettsége mellett, hogy a császár, Censtoliauból jövet, vasárnap meglátogatja a kilencedik hadsereget. Szigorú óvórendszabályokat alkalmaztunk, az utcákon engedélylyel lehett bizonyos útvonalakon járni. Mind e mellett a lodzi polgárok csak jó későn tudták meg, mi a rendkívüli intézkedések oka4 Huszonöt automobilon vonultunk a hideg reggeli időben egy kastélyhoz, amelynek egy lengyel herceg a gazdája. Érdekes esemény várakozott reánk a régi kastély parkjában. A császár jelenlétében tábori istentiszteletet akartak tartani. Mielőtt a császár elindult volna, fogadta egy hadtest tisztjeinek és legénységének küldötttségét. Ez a hadtest erős tűzben állott Borzy- mownál és ennek elfoglalása alkalmával különösen kitüntette magát. Időközben bőven nyílt alkalmam arra, hogy az érdekes hercegi kastélyt közelebbről megtekintsem. Előkelőség és választékosság nevetséges utánzatokkal volt itt összekeverve. Régi mesterek müvei mellett olcsó olajnyomatok rikitottak, pompás márvány szobrok közelében értéktelen utánzatok. Hatalmas fogadó termek kiáltó ellentétben állottak stilusnélküli, apró helyiségekkel. Nagy, vasveretes tölgyfa ajtók nyiltak mindenfelé, de a legtöbbnek lógott a vaspántja s alig lehetett valamelyiket is bezárni. Hosz- szu, üveges szekrényben sorakoztak a könyvtár kötetei, de irodalmi értékű müvet alig lehetett találni közöttük. Mindenütt a szépségre való törekvés látszott, de a megállapodott Ízlés és a kritika hiányzott. Általános jellege ez a lengyel kastélyoknak. A' kastély parkjában egy nyílegyenes fasor végén oltár volt fel állítva, amely körül a tisztikar és a legénység csoportosult. A katonák tábori öltözékben voltak, fel- tiizött szuronyokkal. Az emberek bár emberfeletti fáradalmakat állottak ki, vidámaknak és frisseknek látszottak. De az egyenruhájukon bizony meglátszott a lövész árkokban eltöltött idő nyoma. Most közeledtek a zászlótartók zeneszó mellett és a fenyőgalyak- kal díszített lobogókkal az oltár mellett foglaltak állást. Könnyű szél lebegtette a zászlókat, amelyeket nem régen még harci tűzben hordoztak meg. Hirtelen mély csönd támadt. A császár elindult a kastélyból és kíséretében Mackensen tábornok. Keményen lépdelt a császár, koA Császár imádkozik. moly pillantásokkal vizsgálva a csapatokat, amelyek fegyverükkel tisztelegtek. Ezután a császár az oltárhoz lépett. Karének hangzott fel, majd a tábori lelkész beszélt s szavai mélyen megihlették a sziveket. Felemlítette a dicső hadi tetteket, azután áldást osztott, a mely után födetlen fővel énekeltek a katonák. Harsogva szállt fel az ég felé a harcosok éneke... Most pedig a császár szóllott a katonáihoz. Megköszönte nekik mindazt az áldozatot, amit eddig . hoztak és messze hallható, emelt hangon mondta, hogy becsületes békére kell kényszeríteni az ellenséget. Mackensen tábornok köszönetét mondott a császárnak látogatásáért és biztosította öt a csapatok további áldozatkész hűségéről. Háromszoros “hurrá” hangzott fel erre, mialatt a távolban, a Bsura melletti gyenge ágyuszó hallatszott és az egybegyűltek fölött egy német pilóta repült el. (A repülőgép egy esetleges orosz légi támadás ellenőrzésére keringett a levegőben.) A megkapó oltári jelenet után a csapatok elvonultak a császár előtt. Keményen vágták ki a disz- lépést. A szemek csillogtak és arról beszéltek, hogy senki sem enged, senki sem hagyja abba a küzdelmet az utolsó leheletig. A zenekar a “Fridericus Rex”-et játszotta, amelynek szövege szerint : Minden golyó nem talál. .. így folyt le a tábori istentisztelet a lengyel hercegi kastélyban. Aki látta, örökké a szivében hordja emlékét.--------o-------TANÍT A HISTÓRIA. MEDDIG TART A HÁBORÚ. 1618-tól 1905-ig egy statisztikus Összeállítása szerint 1700 hadi- tényt jegyzett fel a krónika. E ha- ditények közül 1044 szárazföldi csata, 122 tengeri csata, 490 megszállás és 44 kapituláció volt. A háborúk közül a leghosszabo ideig Velence és Törökország háborúja tartott, mert ezt 55 éven át, 1644-től 1699-ig vívták. A legrövidebb háborút Ausztria viselte Carlo Alberto ellen 1849-ben, ennek a háborúnak hat nap alatt vége volt. Az utlsó három évszázad harcaiból legtöbbször a franciák vették ki részüket. 1079 esetben nyúltak fegyverhez s 652 szárazföldi és 63 tengeri ütközetet vívtak. Az 1079 fegyvertényből Franciaország 584 alkalommal került ki győztesen, inig 495-ször szenvedett vereséget. Ausztria győzelmi százaléka 42, Spanyolországé 36. A nyughatatlan franciák 1600 óta 15 állam ellen viseltek háborút. Ausztria ellen 262-szer fogtak fegyvert, de csak 42-szer győztek, mig 196-szor vereséget szenvedtek. Angliát 120-szor verték meg, de viszont 155-ször kikaptak tőle. Spanyolországgal szemben 119 győzelmet arattak s csak 45-ször szenvedtek vereséget. Hollandiát 80-szor verték meg és 63-szor kikaptak tőle. Németország és Franciaország nyolc ízben állott háborúban, s 307-szer mérték össze fegyvereiket. A győzelmek és vereségek aránya itt számbelileg jóformán ki egyenlítődik, mert 152 francia győzelemre 155 német győzelem esik. Az utóbbi idők egyik legnagyobb csatája sedani volt, a melyben a franciák 38.000 embert vesztettek, mig Németországnak csak 9000 embere esettt el. Még élénk emlékezetünkben él, mily soká tartott Port-Arthur ostroma, a melynek sorsa 221 napig izgatta a kedélyeket. Az ostromok közül a leghosszabbat Gibraltár vára állta 1779-től 1782-ig. 1167 napon át. Ezt követi Cadiz, a mely 903 napig állta az ostromot. Sebastopol 346 napig állott ellen, Kandia pedig, melyet 1669-ben 20.000 velencei 130.000 török ellen védett, 228 napig. Plewna ostroma 142 napig tartott s ekkor 43.000 török adta meg magát az oroszoknak. Sokkal élénkebb emlékezetben élnek az utolsó negyven év hadjáratai 1878 óta 18 nagyobb háború volt, a melyek között a gyarmatokon vívott háborúk szerepelnek. Az utóbbi idők egyik legnagyobb háborúja volt az orosz-török 1878- ban. A franciák tuniszi expedíciója 1881-ben, ugyancsak az ő expedíciójuk Tonking ellen 1885-ben és Madakaszkár ellen 1895-ben. A görög-török háborút 1896-ban vívták, Olaszország és Abesszínia 1897-ben, Spanyolország és Amerika 1898-ban állottak háborúban. A bur-angol háború 1899-1902-ben volt s ugyanez évben Anglia Szudánban is hadat viselt. Kínában a boxerek lázadását 1900-ban verték le, az orosz-japán háború 1905-ben volt, a franciák Marokkó ellen 1908-ban, a spanyolok 1909-ben indítottak expedíciót. Az olasz-török háború 1911-ben volt. Az európai hatalmak mint nézők szerepeltek az 1894-iki japán-kinai háborúban s az utóbbi évek balkán harcainál. Annál jobban kiveszik részüket most a harcból, a mikor já- l ormán egész Európának már csak nem minden állama fegyvert fogott. Szabadalmakat kieszközöl bel és külföldön, azok értékesítését közvetíti Herzog Zsigmond az Egyesült Államok szabadalmi hivatalában bejegyzett szabadalmi ügyvivő s a budapesti kir. műegyetemen végzett okleveles mérnök. 110 NASSAU ST., NEW YORK Este és vasárnap 9 55—2nd Ave. } A LEGOLCSÓBB PENZKULDES i Teljes felelősség mellett küld Magyarorszába t 100 koronát 16 dollárért ♦ ♦ TRANSATLANTIC TRUST COMPANY a Magyar Királyi Postatakarékpénztár egyedüli hivatalos képviselete Amerikában NEW YORKIAK KERESSÉK FEL SZEMÉLYESEN A BANK FIÓKTELEPÉT 109 AVENUE A, Corner 7th Street, AMELY HÉTFŐN, SZERDÁN ÉS PÉNTEKEN ESTE NYOLC ÓRÁIG VAN NYITVA. VIDÉKIEK ÍRJANAK ERRE A CÍMRE: TRANSATLANTIC TRUST COMPANY 67 Williams St. New York. PÉNZKÜLDÖ IVEKKEL ÉS NYOMTATVÁNYOKKAL A BANK SZÍVESEN SZOLGÁL. ♦♦1 :
