Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-01 / 18. szám

XVI. ÉVFOLYAM, 18. SZ. NEW YORK, N. Y., 1915 MÁJUS 1. VOL. XVI. No. 18. \Z AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Editor: Rev. LAD. HARSANYI 454 E. llCth St., New York. OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION PUBLISHED EVERY SATURDAY. _ MEGJELENIK MINDEN SZÓ MBATON. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York. N. Y., under the act of March 3, 1879. OLVASÓINKHOZ. Az Amerikai Magyar Reformá­tusok Lapja az esztendők hosszú sora óta harcol az Újvilág refor­mátus magyarjaiért. Mindenhol legelöl jártunk, amikor a küzde­lemről volt szó és nem volt en­nek az újságnak életében soha egy perc, amikor megtántorodtunk volna Amerika református ma­gyarjaiért való igaz és becsületes munkában. Mi szolgák aka­runk csak lenni, az amerikai ma­gyar református magyarság szol­gái és amennyire tellett az erőnk­ből és a mi eredményes munkára feledzett minket az Istenért és emberért való szeplőtlen odaadá­sunk: — azt mind hadvonalba állítottuk, csakhogy minél dusabb lehessen Amerika református ma­gyarjainak aratása. Ahány évfo­lyamot megért az Amerikai Ma­gyar Reformátusok Lapja, min­den esztendő a küzdelmes munka, a folytonos harc éve volt: — szen­tek azok az eszmények, aminek szolgálatában megöregedett ez az újság és hogy a munkánk nem volt hiábavaló s hogy a mag-, amit elvetettünk, nem meddő talajba hullott, azt mi sem bizonyítja job­ban, minthogy az Amerikai Ma­gyar Reformátusok Lapja körül évről-évre növekvő számmal sere­geitek egy táborba magyar hit- testvéreink. Lapunknak terjedelmét a mostani 12 oldalról EGYELŐRE le kell szorítanunk 8 oldalra. Igaz, hogy az előfizetőink folytonosan szaporodnak, de nem szabad azon­ban elfelejtenie senkinek sem azt, hogy a lap előfizetési ára oly cse­kély, hogy az előfizetési dijakból bizony még csak messziről sem fedezhetők a lap költségei. A ter­hek tehát napról-napra szaporod­nak, a kiadások napról-napra na­gyobbak lesznek: — és ezzel szem­ben a háború miatt elvesztettük a hirdetéseink nagy részét s addig nem kapjuk azokat vissza, amig a háború véget nem ér. A bevétel és a kiadás közötti aránytalansá­got — ha teljes egészében nem is, de legalább egy kis részében, más­kép tehát nem lehet helyreállítani, csak úgy, ha lapunk terjedelmét egyelőre 8 oldalra szállítjuk le. — Nekünk fáj legjobban a dolog és higyje el az olvasó, sokáig haboz­tunk, amig rászántuk magunkat erre a lépésre, — de nem tehet­tünk másképpen, ha azt akartuk, hogy lapunk továbbra is olyan keményen megépített, sziklaszi­lárd alapon állhasson, mint állt eddig, mert az ép olyan érdekünk nekünk, mint az amerikai ma­gyar reformátusságnak, melynek igaz hűséget esküdött szolgái ma­radunk ezután is. .. Egyébként is a lap terjedelmé­nek kisebbítése már akkor idősze­rűvé vált, amikor az előfizetési árat két dollárról egy dollárra szállítottuk le, a terjedelem meg­kurtításával azonban vártunk, ameddig csak lehetett, mert hiszen clthatlan lobogássa élt és él ma is bennünk a vágy, hogy minél szélesebb alapon szolgálhassuk a református amerikai magyarok jóvoltáért való céljainkat. Most azonban nem késlelhettük tovább a dolgot. Redukálnunk kell a lap terjedelmét és hogy ez a kisebbí­tés minél kevésbbé legyen érezhe­tő, lapunk alakját megnöveljük, úgy, hogy az uj nyolc oldal alig fog valamivel is kevesebb szöveget tartalmazni, mint a mennyit a régi 12 oldal tartalmazott. Az olvasóink szeretete eddig még mindig kitartott mellettünk és bízunk benne: — igaz mun­kánk egyedüli jutalmául Amerika református magyarjai a jövőben sem fogják megvonni támogató szeretetüket tőlünk. Mi haladunk tovább a régi utón, a régi mes- gyén; minden erőnk, minden lel­kességünk és minden munkára va­ló hajlandóságunk a hittestvé­reinkké. Hisszük igaz hitre, hogy olvasóink tábora ezután is a régi indulattal viseltetik majd velünk szemben s biztosíthatjuk olva­sóinkat, hogy támogatásuk viszon­zásul — amint csak a viszonyok engedik — talán már a közel jö­vőben — újból tizenkét oldalassá fogjuk növelni az Amerikai Ma­gyar Reformátusok Lapját.--------o-------­A harctérről. Meghódított területen, Orosz- Lengyelországban voltunk. Sma- rodzecicen feküdt az ezred, na­ponként be-bejártuk a 8 kilométer távolságra levő Tomaszovba (Pet- rikautól északkeletre). A cár mér­földekre terjedő vadászterületén kellett átlovagolnunk. Felséges erdők. Az erre lefolyt harcok nyo­mai mindenütt láthatók. A gránát által gyökerestől kifordított fák, srapnelek által megsemmisített fa koronák s ami a legszomorubb: itt ott sirdombok domborulnak egy­szerit fakereszttel. Feliratok sem cikornyás. Rövid, de megható: Elesett a dicsőség mezején.” Tomaszov német közigazgatás alá van helyezve, ügy bent a vá­rosban mint a környékén meg­látszik. — Bámulatosan tud­ja alkalmazni a politikai közigaz­gatásban a német judicaturát s e mellett a meghódított területen lakók magánjogi igényeit sem hagyja figyelmen kivül. Tomaszovra a Pilicán kellett át­mennem. Az oroszok által lerom­bolt hid helyébe német és osztrák­magyar pionerek gyönyörű hidat építettek; az oda s tovább vezető utat jó karban hozták s mindeni- ket ellátták a megfelelő felirattal: “Bundesstrasse”, — Bundes­brücke”; mintegy jelképezni akar ták a szövetségi hűséget, a meg- bonthatlan fegyverbarátságot. A merre csak megfordultam s német tisztekkel találkoztam: a tisztel­gések szemmelláthatólag a szövet­ségeseknek szólották. Mint említettem, a cár vadász- területén laktunk s smarodzecici plébániában, mely 50—60 évvel ezelőtt nagyobb kolostor volt. A harcok nyomai a plébánia temp­lomban és környékén is láthatók. Német nehéz lövegek döntötték ki a temető kőfalát, német gráná­tok csaptak be a templomtorony­ba, orosz lövegek tették tönkre a templom udvarán levő kriptát és szórták szét a hullákat; német srapnelek által a fenyőfáról lelőtt 2 kozáknak a holttestét takarja a cár vadászkastélya mellett levő sirhalom. Érdekes ezeknek az ese­te. Midőn az oroszok Smarodze- cicéről Dombrova irányában visz- szafordultak, az orosz hátvédből 2 kozák egy fenyőfára kúszott s a Polica túlsó oldaláról átjövő né­meteket figyelte. Német megfi­gyelők észrevették és jelezték a tüzérségnek. A második lövésből jövő srapnellek mindkettőt halá­losan megsebesítették.--------o-------­KOHÁNYI TIHAMÉRNÉ SZER­KESZTŐNKNÉL. Múlt hét szombatján előkelő vendégei voltak Harsányi László szerkesztőnknek. Kohányi Tihamérné, a cleve­landi Szabadság tulajdonosa és Horváth József, a Szabadság new- yorki képvnselője ebéden voltak Harsányi Lászlónál.

Next

/
Thumbnails
Contents